Molnárok Lapja, 1920 (27. évfolyam, 2-52. szám)

1920-02-14 / 7. szám

64 Budapest, mint malomczentrum. Szemben azzal a­­---------------------------------------------felfogással, hogy bármilyen lesz is a békekonferenczia döntése, Budapest meg fog maradni a dunai forgalom góczpontjának, érdekes ellenvéleményt hallottunk most az egyik itt székelő külföldi,misszió köréből. Egy gazdasági termé­szetű jelentésben ugyanis az illető misszió vezetője annak a véleményének adott kifejezést, hogy Buda­pestre mint gabona- és liszt-góc­pontra a jövőben alig vár az a szerep, melyet fővárosunk eddig betöltött. A magyar gabonát ugyanis eddig Budapesten értékesítették, csak ott lévén az egyetlen­ gabonatőzsde, az itteni malomnagyipar pedig idevonzotta az ország gabona­­termését. A jövőben erre azért nem lehet számítani, mert az ország területe egyharmadára fog előreláthatólag csökkenni, ahogyan azt az illető misszió úgy látszik már egészen biztosra veszi. Az új Magyarország hatá­rain kívül eső termelő vidékek nem fogják többé Buda­pestre felküldeni gabonájukat, hanem vagy helyben értékesítik és ott dolgozzák fel, vagy az újonnan kelet­kező államok gabonagóczpontjai felé fognak inkább vonzódni. Értesülésünk szerint ez a szóbanforgó ellenvélemény veleje. Azt hisszük azonban, hogy ezt az ellenvéleményt nem szabad túlságos komolyan venni, mert Budapest eddig egy óriási gabonatermő területnek nem mester­séges, hanem természetes központja volt és miután itt már megvannak a nagy gabonaforgalom lebonyolítá­sához szükséges összes berendezések, az átrakodó forgalom pedig ilyenek nélkül el nem képzelhető, nem tudjuk elhinni, hogy Budapest szerepe a jövőben a nemzetközi gabonakereskedelemben csökkenhetne. Ellenkezőleg úgy tudjuk, hogy máris több budapesti nagy gabonakereskedő-c­ég foglalkozik a legkomolyab­ban nagyratörő jövő tervekkel, melyek arra irányulnak, hogy a nemzetközi forgalomból Budapest a jövőben hatványozottan vehesse ki megillető részét. Óriási áremelkedés A múlt hét közepén, a malompapírokban­ ,tőzs­dén óriási áremel­-------—--------------- kedés történt malompa­pírokban. Különösen ugrásszerűen szökött fel egyetlen napon teljes 2000.­ koronával az Első Budapesti részvényeinek árfolyama. Ezek a részvények a hét közepén majdnem 6000 koronán állottak és bár utóbb a nagy árfolyam mellett eladók jelentkeztek, de azért e papírok iránti nagy érdeklődés mégis fel volt keltve. Másnap a Victoria részvényeiben is 1000 ko­ronás áremelkedés történt, követte ezt a Hun­gária minapi 900 koronás árszökkenése. A Borsod-Miskolczi is több száz koronával emel­kedett. Az egész hét folyamán élénk volt a forgalom malompapirokban, tőzsdei beavatott körök szerint pedig ezutánra még erősebb emelkedést várnak. Élelmezési védelmi zóna. (A magyar kormány 12101 ~ 1920. M. E. sz. rendelete). 1. §. Magyarország határán, illetőleg a demarkácziós vonal mentén átlag 40 kilométer mély sávban élelme­zési védelmi zóna állapíttatik meg. E zónának fonto­sabb határpontjai a következő vasúti állomások: Tokod (a Duna mentén), Tinnye, Bőd, Galgaguta, Kisterenye, Mátranovák, Monosbél, Mezőkeresztes, Mezőnyárád, Füzesabony, Erdőtelek, Jászkisér, Újszász, Czegléd, Kecskemét, Kistelek, Kiskunhalas, Tolnamözs, Újdombó­­vár, Kaposvár, Somogyszob, Nagykanizsa, Csömödér, Strém, Kőszeg és Pinkafő. A közélelmezési miniszter felhatalmaztatik, hogy az élelmezési védelmi zónának Tokodtól a Duna mentén fölfelé, valamint Nyugatmagyarországon az osztrák köztársaság határa mentén húzódó belső határvonalait külön rendeletben állapítsa meg. 2. §. Az élelmezési védelmi zóna szigorúan zárt terület. E területen belül az élelmiczikkek forgalma az ország belterületére nézve érvényben levő szabályok szerint történik. E területről az ország belterületére vasúton, hajón, közforgalmú gépkocsin, szállítási iga­zolvány alá eső czikkek csakis szabályszerű szállítási igazolvánnyal szállíthatók. E czikkek a következők: az összes gabonafélék (búza, rozs, kétszeres, árpa, tengeri, zab, köles, tatárka) és ezek őrleményei. Ezzel szemben az összes gabonafélék és ezek őrle­ményei, az országhatár (demarkácziós vonal) bármely pontján át vámmentesen behozhatók a védelmi zóna területére. Ehhez képest a határokon, illetve a védelmi zóna területén elhelyezett és szolgálatot teljesítő katonai, csendőrségi, határcsendőrségi, államrendőrségi és pénz­ügyőrségi parancsnokságok, hatóságok és hatósági közegek az említett vámmentes czikkeknek a Magyar­­ország határain túl fekvő, úgyszintén az országnak jelenleg idegen megszállás alatt álló területeiről az élelmezési védelmi zóna területére a határ bármely részén való behozatalát nem akadályozhatják. Zsákok visszaküldése egyes malmok által csak akkor helyén­való, ha a legrövidebb idő (pl. két hét) el­telte után azokat nem tudná fölhasználni. A Gabonagyűjtés Orsz. Kormánybiztossága által a malmokhoz küldött zsákok után kölcsöndíj nem jár. Viszont arra is fölkéretnek a malmo­sok, hogy okvetlenül kérjenek annyi zsákot, mint amennyire a készenálló gabona befoga­dására szükséges, azokat késedelem nélkül használják föl, azaz szállításra készítsék el és ennek megtörténtét azonnal jelentsék. T­e­ngeri­ feldolgo­zás a szeszgyárakban. * 1 * 1 (A GOK február 3-án kelt intézkedése.) A fogyasztási adó alá eső szeszfőzdék vál­lalkozói úgy a közélelmezési, mint a pénzügyminiszté­riumban mind sűrűbben kérnek engedélyt arra, hogy a szeszgyártás czéljaira tengerit dolgozhassanak fel. Az ily engedély elnyerésére irányuló kérelmek egyöntetű elbírálása érdekében a fogyasztási adó alá eső szesz­főzdék a GOK illetékes vidéki kirendeltségének, ott pedig, ahol ilyen nincs, a vármegyei állami gazdasági felügyelőségnél jelentsék be a következőket: 1. a szeszfőzde-vállalkozó birtokában ez idő szerint hány Mm. tengeri van ? Ebből a­­mennyi az egészséges, vagyis emberi élelmezésre alkalmas tengeri, b) mennyi alkalmas állati takarmányozásra és c) mennyi oly romlott, hogy sem hizlalásra, sem élesztőgyártás czéljára nem alkalmas. A bejelentésben kell egyidejűleg megjelölni azt is, hogy vállalkozó a c) pont alatt foglalt (romlott) tenge­riből szeszgyártás czéljára mily mennyiségnek felhaszná­lására kér engedélyt. Egészséges, emberi élelmezésre vagy állati takarmányozásra alkalmas tengerinek szesz­gyártási feldolgozását, valamint általában tengerinek szeszgyártásra való vásárlását nem engedélyezem. A felszámoló H. T. (A kormány 940,1920. M. E. — __számú rendelete.) A magyar kor­e megjegyzése. mány a Hadi Termény rt. felszá­molása tárgyában 6938/1919. M. E. szám alatt kiadott rendeletének kiegészítéseképen következőket rendeli: 1. §. A Hadi Termény rt. felszámolásának elrendelése a részvénytársaság egyes tiszviselői részére az igaz­gatóság határozatával megadott ezégvezetési jogosult­ságot nem érinti. A felszámolók a részvénytársaság tisztviselői közül egyeseket a felszámolás során ezég­vezetési jog­osultsággal ruházhatják fel. 2. §. A felszámoló részvénytársaság czégének jegy­zése akként történik, hogy vagy a) két felszámoló, vagy b) a felszámolók egyike és egy ezégvezetési jo­gosultsággal felruházott társasági tisztviselő, vagy c) ezégvezetési jogosultsággal felruházott két társasági tisztviselő, akik közül legalább az egyik az igazgató­ság vagy a felszámolók határozata folytán igazgatói czímmel is fel van ruházva. A társaság előnyomott vagy előírott c­égszövegéhez sajátkezű aláírásaikat együtte­sen csatolják. Az alsó-ausztriai és az alpesi nagy mal­­mok szövetsége 3. §. A Hadi Termény rt. alapszabályainak 5. §-a hatályát veszti. 4. §. A jelen rendelet rendelkezéseit a kereskedelmi társas­zégek jegyzékébe be kell vezetni. 5. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép életbe. Budapest, 1920. évi január hó 28-án. (Megjelent febr. 7-én.) a múlt hó 27-én Wien­­ben gyűlést tartott, amely a szövetség belső ügyeinek elintézése után főkép az et­isi díj kér­désével foglalkozott. A munkások bére és a hivatalnokok fizetése óriási mértékben emel­kedett, emellett az adó, a szén, gép, selyem és egyéb üzemanyagok beszerzési ára olyan szédületes magasságot ért el, hogy a mostani őrlési díjak mellett egyenesen lehetetlen a malom­­üzemi mérleget egyensúlyban tartani. Elég rá­mutatni arra, hogy ma egyetlen sikszita 140.000 koronába kerül vám és fuvar nélkül, vagy arra, hogy egy kilogramm szíj ára ma több mint 400 korona. A nagymalmok szövetsége ezért terjedelmes emlékiratot intézett a közellátási hivatalhoz, amelyben komoly számszerű ada­tokkal bizonyítja, hogy a mostani elégtelen őrlési díjak mellett, minden malomvállalatnak tönkre kell mennie. Mielőtt azonban a szövetség a választott bírósághoz fordulna, békés uton igyekszik valamilyen kielégítő döntést kiesz­közölni. Az osztrák Haditermény (Kriegsgetreidhe­­gesellschaft) tudvalevőleg drágasági pótlékot fizet azon malmok munkásainak, amelyek részére őrölnek. A szövetség most azon fáradozik, hogy ugyanezt a kedvezményt nyújtsa a Hadi­­term­ény a malm­­ tisztviselőknek, üzemvezetők­nek és főmolnároknak is. A szövetség olyan természetű javaslatokkal lépett a közélelmezési hivatal elé, amelyek a kérdés kielégítő meg­oldását lehetővé teszik. Ausztria gabonaellátása. (Az osztrák közélelmezési ------------------- hivatalból nyert informá­c­iónk.) Abból a 30,000 tonna gabonából, amit az entente Ausztriának ígért, sok kérés és könyörgés után eddig 15,000 tonna gabona és 9000 tonna lisztet szállított. A hátralékos 15,000 tonnát az olaszok csak 00°/t-ig őrölték ki és a maradékot takarmánylisztként saját czéljaikra tartották vissza. Ha az egész gabonameny­­nyiséget Ausztriában őrölték volna ,meg az ott köte­lező 90 o/o erejéig, akkor az osztrákok — bár kevésbbé szép — de mégis 4500 tonnával több lisztet kaptak volna, nem is szólva arról, hogy az osztrák malmok 15.000 tonnával több gabonát őrölhettek volna. Olasz­ország felől a gabonaszállítás jelenleg teljesen szüne­tel, a jugoszláv gabonaszállítás szóra alig érdemes, úgy hogy most minden reménység ama 14.400 tonna liszt felé fordul, amelyet a német birodalomtól várnak az osztrákok. Február hó második felére Angliából várnak 10.000 tonna gabonát, de hogy egyáltalán jön-e ez és ha igen, hogy mikor érkezik, azt senki nem tudja, úgy hogy a gabonaellátás terén Ausztriában a legnagyobb bizonytalanság uralkodik. Kukoric­akenyér. Bécsi jelentések szerint az ottani -------------------------lisztinség olyan mérveket öltött, hogy a közönség most jóformán kizárólag csak kuko­­riczakenyérhez jut, de ennek a minősége is olyan silány, hogy alig ehető. Szaklapok közlése szerint a kukoriczaliszt nedves tengeriből készült és ezért nem MOLNÁROK LAPJA Budapest, 1020. február 14.

Next