Molnárok Lapja, 1920 (27. évfolyam, 2-52. szám)
1920-02-14 / 7. szám
64 Budapest, mint malomczentrum. Szemben azzal a---------------------------------------------felfogással, hogy bármilyen lesz is a békekonferenczia döntése, Budapest meg fog maradni a dunai forgalom góczpontjának, érdekes ellenvéleményt hallottunk most az egyik itt székelő külföldi,misszió köréből. Egy gazdasági természetű jelentésben ugyanis az illető misszió vezetője annak a véleményének adott kifejezést, hogy Budapestre mint gabona- és liszt-gócpontra a jövőben alig vár az a szerep, melyet fővárosunk eddig betöltött. A magyar gabonát ugyanis eddig Budapesten értékesítették, csak ott lévén az egyetlen gabonatőzsde, az itteni malomnagyipar pedig idevonzotta az ország gabonatermését. A jövőben erre azért nem lehet számítani, mert az ország területe egyharmadára fog előreláthatólag csökkenni, ahogyan azt az illető misszió úgy látszik már egészen biztosra veszi. Az új Magyarország határain kívül eső termelő vidékek nem fogják többé Budapestre felküldeni gabonájukat, hanem vagy helyben értékesítik és ott dolgozzák fel, vagy az újonnan keletkező államok gabonagóczpontjai felé fognak inkább vonzódni. Értesülésünk szerint ez a szóbanforgó ellenvélemény veleje. Azt hisszük azonban, hogy ezt az ellenvéleményt nem szabad túlságos komolyan venni, mert Budapest eddig egy óriási gabonatermő területnek nem mesterséges, hanem természetes központja volt és miután itt már megvannak a nagy gabonaforgalom lebonyolításához szükséges összes berendezések, az átrakodó forgalom pedig ilyenek nélkül el nem képzelhető, nem tudjuk elhinni, hogy Budapest szerepe a jövőben a nemzetközi gabonakereskedelemben csökkenhetne. Ellenkezőleg úgy tudjuk, hogy máris több budapesti nagy gabonakereskedő-cég foglalkozik a legkomolyabban nagyratörő jövő tervekkel, melyek arra irányulnak, hogy a nemzetközi forgalomból Budapest a jövőben hatványozottan vehesse ki megillető részét. Óriási áremelkedés A múlt hét közepén, a malompapírokban ,tőzsdén óriási áremel-------—--------------- kedés történt malompapírokban. Különösen ugrásszerűen szökött fel egyetlen napon teljes 2000. koronával az Első Budapesti részvényeinek árfolyama. Ezek a részvények a hét közepén majdnem 6000 koronán állottak és bár utóbb a nagy árfolyam mellett eladók jelentkeztek, de azért e papírok iránti nagy érdeklődés mégis fel volt keltve. Másnap a Victoria részvényeiben is 1000 koronás áremelkedés történt, követte ezt a Hungária minapi 900 koronás árszökkenése. A Borsod-Miskolczi is több száz koronával emelkedett. Az egész hét folyamán élénk volt a forgalom malompapirokban, tőzsdei beavatott körök szerint pedig ezutánra még erősebb emelkedést várnak. Élelmezési védelmi zóna. (A magyar kormány 12101 ~ 1920. M. E. sz. rendelete). 1. §. Magyarország határán, illetőleg a demarkácziós vonal mentén átlag 40 kilométer mély sávban élelmezési védelmi zóna állapíttatik meg. E zónának fontosabb határpontjai a következő vasúti állomások: Tokod (a Duna mentén), Tinnye, Bőd, Galgaguta, Kisterenye, Mátranovák, Monosbél, Mezőkeresztes, Mezőnyárád, Füzesabony, Erdőtelek, Jászkisér, Újszász, Czegléd, Kecskemét, Kistelek, Kiskunhalas, Tolnamözs, Újdombóvár, Kaposvár, Somogyszob, Nagykanizsa, Csömödér, Strém, Kőszeg és Pinkafő. A közélelmezési miniszter felhatalmaztatik, hogy az élelmezési védelmi zónának Tokodtól a Duna mentén fölfelé, valamint Nyugatmagyarországon az osztrák köztársaság határa mentén húzódó belső határvonalait külön rendeletben állapítsa meg. 2. §. Az élelmezési védelmi zóna szigorúan zárt terület. E területen belül az élelmiczikkek forgalma az ország belterületére nézve érvényben levő szabályok szerint történik. E területről az ország belterületére vasúton, hajón, közforgalmú gépkocsin, szállítási igazolvány alá eső czikkek csakis szabályszerű szállítási igazolvánnyal szállíthatók. E czikkek a következők: az összes gabonafélék (búza, rozs, kétszeres, árpa, tengeri, zab, köles, tatárka) és ezek őrleményei. Ezzel szemben az összes gabonafélék és ezek őrleményei, az országhatár (demarkácziós vonal) bármely pontján át vámmentesen behozhatók a védelmi zóna területére. Ehhez képest a határokon, illetve a védelmi zóna területén elhelyezett és szolgálatot teljesítő katonai, csendőrségi, határcsendőrségi, államrendőrségi és pénzügyőrségi parancsnokságok, hatóságok és hatósági közegek az említett vámmentes czikkeknek a Magyarország határain túl fekvő, úgyszintén az országnak jelenleg idegen megszállás alatt álló területeiről az élelmezési védelmi zóna területére a határ bármely részén való behozatalát nem akadályozhatják. Zsákok visszaküldése egyes malmok által csak akkor helyénvaló, ha a legrövidebb idő (pl. két hét) eltelte után azokat nem tudná fölhasználni. A Gabonagyűjtés Orsz. Kormánybiztossága által a malmokhoz küldött zsákok után kölcsöndíj nem jár. Viszont arra is fölkéretnek a malmosok, hogy okvetlenül kérjenek annyi zsákot, mint amennyire a készenálló gabona befogadására szükséges, azokat késedelem nélkül használják föl, azaz szállításra készítsék el és ennek megtörténtét azonnal jelentsék. Tengeri feldolgozás a szeszgyárakban. * 1 * 1 (A GOK február 3-án kelt intézkedése.) A fogyasztási adó alá eső szeszfőzdék vállalkozói úgy a közélelmezési, mint a pénzügyminisztériumban mind sűrűbben kérnek engedélyt arra, hogy a szeszgyártás czéljaira tengerit dolgozhassanak fel. Az ily engedély elnyerésére irányuló kérelmek egyöntetű elbírálása érdekében a fogyasztási adó alá eső szeszfőzdék a GOK illetékes vidéki kirendeltségének, ott pedig, ahol ilyen nincs, a vármegyei állami gazdasági felügyelőségnél jelentsék be a következőket: 1. a szeszfőzde-vállalkozó birtokában ez idő szerint hány Mm. tengeri van ? Ebből amennyi az egészséges, vagyis emberi élelmezésre alkalmas tengeri, b) mennyi alkalmas állati takarmányozásra és c) mennyi oly romlott, hogy sem hizlalásra, sem élesztőgyártás czéljára nem alkalmas. A bejelentésben kell egyidejűleg megjelölni azt is, hogy vállalkozó a c) pont alatt foglalt (romlott) tengeriből szeszgyártás czéljára mily mennyiségnek felhasználására kér engedélyt. Egészséges, emberi élelmezésre vagy állati takarmányozásra alkalmas tengerinek szeszgyártási feldolgozását, valamint általában tengerinek szeszgyártásra való vásárlását nem engedélyezem. A felszámoló H. T. (A kormány 940,1920. M. E. — __számú rendelete.) A magyar kore megjegyzése. mány a Hadi Termény rt. felszámolása tárgyában 6938/1919. M. E. szám alatt kiadott rendeletének kiegészítéseképen következőket rendeli: 1. §. A Hadi Termény rt. felszámolásának elrendelése a részvénytársaság egyes tiszviselői részére az igazgatóság határozatával megadott ezégvezetési jogosultságot nem érinti. A felszámolók a részvénytársaság tisztviselői közül egyeseket a felszámolás során ezégvezetési jogosultsággal ruházhatják fel. 2. §. A felszámoló részvénytársaság czégének jegyzése akként történik, hogy vagy a) két felszámoló, vagy b) a felszámolók egyike és egy ezégvezetési jogosultsággal felruházott társasági tisztviselő, vagy c) ezégvezetési jogosultsággal felruházott két társasági tisztviselő, akik közül legalább az egyik az igazgatóság vagy a felszámolók határozata folytán igazgatói czímmel is fel van ruházva. A társaság előnyomott vagy előírott cégszövegéhez sajátkezű aláírásaikat együttesen csatolják. Az alsó-ausztriai és az alpesi nagy malmok szövetsége 3. §. A Hadi Termény rt. alapszabályainak 5. §-a hatályát veszti. 4. §. A jelen rendelet rendelkezéseit a kereskedelmi társaszégek jegyzékébe be kell vezetni. 5. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép életbe. Budapest, 1920. évi január hó 28-án. (Megjelent febr. 7-én.) a múlt hó 27-én Wienben gyűlést tartott, amely a szövetség belső ügyeinek elintézése után főkép az etisi díj kérdésével foglalkozott. A munkások bére és a hivatalnokok fizetése óriási mértékben emelkedett, emellett az adó, a szén, gép, selyem és egyéb üzemanyagok beszerzési ára olyan szédületes magasságot ért el, hogy a mostani őrlési díjak mellett egyenesen lehetetlen a malomüzemi mérleget egyensúlyban tartani. Elég rámutatni arra, hogy ma egyetlen sikszita 140.000 koronába kerül vám és fuvar nélkül, vagy arra, hogy egy kilogramm szíj ára ma több mint 400 korona. A nagymalmok szövetsége ezért terjedelmes emlékiratot intézett a közellátási hivatalhoz, amelyben komoly számszerű adatokkal bizonyítja, hogy a mostani elégtelen őrlési díjak mellett, minden malomvállalatnak tönkre kell mennie. Mielőtt azonban a szövetség a választott bírósághoz fordulna, békés uton igyekszik valamilyen kielégítő döntést kieszközölni. Az osztrák Haditermény (Kriegsgetreidhegesellschaft) tudvalevőleg drágasági pótlékot fizet azon malmok munkásainak, amelyek részére őrölnek. A szövetség most azon fáradozik, hogy ugyanezt a kedvezményt nyújtsa a Haditermény a malm tisztviselőknek, üzemvezetőknek és főmolnároknak is. A szövetség olyan természetű javaslatokkal lépett a közélelmezési hivatal elé, amelyek a kérdés kielégítő megoldását lehetővé teszik. Ausztria gabonaellátása. (Az osztrák közélelmezési ------------------- hivatalból nyert információnk.) Abból a 30,000 tonna gabonából, amit az entente Ausztriának ígért, sok kérés és könyörgés után eddig 15,000 tonna gabona és 9000 tonna lisztet szállított. A hátralékos 15,000 tonnát az olaszok csak 00°/t-ig őrölték ki és a maradékot takarmánylisztként saját czéljaikra tartották vissza. Ha az egész gabonamenynyiséget Ausztriában őrölték volna ,meg az ott kötelező 90 o/o erejéig, akkor az osztrákok — bár kevésbbé szép — de mégis 4500 tonnával több lisztet kaptak volna, nem is szólva arról, hogy az osztrák malmok 15.000 tonnával több gabonát őrölhettek volna. Olaszország felől a gabonaszállítás jelenleg teljesen szünetel, a jugoszláv gabonaszállítás szóra alig érdemes, úgy hogy most minden reménység ama 14.400 tonna liszt felé fordul, amelyet a német birodalomtól várnak az osztrákok. Február hó második felére Angliából várnak 10.000 tonna gabonát, de hogy egyáltalán jön-e ez és ha igen, hogy mikor érkezik, azt senki nem tudja, úgy hogy a gabonaellátás terén Ausztriában a legnagyobb bizonytalanság uralkodik. Kukoricakenyér. Bécsi jelentések szerint az ottani -------------------------lisztinség olyan mérveket öltött, hogy a közönség most jóformán kizárólag csak kukoriczakenyérhez jut, de ennek a minősége is olyan silány, hogy alig ehető. Szaklapok közlése szerint a kukoriczaliszt nedves tengeriből készült és ezért nem MOLNÁROK LAPJA Budapest, 1020. február 14.