Molnárok Lapja, 1920 (27. évfolyam, 2-52. szám)

1920-02-14 / 7. szám

Budapest, 1920. február 14. MOLNÁROK LAPJA GÉPÉSZEK SZAKLAPJA­ I Megjelenik minden szombaton A „Molnárok Lapja“ rendes melléklete Lapzárlat csütörtök délben. Hol van ma praxis? Élénk, kedvelt és hasz­nos rovata volt a „Gépészek Szaklapjának“ a „Praxisból a praxisnak“ czimű, amelynek mennél nagyobb terjedelemben való felújulását minden olvasó kívánja és várja. De az elmúlt évben a kerekek keveset forogtak és a kémények keveset füstölögtek, és ezért oly kevés lett a praxis, hogy szakirodalmunkkal együtt ez az említett rovatunk is igen kicsire zsugordott össze. Még ma is nehezen találja meg tollának rendes kerékvágását az íráshoz hozzászokott szakember is. A legsúlyosabb ínség napjait, heteit, hónap­jait — talán elég, ne tovább — éljük, és a sok mindenféle ínség közt a legsúlyosabbak egyike az energia-, főképen a tüzelőanyagínség. Ezzel kapcsolatban találhatják meg a szakiro­dalom munkásai ma leginkább a praxisból a praxisnak való mondanivalójukat. A hazai silány barnaszenek és lignitek gazdaságos felhaszná­lásáról írni fűtetlen szobában, mint ezt már a múlt év abnormálisan hidegen végződött tava­szán tapasztaltam, nem a legnagyobb gyönyö­rűség ; kivált tudva azt, hogy akit a lelke rá­visz egy kis lánc­kereskedelmi tevékenységre, nemcsak a fűtésre valót, de még azonfelül 100-szorosát vagy 1000-szeresét is keresi meg annak, ami a szellemi munkás jutalmának maximuma lehet. De mindezen bajok mellett fognak akadni még a felhozott témának mun­kásai és reméljük, hogy sok gépet is alkal­munk lesz mostanában megvizsgálni, rendbe hozni, most, midőn a kerekek keveset forog­nak. Sok hibát fogunk találni, leleményessé­günk sokféle módját fogja ejteni a bajok meg­szüntetésének, hiszen a mindenre kiterjedő ín­ség nem engedi, hogy mindenütt a háború előtt megszokott régi jó módokon javítsuk a hibákat. Kedves munkatársaimnak szíves figyel­mébe ajánlom, hogy ezeket írjuk meg mosta­nában a praxisból a praxisnak. Dod­orics Benő gőzturbinák teljesítményének fokozása. Az új nagy amerikai erőtelepeken mindig nagyobb teljesít­ményű gőzturbina-egységek kerülnek felállításra. A tur­bina-egységek teljesítményének fokozása még mindig tart, úgy hogy ma még nem állíthatjuk, hogy gyárt­hatósági és czélszerűségi okok ezen egységeknek már felső határt szabtak volna. Az új amerikai gőzturbinás nagyerőtelepek egyik legjellegzetesebbje a Nyugat-Vir­­giniában lévő windsori szénbányateleppel kapcsolato­san épül, mely 200.000 kilowatt teljesítményre van tervezve. Ez a telep a szomszédos ipartelepek árammal való ellátására készül és 2 darab 35000 kilowattos gépcsoporttal üzemét már meg is kezdte. Mindegyik gépcsoporthoz 4700 m2 sűtőfelületű 4 darab gőzkazán tartozik, melyek 17 1/8 atmoszféra túlnyomású és 343° Celsius hőfokú gőzt termelnek. A gőzsüritök hűtővizét egy közeli folyó szolgáltatja, melynek nagymérvű víz­­színingadozásai miatt a süritöket szokatlanul mélyen kellett elhelyezni. A kondenzációs hőveszteségek arány­­lagos csökkentése czéljából ilyen telepeknél Amerikában általában arra törekszenek, hogy a gőzt 370°-ig túl­­hevítsék és a túlnyomást 35 légkörnyomásig növeljék. A newyorki magasvasút és az Air Nitrates Co. részére háromháza 60.000 kilowatt normálteljesítményű és 70.000 kilowatt csúcsteljesítménnyel bíró gőzturbina­egységek vannak gyártás alatt. Hazai viszonyainkkal való összehasonlítás czéljából közöljük, hogy a leg­nagyobb rendelés alatt álló gőzturbina a fővárosi elektromos művek lágymányosi telepéé lesz és hogy ez 15.000 kilowatt teljesítményű. A hozzátartozó Garbó­­rendszerű meredekvízcsöves kazánok fűtőfelü­lete egyen­­ként­­500 m), a termelt gőz 16 atmoszféra túlnyomású, 350° Celsius hőfokú. A Németországban eddig gyártott és jelenleg szerelés alatt álló legnagyobb gőzturbina 45.000 kilowatt teljesítményű. Ulbrich Hugó mérnök Műszaki tárgyak értékének becslése. Réthy Oszkár-tól. X. Jelen esetben, tekintettel az aránylag csekély befekte­tésre, felteszem, hogy a tulajdonos új lámpást szerezne be mindazokban az esetekben, ha az új befektetés QflflX 1 °/o-kal kamatozik. Az új befektetés 400 fillér lévén, azon határérték, amelynél a régi rendszer föl­tétlenül az ujjal fog pótoltatni, vagyis amelynél a régi rendszerű tárgy avulása teljesnek tekinthető : 400 vagyis //a 8-s H - 530 —­0 vagyis mihelyt az egyenlet pozitív gyöke H -5­28 óra évenként. Mivel pedig a lámpások átlagos égési ideje a jelen esetben évenként 450 óra, az összes lámpások átlagos avulása lesz 450—28 100 —450~ 1 93­6 o/o. (Tényleges oly 100 gyertyás lámpás, amely csak évi 28 órán át égne, a gyakorlatban aligha van, úgy, hogy jelen esetben a lámpások avulása teljesnek mondható.) Megjegyzem, hogy e számítások rendkívül kényes természetűek és mielőtt a kérdéses külső okoknak hatását megállapítanék, alaposan fontoljunk meg min­den mellékkörülményt. Ezen külső okok hatása gyakran — mint ezt példánk kitűnően mutatja — a vis major katasztrófális erejével bír. Ámde igen gyakran még ezek a teljesen elavultnak tekintendő tárgyak is jelen­tékeny szolgálatokat teljesíthetnek, például tartalékul szolgálhatnak vagy időszakos üzemeket elláthatnak stb. amikor természetesen értékük egy része megmarad. A belső imperceptibilis és a minőségi avulás szá­mítása. A használati értéknek az avulás közvetetlen megfigyelése alapján való meghatározása kétségkívül a legreálisabb és az a módszer, aminek keresztül­vitelére elsősorban törekedni kell. A közölt két becslés tipikus példa azokra az ese­tekre, amelyekben sikerül a becslést jóformán tisztán az avulás közvetetlen meghatározására alapítani és az élettartam felhasználása számításainkból teljesen kiesik. Helytelen volna azonban, nézetem szerint, ezekből a példákból azt következtetni, hogy most már minden becslés e módszer szerint végzendő el. Mint a legtöbb dolognál, itt is helyesebb középúton maradni. Állítsuk tehát fel azt az elvet, hogy igyekez­nünk kell a tárgy avulását közvetetlen megfigyelések és mérések útján megállapítani, de ismerjük el egy­szersmind, hogy az idő és a használat oly avulásokkal is jár, amelyek természete nem olyan, hogy megfigyelés és kísérletezés útján hozzájuk férhetnénk. Ezt az imperceptibilis, vagy legalább is nehezen, meghatározható belső okoknak az avulásra gyakorolt hatását, valamint a minőségi avulás fokát számszerűleg kétféleképpen fejezhetjük ki. Vagy akként, hogy — mint ezt két becslési példánkon tettük, — meghatározzuk először is az avulásnak meg­figyelhető részét és az ekként kapott értékcsökkenéshez csapunk hozzá bizonyos százalékot. Vagy pedig akként, hogy a tárgynak valószínű állagos élettartamára és a használati időre alapítjuk becslésün­ket. A mondottakból azonban eléggé következik az, hogy az avulásnak ez utóbbi, kétes értékű és könnyen téves eredményre vezető meghatározását csak a legritkább esetben és mindig a legmesszebbmenő óvatossággal alkalmazzuk. Helyesebb az élettartamot főleg a kapott eredmények más oldalról való megvilágítására és ellen­őrzésére, valamint ugyanazon üzemben lévő, de nem egyidőben beszerzett tárgyak avulásának arányos meg­állapítására használni fel. Üzemérték. Különösen vigyáznunk kell azokban az esetekben, amikor oly tárgyak értékét becsüljük meg, amelyek már teljes elavultságuk felé közelednek. Ilyen­kor a forgalmi értékkel már alig bíró, de még nyilván üzemképes tárgyaknál megítélhetünk egy bizonyos úgy­nevezett üzemértéket. F. Moral említett könyvében felállítja azt a tételt, hogy ez az üzemérték ne legyen kisebb, mint az uj értéknek 30—33°/c-a. E dogmatikus megállapítást nem tartom helyesnek, mert szintén téves becslésekre adhat alkalmat, de elvben az üzemértéknek bizonyos mértékben való honorálását elfogadhatónak vélem. Erőszakos külső okok befog­­ása. Végül még rövi­den foglalkozni kívánok a bp s két különleges faj­tájával, az u. n. előbecslésse•' I kárbecsléssel. Mindkettő a tűzbiztosítási gyakori?' fordul elő és fontosságuk szembeötlő. (■+3) A teljes avulás­­ H 1 100 akkor fog tehát ö­n­A beállani, mihelyt fillér. 69 Szivógáz­motor, 1 drb 35 lóerős uj, 1 drb 30 lóerős használt, gyárilag ja­vítva, uj gépeknél szokásos jót­állás mellett, azonnal szállítható. HOTOK* és ötPGYÁR, MARTOS és MERZ BUDAPEST, VII., Erzsébet királyné-ut 87. Szabadalmazott ..CONCORDIA». förfiszerencze-tömítésgyár és mindennemű kölfb­legus tömítések gyártása. SCHWARZ VILMOS ÉS TÁRSA Budapest, VI., Liszt Ferencz-tér 20. szám­. Telefon: 80—49 FESZMÉRÖKET bármilyen czélokra gyártunk ás Javítunk Pártol ás Társa feszmérőgyár, Kispesti OllAs-ut TE. Telefon : József 5—67. Molnár M. és Társai (czégtulajdonos: MOLNÁR MIHÁLY) műszaki és mezőgazdasági czikkek nagybani raktára Budapest, VI., Révay-utcza 14'. sz. Telefon : 129 —54. Sürgönyezim : MOLNit­CO, Budapest. Műszaki czikkek minden üzem részére. Gép- és henger­olajok,szerszámok, szerszámgépek, armatúrák, víz-, gáz- és levegőüzemre. Gummi-, asbesz-, és vulkan-fibre áruk. Tömítőanyagok. Emelt szerkezetek stb. RADÓ EDE műszaki*, Ipari., Üzemszükségleti és elektrotechnikai czikkek kereskedése BUDAPEST, V., CSÁKY­ UTCZA 43. Távirati czím : „Edra* Budapest. Telefon: 88—01. Az őszi és téli idényre fontos villanyvilágításhoz szükséges rézzsinórok,huzalok és minden egyéb seeroleai anyag , különösen nagy raktár eredeti fémszálas „Tungsram“ izzólámpákban! Valódi Dufour svájczi SELYEM SZITASZÖVET Taurit éa egyéb magasnyomású tömítések, olajok, zsiradékok és minden műszaki anyag nagy választékban ! Árajánlattal készséggel szolgálok.

Next