Mosó- és Tisztítótechnika, 1935 (2. évfolyam, 4-12. szám)

1935-04-01 / 4. szám

jjpi'■ "у. - ^ 1 ■“ y-pfT •л. 1935. április hó. MOSÓ- és FESTŐ­TECHNIKA Textil-kémiai szakközlöny textil-, textil­# festő- és kelmefestőgyárak részére Néhány szó a hidrogén­hyperoxidos felderítésről. Irta: Dr. Domán Jenő. A „Mosó- és Festötechnika“ márciusi szá­mában Dr. Keresztes Tibor vegyész-tanár ur „A peroxidos fehérítés jelentősége“ című rendkí­vül értékes cikkében rámutat a peroxidos fehé­rítés előnyeire a ehloros fehérítéssel szemben. Tekintettel a peroxidos, első sorban a hydrogén= hyperoxidos fehérítésének napról-napra növekvő fontosságára, nem akarom elmulasztani, hogy ezen kérdéshez — a legújabb idevágó tapasztalatok figyelembe vételével — hozzászóljak. A gyapjú- és selyemiparban ma már csaknem kizárólag hydrogénhyperoxyddal fehérítenek. A müselymek nagyrész'et ugyancsak ezzel a sok előnyt biztositó anyaggal fehérítik. Nemrég még csak ezen területekre szorítkozott a hydrogénhy- peroxydnak a felhasználása. Ma már az itt elhasz­nálnál lényegesen nagyobb mennyiségű hydrogén- hyperoxydot használnak el világszerte pamutáruk fehérítésére, azok minden feldolgozási állapotában. Egész sor idevágó fehéritési eljárást dolgoztak ki, amelyek két főcsoportba oszthatók: a kizárólag hydrogénhyperoxiddal történő fehérítésre, amelynél ez a hypokloritot teljesen kiszorította, valamint az u. n. kombinált fehérítésre, amely módszernél hypokloritíal és hydrogénhyperoxyddal történik a fehérítés. A kombinált fehéritési eljárást általában ott használjuk, ahol az éles kalkuláció különös fon­tossággal bir. A leniparban majdnem kizárólag igy fehérítenek. A hydrogénhyperoxydos fehérítés terén, amely a textiláruk kikészítésében eddig alig ismert gyor­saságú fejlődést ért el, megfelelő tapasztalatok szerzésére természetszerűleg bő alkalom kínálko­zott. Beigazolódott, hogy a katalysátorok elsősor­ban a vörösréz, sárgaréz és vas," bizonyos vegyi féleségükben, a hyperoxidos fehérítésnél sem kisebb sem nagyobb veszélyt nem jelentenek, mint a ehloros fehérítésnél. Mindenesetre ügyelnünk kell arra, hogy a fehérítendő anyag a fehérítő- berendezés katalytikus hatású fémrészeivel és a fehéritö fürdővel egyidejűleg tartósan ne érintkez­zék. Ezt gyakran már a legegyszerűbb eszközökkel is elérhetjük. Köztudomású, hogy a pamutáruk kilúgozá­sára használt vaskatlanok (Bäuchkesselj — mész- cementel történt egyszerű bevonásuk után—— á Tegnagyobbmérvü hydrogénhyperoxydos fehérí­tésre is alkalmasakká válnak. A vashengeres mosó- és festőkádak (az u. n. Jiggerek) a hydrogénhyper- oxiddil való fehérítésnél általában minden további nélkül felhasználhatók. A fehéritő-fürdők megfelelő összeállítása is módot nyújt arra, hogy a katalyti­kus veszélyt a legmesszebb menően kiküszöböljük. Egyébként minél kisebb a hydrogénhyperoxid concentrációja, annál kisebb mértékben áll fenn a katalytikus károk lehetősége. Újabb berendezé­sek létesítésénél természetesen célszerű a beren­dezést a legmegfelelőbb anyagokból készíttetni. A hydrogénhyperoxydos fürdők stabilizállá- sára a körülményes lesavazás helyett ma már megfelelő más stabilizátorokat használunk. Gyapju-fehéritésnél, hol a fehéritőfürdőt ál­talában folytatólagosan használjuk, igen kiváló stabilizálószer a nátriumpyrofoszfát, amely a leg­kisebb hydrogénhyperoxid mennyiség felhaszná­lását teszi lehetővé, s amely egyszersmind fölös— I legessé teszi a lesavazást is. Telefonszám : 41-4-03 Postatakarékp. csekkszámla szám : 20732 Szerkesztőség és kiadóhivatal : Budapest, VII. kerület Szövetség ucca 43.

Next

/
Thumbnails
Contents