Mosó- és Tisztítótechnika, 1935 (2. évfolyam, 4-12. szám)
1935-04-01 / 4. szám
2. , Idai Mosó- és Festőtechnika . Hogyan fessük a félgyapjut? írta. Gara György vegyészmérnök, a Loden Posztógyár Rt. festőtechnikusa. A félgyapju festése a textilfestészet legegyszerűbb, egyben legbonyolultabb feladata. Mert amilyen könnyű dolog egyszínű félgyapjut festeni, olyan bonyolult, ha a gyapjút is, a pamutot is más-más színekben akarjuk, vagy csak a pamutot akarjuk megfesteni, a gyapjú pedig maradjon lehetőleg fehér. Általában kétféle eljárást alkalmazunk. Az egyik az egyfürdős eljárás, amikor a gyapjút és pamutot egyszerre, ugyanazon festékkel, vagy egyszerre, de külön gyapjú- és külön pamutfestékkel egy kádban festjük meg. A másik eljárás a kétfürdős eljárás, amikor előbb megfestik a gyapjút és utánna a pamutot, vagy előbb a pamutot és utánna a gyapjút. Az egyfürdős eljárást akkor alkalmazzuk, ha kb. egyenlő mennyiségű gyapjú és pamut esetén az árut egyszínűre akarjuk festeni és nincsennek nagy igényeink színtartóság tekintetében. Az eljárás maga igen egyszerű, a festendő anyaggal kb. 50 C°-on megyünk be, 15 -20 perc alatt felforraljuk, 20—45 percig forrásban tartjuk, majd elzárjuk a gőzt, egy ideig gőz nélkül hagyjuk húzni, végül a fürdőt lehűtjük hidegvíz hozzáeresztésével és a kihasznált lé egyidejű lebocsátásával. Hogy a festék jobban húzzon ki, glaubersót vagy konyhasót adagolunk a léhez, melynek mennyisége a színhez igazodik; kristályos glaubersóból világos színeknél 5%-tól fölfelé, sötét színeknél egész 40 %-ig az áru súlyához mérve, vízmentes glaubersó vagy konyhasóból a felét adjuk. Az egyfürdős eljáráshoz használatos félgyapjú (substantiv) festékek három nagy csoportba sorozhatók. Az egyik csoport egyformán húz a gyapjúra és a pamutra, a másik csoport jobban húz a gyapjúra mint a pamutra, a harmadik pedig jobban húz a pamutra mint a gyapjúra. Meg van tehát a lehetőség, hogy esetleg nem egyforma színű gyapjú és pamut esetén is, pl. a műgyapjúnál, egyszínűre fessünk, különösen ha tekintetbe vesszük, hogy a festékek hidegen jobban húznak a pamutra melegen a gyapjúra. Ha tehát a mintázásnál azt látjuk, hogy a gyapjú túl világos, úgy megindítjuk a gőzt, esetleg még festéket adunk a fürdőhöz, ha a pamut túl világos, úgy a gőzt elzárjuk és hidegen hagyjuk húzni, esetleg festék hozzáadása mellett. A félgyapjú (substantiv) festékek, különösen sötét színekben nem húznak ki jól, tehát célszerű a használt fürdővel tovább festeni. Ilyenkor az eredeti festékmennyiség 50—75 %-át adjuk a léhez, sóból pedig annyit amennyivel pótoljuk az áru kidobása stb. által beállott hiányt. A félgyapjú festések szintartóságát utókezeléssel javíthatjuk. Formaldehyd és ecetsav, vagy formaldehyd, ecetsav és chromkálival utókezelve javul az áru mosási és ványolási szintartósága, chrómkáli és rézszulfáttal pedig fényállósága. Diazotálással és előhívással úgy mosási, mint a ványolási és fényállóság igen nagy mértékben emelkedik. Az egyfürdős eljárás egyik változata, mikor egy lében festjük az árut, de külön gyapju és külön pamut festékkel. Ezáltal élénkebb színeket kapunk, valamint az áru színtartósága is jobb lehet. Előbb lefestjük a gyapjút sav nélkül is húzó savas festékekkel, majd lehűtjük 40 C°-ra és jó fényálló pamutra húzó substantiv festékekkel, amilyenek pl. a Sirius, Erie Fast, Solar, Diazol lumiére stb. festékek, fedjük a pamutot. На а gyapjút Katanol W, WL, vagy Thiotan RS-el rezerváljuk, úgy emelhetjük a hőmérsékletet 70- 80 C°-ig. Ezzel az eljárással kétszeű effektust is elérhetünk. Ha a félgyapjúban a pamutot fehéren akarjuk hagyni, úgy a gyapjút olyan savas vagy chromos festékekkel festjük melyek a pamutot rezerválják. De ha a pamutot akarjuk megfesteni és a gyapjút rezerválni, úgy az eljárás sokkal bonyolultabb. Ebben az esetben olyan félgyapjú-festékeket használunk, melyek jobban húznak a pamutra, 40 C°-on festünk, vagy 70—80 C°-on Katanol vagy Thiotan RS segítségével. Tekintettel azonban arra, hogy a gyapjú mindenképen többé-kevésbé elszíneződik, legcélszerűbb valamivel sötétebbre festeni és az árut utólag hydrosulfittal lehúzni, amíg a gyapjú kielégítően fehér lesz. A kétfürdős eljárás abból áll, hogy külön fürdőben festjük le a gyapjút savas, bhromos, ritkán bázikus festékekkel, mosunk, savtalanítunk és külön fürdőben a pamutot substantiv, kénes vagy csávás festékekkel. Ezáltal a színek élénksége javul, valamint színtartóság tekintetében is a maximumot tudjuk kihozni. Ha a gyapjút előbb festjük és utánna a pamutot, figyelembe kell venni, hogy a gyapjú mindig fölvesz valami festéket és így sötétebb lesz. Ha pedig a pamutot festettük előbb és a gyapjút utánna, úgy gondosan válasszuk ki azokat a substantiv festékeket, melyek bírják a savat, esetleg a bromozást is. Ha félgyapjúban kénes festékkel festjük a pamutot, úgy a hőmérséklettel semmi esetre se menjünk 35 C°-on fölé, különben a gyapjú igen erőse rongálódik. Nagyon élénk mancsokat úgy nyerünk, hogy az árut bázikus festékekkel ,,szépítjük“. Szappanolaj- emulziók, szulfonált olajok stb. szintén kitűnő színélénkítő hatásúak, sőt az áru fogását is javítják. Mindent egybevetve, alkalmazzuk az egyfürdős eljárást mindig, ha egyszínű árut festünk és nincsenek nagy igényeink színtartóság tekintetében, a költségesebb és bonyolultabb kétfürdős eljárást pedig csak abban esetben, ha az áru összetétele azt megkívánja, kétszínű effektusokat akarunk elérni vagy nagyok az igényeink színtartósság dolgában.