Mosó- és Tisztítótechnika, 1935 (2. évfolyam, 4-12. szám)

1935-04-01 / 4. szám

2. , Id­a­i Mosó- és Festőtechnika . Hogyan fessük a félgyapjut? írta­. Gara György vegyészmérnök, a Loden Posztógyár Rt. festőtechnikusa. A félgyapju festése a textilfestészet legegy­szerűbb, egyben legbonyolultabb feladata. Mert amilyen könnyű dolog egyszínű félgyapjut festeni, olyan bonyolult, ha a gyapjút is, a pamutot is más-más színekben akarjuk, vagy csak a pamutot akarjuk megfesteni, a gyapjú pedig maradjon le­hetőleg fehér. Általában kétféle eljárást alkalmazunk. Az egyik az egyfürdős eljárás, amikor a gyapjút és pamutot egyszerre, ugyanazon festékkel, vagy egy­szerre, de külön gyapjú- és külön pamutfestékkel egy kádban festjük meg. A másik eljárás a két­­fürdős eljárás, amikor előbb megfestik a gyapjút és utánna a pamutot, vagy előbb a pamutot és u­tánna a gyapjút. Az egyfürdős eljárást akkor alkalmazzuk, ha kb. egyenlő mennyiségű gyapjú és pamut esetén az árut egyszínűre akarjuk festeni és nincsennek nagy igényeink színtartóság tekintetében. Az eljá­rás maga igen egyszerű, a festendő anyaggal kb. 50 C°-on megyünk be, 15 -20 perc alatt felfor­raljuk, 20—45 percig forrásban tartjuk, majd el­zárjuk a gőzt, egy ideig gőz nélkül hagyjuk húzni, végül a fürdőt lehűtjük hidegvíz hozzáeresztésével és a kihasznált lé egyidejű lebocsátásával. Hogy a festék jobban húzzon ki, glaubersót vagy kony­hasót adagolunk a léhez, melynek mennyisége a színhez igazodik; kristályos glaubersóból világos színeknél 5%-tól fölfelé, sötét színeknél egész 40 %-ig az áru súlyához mérve, vízmentes glau­­bersó vagy konyhasóból a felét adjuk. Az egyfürdős eljáráshoz használatos félgyapjú (substantiv) festékek három nagy csoportba soroz­hatók. Az egyik csoport egyformán húz a gyap­júra és a pamutra, a másik csoport jobban húz a gyapjúra mint a pamutra, a harmadik pedig jobban húz a pamutra mint a gyapjúra. Meg van tehát a lehetőség, hogy esetleg nem egyforma színű gyapjú és pamut esetén is, pl. a műgyap­­júnál, egyszínűre fessünk, különösen ha tekintetbe vesszük, hogy a festékek hidegen jobban húznak a pamutra melegen a gyapjúra. Ha tehát a min­tázásnál azt látjuk, hogy a gyapjú túl világos, úgy megindítjuk a gőzt, esetleg még festéket adunk a fürdőhöz, ha a pamut túl világos, úgy a gőzt elzárjuk és hidegen hagyjuk húzni, esetleg festék hozzáadása mellett. A félgyapjú (substantiv) festékek, különösen sötét színekben nem húznak ki jól, tehát célszerű a használt fürdővel tovább festeni. Ilyenkor az eredeti festékmennyiség 50—75 %-át adjuk a lé­hez, sóból pedig annyit amennyivel pótoljuk az áru kidobása stb. által beállott hiányt. A félgyapjú festések szintartóságát utókeze­léssel javíthatjuk. Formaldehyd és ecetsav, vagy formaldehyd, ecetsav és chromkálival utókezelve javul az áru mosási és ványolási szintartósága, chrómkáli és rézszulfáttal pedig fényállósága. Diazotálással és előhívással úgy mosási, mint a ványolási és fényállóság igen nagy mértékben emelkedik. Az egyfürdős eljárás egyik változata, mikor egy lében festjük az árut, de külön gyapju és külön pamut festékkel. Ezáltal élénkebb színeket kapunk, valamint az áru színtartósága is jobb le­het. Előbb lefestjük a gyapjút sav nélkül is húzó savas festékekkel, majd lehűtjük 40 C°-ra és jó fényálló pamutra húzó substantiv festékekkel, amilyenek pl. a Sirius, Erie Fast, Solar, Diazol lumiére stb. festékek, fedjük a pamutot. На а gyapjút Katanol W, WL, vagy Thiotan R­S-el rezerváljuk, úgy emelhetjük a hőmérsékletet 70- 80 C°-ig. Ezzel az eljárással kétsz­eű effektust is elérhetünk. Ha a félgyapjúban a pamutot fehéren akar­juk hagyni, úgy a gyapjút olyan savas vagy chromos festékekkel festjük melyek a pamutot re­zerválják. De ha a pamutot akarjuk megfesteni és a gyapjút rezerválni, úgy az eljárás sokkal bonyo­lultabb. Ebben az esetben olyan félgyapjú-festéke­­ket használunk, melyek jobban húznak a pamutra, 40 C°-on festünk, vagy 70—80 C°-on Katanol vagy Thiotan RS segítségével. Tekintettel azonban arra, hogy a gyapjú mindenképen többé-kevésbé elszíneződik, legcélszerűbb valamivel sötétebbre festeni és az árut utólag hydrosulfittal lehúzni, amíg a gyapjú kielégítően fehér lesz. A kétfürdős eljárás abból áll, hogy külön fürdőben festjük le a gyapjút savas, bhromos, ritkán bázikus festékekkel, mosunk, savtalanítunk és külön fürdőben a pamutot substantiv, kénes vagy csávás festékekkel. Ezáltal a színek élénk­sége javul, valamint színtartóság tekintetében is a maximumot tudjuk kihozni. Ha a gyapjút előbb festjük és utánna a pa­mutot, figyelembe kell venni, hogy a gyapjú min­dig fölvesz valami festéket és így sötétebb lesz. Ha pedig a pamutot festettük előbb és a gyapjút utánna, úgy gondosan válasszuk ki azokat a subs­tantiv festékeket, melyek bírják a savat, esetleg a b­romozást is. Ha félgyapjúban kénes festékkel festjük a pamutot, úgy a hőmérséklettel semmi esetre se menjünk 35 C°-on fölé, különben a gyapjú igen erőse rongálódik. Nagyon élénk m­ancsokat úgy nyerünk, hogy az árut bázikus festékekkel ,,szépítjük“. Szappan­olaj- emulziók, szulfonált olajok stb. szintén kitű­nő színélénkítő hatásúak, sőt az áru fogását is javítják. Mindent egybevetve, alkalmazzuk az egyfür­dős eljárást mindig, ha egyszínű árut festünk és nincsenek nagy igényeink színtartóság tekintetében, a költségesebb és bonyolultabb kétfürdős eljárást pedig csak abban esetben, ha az áru összetétele azt megkívánja, kétszínű effektusokat akarunk el­érni vagy nagyok az igényeink színtartósság dol­gában.

Next