Mosó- és Tisztítótechnika, 1936 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1936-02-01 / 1. szám

2. oldal végletünket lecsökkenthetjük a felére. Dacára ezen megtakarításnak a különböző üzemek, amelyekben a nagybani vizsgálatok folytak, megállapították, hogy a fehérnemű sokkal fehé­rebb, vagy finomabban beállított tónusú, mint eddig. Ezek után csak azt kellett megállapítani, hogy ezen eljárás hogyan felel meg gazdasági tekintetben és a rostok kímélése szempont­jából. Hipoklorit-lúggal való fehérítést véve az összehasonlításnál alapul, amely literenként 80 g aktív klórt tartalmaz, és a felhasznált hipoklorit-lúg minden literére 80 g 30%-os hidrogénhiperoxidot számítva. 50 kg fehér­neműnek a fehérítési és klórtalanítási költsége a következőképen viszonylik egymáshoz: Antiklórozás alkénsavasnátriummal: VI2 liter hipoklorit-lúg, literenként 24 fillérjével 36 f. 350 g alkénsavasnátron, kg-ként 40 fillérjével 14 f. Az öblítéshez használt 150 liter víz és 14 óra idő, kb. 16 f. 66 f. Antiklórozás hidrogénhiperoxiddal: 0.75 liter hipoklorit-leg (fentebbi­nek fele 18 f. 50 g hidrogénhiperoxid kg-ként : 2.70 ^ 14 f. 32 f . Azon kérdésnek az eldöntésére, várjon a hidrogénhiperoxid mint klórtalanítószer árt-e a fehérneműnek, nagyobb üzemekben, valamint a laboratóriumokban is összehasonlító kísérle­tet végeztek, amelyeknek eredményéről az alábbiakban számolunk be. Az első kísérletsorozatot oly módon vé­gezték, hogy klórral való fehérítés után rövid öblítés, majd közvetlenül a második mosólúg következett. Ez esetben természetesen nem volt elkerülhető, hogy egy kevés visszamaradt klór a második mosólúgba ne kerüljön bele. A fehérneművel együtt mosott szövetsávo­­kat, minden tizedik mosás után szakítási kísér­letnek vetették alá, melyeknek eredményét az alábbi táblázat mutatja: A szakítási szilárdság változása: A második kísérletsorozatot úgy folytatták le, hogy a chlorlug leeresztése után alkénsavas nátronnal chlortalanítottak, és újbóli öblítés után adták csak hozzá a fehérneműkhöz a má­sodik mosólúgot. Ez esetben a szakítási szilárd­ság változása: A harmadik kísérletsorozatnál a chlorlúg leeresztése után minden külön öblítés mellőzé­sével hozzáadták a fehérneműhöz a második mosólúgot, a hidrogénhiperoxiddal együtt. Az eredményt az alábbi táblázat szemlélteti: A szakítás­ szilárdság változása hidrogén­hiperoxiddal való k­lórtalanításnál: A fentebbi kísérletből kitűnik, hogy a hid­rogénhiperoxiddal történő klórtalanítás (antikló­rozás) a fehérneműt legjobban kíméli. Maga a mosási eljárás a szokott módon tör­ténik. Azonban a klórból csak a fele mennyi­ségét használjuk (50 kg szárazruhához 150 g-os hipokloritból 3/8 1, 80 g-os­ból 3/4 1). A hidrogén­­hiperoxidból minden 1 kg szárazruhához kb 1 g-t (1 cm3-t) veszünk. A kimosott és klórozott ruhánál a klórlugot leengedjük, majd a ráen­gedett hideg vízbe adjuk a gép forgása közben a hidrogénhiperoxid mennyiséget. Kb. 20 perc alatt enyhe forralásig melegítjük, majd még 10 percig hagyjuk a gépben forogni. Ezután egy öblítővizet adunk, majd kékítünk. Külföldön szokás a keményített áruknál a fehérítést az elő- és az utánmosás közé iktatni. Folytatjuk: Haskó Lajos okf. vegyészmérnök zsír- és szappanipari laboratóriuma Budapest, VI., Paulay Ede­ u. 12. Telefon: 17-9-20. pamutnál lennél kg 0/0 kg 0/0 10-szeri mosás után 5.8 96.7 7.7 81.1 20 „ 11 11 5.4 90.0 7.2 75.8 30 „ ti 11 5.2 86.7 5.4 56.8 40 „ ii 11 4.9 81.7 4.4 45.3 50 „ 11 11 4.6 76.7 3.8 40.0 10-szerimosásután pamutnál kg u/o 5.7 95.0 lennél kg °/o 6.7 70.5 20 „­ 11 5.7 95.0 6.6 69.6 30 „ 11 11 5.1 85.0 5.9 62.1 40 „ ii 11 4.8 80.0 5.1 53.6 50 „ 11 11 4.6 76.7 4.1 43.2 10-szerimosásután pamutnál kg °/o 5.6 93.3 lennél kg °/o 7.8 82.1 20 „ ii 11 5.8 96.7 7.8 82.1 30 „ 11 11 5.8 95.7 7.8 82.1 40 „ ii 11 5.8 95.0 7.1 74.7 50 „ ii 11 4.3 41.7 6.0 63.2 Mosó- és Festőtechnika

Next