Mosó- és Tisztítótechnika, 1937 (4. évfolyam, 1-9. szám)

1937-02-01 / 1. szám

IV. évfolyam 1937. február h6. MOSÓ- ÉS FESTŐ­­TECHNIKA Textil-kémiai szakközlöny textil-, textilfestő-, kelmefestő- és gőzmosógyárak részére Előfizetési díj: egy évre 24 P, kelmefestő és vegytisztitóknak 10 P, előfizetők alkalmazottainak 6 P. Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, VI. IZABELLA U. 82. Hivatalos órak: d u. 2—4-ig. Szerkeszti: ERDŐS JENŐ Telefonszám: 1-235-54. Postatakarékp.csekksz.: 20732 A mosás szabványosításáról A Magyar Szabványügyi Intézet figyelmébe. Az utóbbi időkben a honvédelmi minisz­térium kezdeményezésére a M. Szabványügyi Intézet a mosás szabványosítását is program­ba vette. Ez irányba már több összejövetel volt és az egyes szakértők meghallgatása után előadói tervezetek láttak napvilágot. Nem foglalkozunk ezen tervezetek ismerteté­sével, mert azok még változtatásokra szorul­nak, annál is inkább, mert már jelenleg is, de még inkább a közeljövőben az egyre szaporo­dó modern mosószerek úgyszólván forradal­mi változást okoznak a mosás terén és ezek új eljárásokat követelnek. Egyébként is a szabványosítás a mosás szempontjából elég körülményes. Ilyen szem­pontból a mosást az alábbi kategóriákba so­rozhatok : 1. Háztartási mosás 2. Ipari fehérneműtisztítás (gőzmosás) 3. Közintézetek gőzmosása. 4. Textilgyárak üzemi mosása. 5. Ágytollak mosása. Kétségtelen, hogy legnehezebb a háztar­tási mosást szabványosítani. A sokféle fehér­neműanyag a különböző szennyezettséggel, az eltérő igények, a berendezések sokfélesége, úgyszólván lehetetlenné teszik a szabványosí­tást. Mindazonáltal szükségesnek látszik itten a hatósági intézkedés, minthogy a háztartási mosások majdnem a szaktudás teljes hiányá­ban történik. Különösen hangsúlyoznunk kell, hogy a klórmész nem való a háziasszony vagy a mosónő kezébe. Bár tagadhatatlan, hogy a klórmésszel is lehet veszélytelenül fehéríte­ni, azonban ezt egy háztartás keretén belül nem nagyon lehet elvégezni. Olcsóságánál fogva, továbbá a régi múltját tekintve még most is igen sok helyen használnak klórme­­szet a háztartásokban. Ezen esetekben leg­többször klór tartalmú mész­szemcsék kerül­nek a rostok közé oly erősen beágyazva, hogy onnét legintenzívebb öblítések után sem ké­pesek eltávozni. Ilyenkor vag­y azonnal, vagy a későbbi mosások alkalmával elvégzik jelleg­zetes lokális roncsoló hatásukat. Szerintünk a klórmész használatát el kellene tiltani a ház­tartásokból, annál is inkább, mert ma már a hazai vegyi ipar mésztartalom nélküli, köny­­nyen oldható, illetőleg öblíthető klór tartalmú fehérítő folyadékot gyárt. Hogy a fehérne­műt szükséges-e vagy sem fehéríteni és ha igen, mikor és mi módon, ezt jelenleg nem részletezzük, mert eltér cikkünk tárgyától. Annyit azonban szükségesnek tartunk meg­említeni, hogy sokszor gazdaságosabb egy kí­méletes fehérítés, mint egy intenzív mosás. Az ipari gőzmosásnál a szükség kénysze­rítő hatása folytán a mosás szabványosodása, sablonizálódása egy természetes folyamat következményekképpen be fog következni Ugyanis: a mosóiparban dúló rendkívüli ár­harc folytán az árak a legalacsonyabb pon­ton vannak, így a verseny kizárólag a munka minőségével, a mosás kivitelével történhet. Ezért a jövő mosodai üzemtulajdonos, vagy az üzemvezető akarva-nem akarva igyek­szik a legmegfelelőbb eljárásokat elsajátítani hogy jó munkát tudjon produkálni. Ennek folytán reméljük, hogy a közönség — leg­többször jogos — elzárkózása a mosodáktól meg fog szűnni. A közintézetek gőzmosodáiban volna a szabványosításnak legnagyobb szerepe. Aránylag könnyen kivihető szortírozással elég jól lehetne sablonizálni a mosást. Jó elő­írásokra itt annál is inkább szükség van, mert az intézeti mosodákban képzett szakemberek nincsenek elhelyezve, az igazgatók, gondno­kok pedig csak kivételes esetekben foglalkoz­

Next