Műszaki Élet, 1962. július-december (17. évfolyam, 14-26. szám)

1962-07-05 / 14. szám

XVII. ÉVFOLYAM, 14. SZÁM. ARA 2.50 BB A MŰSZAKI ÉS TERMÉSZETTUDOMÁNYI EGYESÜLETEK SZÖVETSÉGÉNEK LAPJA — Hol tart ma a robbantásos formázás — A villamosenergia1962. JÚLIUS 5. termelés problémái — Felelőtlen felelősök — A pórusok rejtelmei — A dömper nem futhat mezítláb — Műanyagok a bőriparban — Az épületgépészek szeretik hangoztatni, hogy az építészek által létrehozott „holt” épületbe ők viszik az életet. Van is valami igazság ebben a megállapításban, mert eltúlozva a kérdést — nyilván szívesebben laknánk egy hideg-meleg folyóvizes, központi fűtéses, rádióval, tv-vel és telefonnal felszerelt barlangban, mint egy gyönyörű felhőkarcoló 20. emeletén, felvonó, víz, gáz és villany nélkül. Meg kell azonban állapítanunk, hogy az építészek többet tettek már a „korszerű lakás” létrehozása érdekében, mint az épületgépészek. Ennek persze reális oka is van: a korszerű igényeknek megfelelő, kisebb méretű, mégis jól használható lakások tervezése semmiféle beruházást nem igényel, sőt a kivitelezésnél megtakarítást eredményez. Az épületgépészeknek viszont a gyártott berendezési tárgyakat kell a tervezés során figyelembe venniük, ezek pedig csekély kivétellel ugyanazoka radiátorok, öntöttvas kazánok, vízvezeték berendezési tárgyak stb., mint évtizedekkel ezelőtt — csak, sajnos, sok esetben gyengébb minőségben, tehát korlátozott felhasználási lehetőségekkel. A korszerű lakásokkal kapcsolatos építészeti kérdések általában ismertebbek, már csak azért is, mert az új, kisméretű helyiségek sokakban visszatetszést szültek. Gyakori hiba volt ugyanis, hogy a kisebb lakások nem voltak egyben célszerűbbek is a régieknél, mert igaz ugyan, hogy a kisebb lakások építését elsősorban gazdaságossági szempontok indokolják, bizonyos szempontból azonban azok célszerűbbek is lehetnek; a régi nagyméretű konyhában például kilométereket gyá-A gáz elgázsfűtő készülék kapcsolás vázlata. MA: gáz elzáró szelep, MV: mágnesszelep, VT: biztonsági termosztát az előremenő vezetékben, BT: szabályos térrpostát a Pitendő helyiségekben, S: kézikapcsoló, p: keringető szivattyú, R: radiátor, T: tágulási tartányt fogott a háziasszony, ma szinte ülve végezheti munkáját, a korszerű konyhában minden kezeügyében van; a régi, gyakran 4 méteres belmagasságú lakások fűtése csaknem még egyszer anynyiba kerül, mint a mai, általában még túl alacsonynak tartott 2,70 m körüli belmagasságú lakásoké. Célszerűségi szempontok indokolják azt a törekvést is, hogy a kisebb alapterületű lakások minél több, tehát szükségszerűen kisméretű helyiségből álljanak. Egyetlen „nagyobb” 18—25 m2 alapterületű fogadószoba mellett gyakran 3—4, mindössze 6—8 m-es szobácska biztosítja a család tagjainak azt a kényelmet, hogy külön helyiségben aludjanak. Nálunk még nem honosodott meg a „hobby”-szoba, vagy külön háztartási munkaszoba fogalma, ami pedig a kis alapterületű lakások igen hasznos kiegészítője. Ebben a célszerűen felszerelt kis szobában hívhatja elő a családfő a fényképeket — a fürdőszoba helyett —, itt barkácsolhat fia — a fogadószoba egyik sarka, vagy az íróasztal helyett —, itt vasalhat a háziasszony a falra szerelt, lehajtható vasalófán —, az étkezőasztal helyett. A korszerű konyhák kisméretűek, beépített bútorokkal, tűzhellyel, mosogatóval, hűtőszekrénnyel. Ezzel a témával lapunk legutóbb részletesen foglalkozott, itt tehát elegendő, ha az ott elmondottakra utalunk. A vízvezeték szerelvények fejlesztésére az esztétikusabb megjelenésen kívül főként a zajmentességre való törekvés, valamint a hőfokszabályozós hidegmeleg vízkeverő szelepek elterjedése jellemző. Az utóbbira példa az ábrán látható automatikus keverő szelep. A vízhőmérséklet és vízmennyiség külön-külön szabályozható. A beállított hőmérsékletet a kevert víz terében levő hőérzékelő alapján a hideg és meleg víz keverési arányának szabályozásával még változó melegvíz-hőmérséklet esetén is állandó értéken tartja. Hasonló elven működő keverőszelepeket hazánkban is gyártanak már. Hőfokszabályozó nélküli kézi zuhanyozóknál gyakori kényelmetlenséget okoz, hogy a kívánt vízhőmérséklet beállítása meglehetősen soká tart, mivel a szabályozás hatása a hosszú gégecső miatt csak késleltetve jelentkezik. Ez a kényelmetlenségen kívül gyakran meleg víz veszteséget is okoz. Ezen a hibán segít a kézizuhany berendezés, ahol a hideg és meleg víz csak a zuhanyrózsa előtt keveredik, tehát a szabályozás gyakorlatilag azonnal jelentkezik. Sok gondot okoz, elsősorban a soklakásos, magas lakóépületekben a háztartási szemét eltávolítása, ezért megoldására világszerte igen sok eljárással próbálkoznak. A helyenként már nálunk is alkalmazott szemétledobó kürtők csak a szemét házon belüli összegyűjtését könnyítik meg. (Az előre csomagolt élelmiszerek elterjedése, és általában a csomagolóipar rohamos fejlődése következtében Németországban 3 év alatt 40 százalékkal növekedett a lakásonként eltávolítandó háztartási szemétmennyiség — és reméljük, hasonló folyamat nálunk is rövidesen megindul.) Nagyvárosokban az elszállítandó szemét mennyisége olyan mértékben növekszik, hogy inkább helyben történő megsemmisítésére törekszenek. A háztartási őrlőmalom például fémtárgyak kivételével minden háztartási hulladékot — üveget, porcelánt, csontot is — megőröl, majd vízöblítéssel a csatornahálózatba juttat. Egészségügyi szempontból tökéletes ez a megoldás, de a csatornahálózat nem mindenütt tudná a megnövekedett feladatokat ellátni. Amerikában kisméretű, gázpóttüzeléssel ellátott szemétégető kályhákkal próbálkoznak. A túlmelegedést a levegő hozzávezetést szabályozó termosztát akadályozza ideg. A pernyeleválasztásra kis ciklont építettek be, azonban a nagyvárosok amúgy is erősen szennyezett levegőjének semmi esetre sem használna a berendezés nagymértékű elterjedése. Egyébként az egész kályha súlya mindössze 54 kg, hasznos térfogata 50 dm 3. Legcélszerűbb megoldásnak talán a lakóházankénti központi szemétégető kemence mutatkozik, amely közvetlenül csatlakozik a szemétledobó kürtőhöz. Ily módon a tapasztalatok szerint az elszállítandó szemétmennyiség az eredeti 10 százalékára csökken, a kevesebb számú, de nagyobb berendezés füst nélküli üzeme könnyebben elképzelhető. A fűtés talán a legfontosabb épületgépészeti feladat, és ennek megfelelően számos új megoldással találkozhatunk a szakirodalomban. A kályhafűtésnél elsősorban a minél ritkább és könnyebb kezelésre, valamint az esztétikus kialakításra törekszenek. A képen já út a tó kályha egyszerű átállítás után kőszén, antracit, brikett vagy koksz eltüzelésére alkalmas. Egyszeri töltése 30 órára is elegendő, így naponta egyszer kell csak tölteni és a hamuszekrényt kiüríteni. A szoba hőmérsékletét termosztát vezérléssel automatikusan a beállított hőfokon tartja, ami jelentős tüzelőanyag-megtakarítást eredményez. A tűz kialvását vagy a kályha túlfűtését külön minimum-maximum termosztát akadályozza meg. Hasonló tulajdonságúak a különféle olajkályhák is, de előnyük még, hogy az olajellátás csővezetéken, központi tartályból is történhet. A korszerű gázkályhát az ablak alá szerelik és több kályha központi begyújtása — például iskolákban —, vagy egyedi bekapcsolása órakapcsolóval, adott időpontban egyaránt lehetséges. Bekapcsolása után a kályha vezérlését a termosztát veszi át. Az etázsfűtés igen kedvelt megoldás. A számos variáció közül a gázfűtést ragadjuk ki, mivel ez a következő években , hazánkban is egyre nagyobb elterjedésre számíthat. Az indítóképünkön látható „kazán” tulajdonképpen egy átfolyó rendszerű gázbojler, teljesítménye 6000—20 000 kcal/ó, vagyis 2—6 szobás lakások fűtésére alkalmas. A víz keringetésére öklömnyi, teljesen zajtalan szivattyú szolgál, méghozzá központi fűtőberendezéseknél is szokatlanul nagy, 4—7 m v. o. emelőmagassággal. Ezáltal a régi etázsfűtések gyakran 2 col méretű csövei helyett csak V2—*/2 col szükséges, és a csövek vonalvezetése is sokkal kevésbé kötött. A fűtés mértékét természetesen itt is a szobák hőmérsékletét érzékelő termosztát szabályozza. Áramkimaradás esetén a gázcsatlakozást mágnesszelep zárja, nehogy a víz felforrjon, hasonlóképpen a keringő vízmennyiség túlzott csökkenése is — például túl sok radiátorszelep zárása következtében — zárja a gázszelepet. Ha a víz valamilyen oknál fogva mégis túlmelegedne, biztonsági termosztát zárja a gázszelepet, majd néhány másodpercnyi késleltetéssel a szivattyút is leállítja. A késleltetés azért szükséges, hogy a még forró fűtőkészülékben hirtelen megálló víz felforrásából származó kellemetlen zörej elkerülhető legyen. Az egész fűtőberendezés összes biztonsági szerelvényeivel együtt 50—60 cm széles falsávon elfér, így például a beépített konyhafelszerelések közötti kis szekrényben is elhelyezhető. Központi fűtésnél, különösen távfűtés esetén mindenütt problémát jelent az egyes lakásokban fogyasztott hőmennyiség mérése. Mivel a vízmennyiség mérésén kívül a pontos elszámoláshoz az előremenő és visszatérő víz hőmérsékletének regisztrálása is szükséges, az ilyen mérőberendezések felszerelésétől általában eltekintenek. Átalányösszeg fizetése esetén viszont külföldi tapasztalatok szerint az egyes lakások hőfelhasználása 30—40 százalékkal több, mint mérésen alapuló egyedi elszámolásnál — és semmi okunk feltételezni, hogy ez az arány nálunk jobb lenne. Számos szellemes konstrukció született már a hőmennyisége(Folytatás a 12. oldalon) Napellenzékkel felszerelt épület Gázetázsfűtő készülék Magyar Szocialista Munkáspárt Központi tasaga nemrégiben határozatot hozott a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában részt vevő országok kommunista és munkáspártjai képviselőinek moszkvai tanácskozásával kapcsolatban, valamint a gépipar helyzetéről és további feladatairól. Mindkét határozat rendkívül fontos iparunk, sőt egész gazdasági életünk fejlődése szempontjából. A határozatban tárgyalt egyes kérdésekről most azért nem tudunk részletesebben írni, mivel az ülés anyagát csak lapzártánk után tették közzé, a felvetett problémák azonban olyanok, amelyekről ismételten kell beszélni, s ezért azokkal következő lapszámainkban foglalkozunk majd. Az iparban dolgozó szakemberek teljesen átérzik mindkét határozat jelentőségét, s tudják azt, hogy az azokban megjelölt célkitűzések elérése milyen rendkívül fontos népgazdaságunk fejlődése szempontjából. Ezek a határozatok az eredmények ismertetése mellett élesen rámutatnak az elkövetett hibákra is, elemzik azokat, s ugyanakkor határozott célkitűzéseket adnak arra, hogy miként kell e hibákat kiküszöbölve tovább haladnunk. A két határozat természetesen nagymértékben kiegészíti egymást. A gépipar fejlesztésére van szükség, hogy helytálljunk a szocialista munkamegosztásban, s a KGST erősítésére van szükség, hogy a kívánt mértékre tudjuk fejleszteni gépiparunkat. Minden magyar szakember reméli, hogy e két határozat nyomán olyan intézkedések születnek, amelyek biztosítják, hogy a határozatokban megjelölt célokat mihamarabb elérjük.