Műszaki Élet, 1963. január-június (18. évfolyam, 1-13. szám)
1963-01-03 / 1. szám
Pályázatunk: Megoldandó problémák — A gumiipar problémái A szomszéd bolygók ostroma — Ki legyen a lakótelep gazdája? Látogatás a NIKEX-nél — A moszkvai Politechnikai Múzeum I1 KERSMIŰFÜRDŐSZOBA A fürdőszoba a modern lakásnak annyira természetes járuléka, hogy bizonyára sokan csodálkoznak, ha azt olvassák, hogy Budapesten a lakásoknak mindössze 37 százaléka fürdőszobás. Pedig ez a szám nemzetközi viszonylatban igen előkelő helyezést jelent, hiszen Párizsban például ez az arányszám mindössze 21 százalék. Országos viszonylatban a lakások 12 százalékában van fürdőszoba. Az új építkezéseknél természetesen már egészen mások a viszonyok: 1952 és 1959 között épült lakásainknak 75,3 százaléka fürdőszobás, és azóta még tovább javult az arány. A 20 éves lakásépítési terv, 1960 —1980 között 1,4 millió lakás építését irányozza elő — ez hozzávetőleg a fele az 1960-ban meglévő lakások számának. Ez a hatalmas szám a fürdőszobák és fürdőszobaberendezések tekintetében is minden eddigit felülmúló feladatokat ló iparunkra, s egyben azt is jelenti, horgy ha vvl.izmust kell — vagy már kiillett volna — átfogó intézkedéseket, tenni új, olcsóbb és mégis korszerűbb, célszerűbb fürdőszobák és berendezési tárgyak kialakítására. Bár az utóbbi években már számos új, korszerű szerelvény és berendezési tárgy prototípusa látott napvilágot, az üzletekben gyakorlatilag csak a régi és gyakran bizony rossz minőségű szerelvények és berendezési tárgyak kaphatók — már amikor kaphatók. A következőkben bel- és külföldi kísérletek és tapasztalatok alapján ismertetjük a korszerű fürdőszobák kialakításával kapcsolatos szempontokat, követelményeket és lehetőségeket. Építészeti és szerelési szempontok A „vizesblokk” kialakítása, vagyis a fürdőszoba, WC és konyha egymás melletti elhelyezése gazdaságossági okokból már régóta alkalmazott megoldás. Minthogy a fürdőszobák a lakások legdrágább helyiségei, olcsóbbá tételük érdekében további lépéseket is kellett tenni. Ezek egyike a csővezetékek üzemi előregyártása, s így a drága helyszíni munkák közül csak az összeszerelésre van szükség. Ennek fejlettebb formája a szerelőpanelek készítése, ahol a helyszínen már csak az alaplemezekre, vagy keretekre előre felerősített csővezetékek csatlakoztatását kell elvégezni. Ezen a téren hazánkban is figyelemre méltó kísérletek történtek. A vésési munkák megtakarítása érdekében a korszerű építkezéseken a csővezetékek részére előre kihagyják a szükséges mennyezet áttöréseket és hornyokat. Ennek továbbfejlesztése a szerelőaknái kialakítása, amelyekben az összesvezetékek együtt helyezhetők el így a szerelés gyorsabb és az utólagos javítások egyszerűbben hajthatók végre. A következő lépés a közös előregyártott fürdőszoba-konyha blokkok kialakítása, ami az építési és szerelési időt lényegesen lerövidíti. Az ábrán látható előregyártott blokkot a kelet berlini Magasépület Tervező Intézet tervezte. A teherhordó szerkezet 6 db 40 mm vastag, vasas betonlapból áll, ezek: az alaplap a válaszfal, a mosdó mögött lévő szerelőakna két oldalfala és kő merevítőlap a konyhai oldalon. A betonvasakat összesen 17 helyen kell összehegeszteni. A beton tervezekei az előregyártott csővezetékek részére szükséges TS352es áttörések és tartóelemek megtalálhatók. A teljes 1350x3510 mit méretű blokkot külön műhelyben gyártják. A futószalag szerű gyártás során, nemcsak a csöveket és a fürdőszoba és a konyha berendezési tárgyait helyezik el, hanem a márványmozaik lapokat és konyhai PVC padlóbevonatot is. A legújabb hírek szerint Franciaországban megkezdték az egy darabból álló, teljesen előregyártott fürdőszobák gyártását (indult kép). A poliészterből készülő héj szerkezet az összes berendezés tárgyakat, csővezetékeket és szerelvényeket, és szükség esetén a villanybojlert is tartalmazza. A fürdőszoba helyszükséglete mindössze 1780x1660 mm. A teljes fürdőszoba-elemet az alaprajzon láthatóan a szomszédban elhelyezet konyha felől, 1020 mm magas falnyíláson keresztül tolják a helyére. Ezt a falnyílást utólag, kétmedencés mosogatóval zárják le, amelyet szintén csatlakoztatnak a bojlerhez. Az alatta elhelyezett, ajtóval ellátott szerelőnyíláson keresztül a csatlakozások utólag is hozzáférhetők. Végül a Lakóépülettervező Vállalat által tervezett előregyártót, fürdőszoba-térelemet ismertetjük Az ábrán látható „építőkocka” váza idomacélból készül, belső borítása anyagában színezett azbesztcement lemez, külső borítása a konyha felé ugyanez, az előszoba felé farostlemez, tapéta borítással. Súlya 920 kg, alapterülete 2170x1640 mm. Tervezői figyelemmel voltak egyrészt arra, hogylazánkban a zuhanytálcás vagy sem fogadták, másrészt a legmeszszeibbmenő észszerűséget és takarékosságot tartották szem előtt. Külön kádcsaptelep nem készül, a zuhany-sugárváltós kifolyó függőleges tengely körül elfordítva, a mosdó vagy a kád töltésére használható, helyéről kiemelve pedig flexibilis csatlakozás segítségével, kézizuhanyként és a mosógép töltésére egyaránt használható. A mosógép ürítésére a kád oldalfalán külön csatlakozás készül. Hőszigetelés Több szempontból is érdemes külön foglalkozni a fürdőszobák hőszigetelésével. A fürdőszobának, ahol ruhátlanul, sőt vizes bőrfelülettel tartózkodunk, a lakás legmelegebb helyiségének kell lennie. Az előírások szerint központi fűtéssel ellátott házakban az előszobában és a konyhában 16, a lakószobákban 20, a fürdőszobában 24 C fok hőmérsékletet kell biztosítani. Már hőgazdálkodási okokból is érdemes tehát a fürdőszoba külső- és hideg helyi-VT,*•-. o-- é ■ befelső tatainak hőátbocsátási tényezőjét, például perlitréteggel csökkenteni. Ezen a szemponton túlmenően " Előregyártott fürdőszoba-konyha vizesblokk !XI.K. azonban elégtelen hőátbocsátási tényező esetén, a külső fal belső oldala hideg lesz, ami egyrészt páralecsapódást, foltosodást okoz, másrészt a hideg fal felé olyan nagy a ruhátlan test sugárzással történő hőleadása, hogy kielégítő levegőhőmérséklet esetén is fázik az ember, sőt megbetegedhet. Fűtés Központi fűtéssel el nem látott épületekben a fürdőszobák részére a legcélszerűbb az elektromos, vagy gázüzemű sugárzó fűtés. Ekkor ugyanis nincs szükség a fürdőszoba használatbavétele előtt előfűtésre, mert a sugárzó fűtés kb. 1 perc alatt biztosítja a megfelelő hőérzetet. Sugárzó fűtésnél Ugyanis nem szükséges a levegőt felmelegíteni, mert megfelelő sugárzás-intenzitás léghőmérséklet a 7 ember közérzete, minthogy a sugárzás közvetlenül a besugárzott testet melegíti. A sugárzó elemeket célszerű a fürdőszoba két átellenes oldalán elhelyezni, hogy a testet mindkét irányból érje a hősugárzás. Ha csak egy sugárzót alkalmazunk, azt a külső falon kell elhelyezni, mert a test sugárzó hőleadása abban az irányban a legnagyobb, vagyis a külső fal felől fázunk, és rázunk meg a kistubbiat. A nemű sugárzó fűtőtestek — mint ismeretes — már nálunk is kaphatók. Hangszigetelés Különösen a modern házak lakói tudják, hogy a WC-öblítés, sőt az egyes vízcsapok kinyitása milyen kellemetlen zajjal jár, ami néha az egész házban, de legalábbis az egymás alatt elhelyezkedő lakásokban is hallható. A vízvezetéki berendezések zajossága ellen két irányban lehet a harcot felvenni, egyrészt a zajok csökkentésével, másrészt tovaterjedésük megakadályozásával. A vízvezetékek zúgását általában a víz túl gyors áramlása okozza. Az iránytörések, szelepek stb. mögött nyomáscsökkenés, sőt kavitáció lép fel, s a keletkező lég-, illetve vízgőzbuborékok eltűnése nemcsak zajjal jár, hanem a csövet rezgésbe is hozza. Ez ellen bővebb vezetékekkel, éles iránytörések kerülésével és áramvonalas belső kiképzésű szerelvényekkel lehet védekezni. Az elkerülhetetlen zajok továbbvitele a csővezetékek hangszigetelő burkolásával és rezgésgátló szerelésével, valamint a bilincsek és csővezetékek között elhelyezett rugalmas alátétekkel csökkenthető. A vízcsobogás zaja a fürdőkádak rugalmas ágyazásával mérsékelhető, a WC öblítőtartályoknál pedig azáltal, ha a vízsugár nem a víztükör felé, hanem a tartály megfelelő szilárd falára irányul. Az újszerű berendezési tárgyak közül végül megemlítjük a víz- és helytakarékosságot eredményező aszimmetrikus fürdőkádat, a beépített kád burkolata alatt, elhelyezett villanybojlert, a káddal egybeépített mosdótálat, valamint a sokféle kényelmi berendezések sorában a káros hőfokszabályozó mosdócsaptelepeket, amelyeknél a vízmennyiség a kar függőleges, a vízhőfok pedig vízszintes irányú elmozdításával egy kézzel szabályozható. Készülnek átfolyó rendszerű villanybojlerek is, amelyek a gázbojlerekhez hasonlóan nem tárolják, hanem mindig a szükségletnek megfelelő mennyiségben állítják elő a meleg vizet. Hátrányuk az igen nagy teljesítményfelvétel (12—20 kW). Esztétikailag és hangszigetelés szempontjából kedvező megoldás » »30^300x00 mn méretű, farba süllyesztett WC öblítő tartály, amelyből csak a csempe síkjában elhelyezett kis méretű szerelőnyílás műanyag fedele látható. PINTÉR TIBOR Az aszimmetrikus fürdőkád alkalmazásával a fürdőszoba 20 centiméterrel keskenyebbre építhető, s a fürdéshez szükséges melegvíz mennyiség is csökken (megtakarított terület feketítve) Beépített kád csempeburkolata szerelt villanybojler elé Poliészter lemezből készülő előregyártott fürdőszoba elemelőregyártott fürdőszoba tévéi«*» (Lakóterv)