Műszaki Élet, 1970. január-június (25. évfolyam, 1-13. szám)
1970-01-09 / 1. szám
A MŰSZAKI ÉS TOm&ZiTniDONANYI EGYESÜLETEK SZfiVETSlGtNGK LAPJA XXV. ÉVFOLYAM, 1. SZÁMÁRA: 3.30 Ft JANUÁR 9. A mu$2^w|esztes állami ösztönzésének és irányításának módszerei • • A korszerű híradástechnikában, informatikában, adatfeldolgozásban központi pozíciót vívott ki magának a mágneses rögzítés. Gondoljunk akár a ■mindennapos magnókészülékre, akár a holdraszállás tv-adására, akár a nagy számítógépek mágnesszalagos tárolójára. Az elv egyszerű: a rögzíteni kívánt információt villamos jellé alakítjuk, amely elektromágnest gerjeszt. A mágnes légzése előtt elhaladó mágnesezhető bevonattal ellátott szalagot a változó mágnestér változó erősséggel mágnesezi, és ez az anyag megőrzi mágneses állapotát. Visszajátszáskor a folyamat fordított irányban zajlik le: a felvevőhely előtt elhaladó mágneses regisztrátum a fejben az elraktározott információnak, megfelelő változó feszültséget indukál, s ez a villamos jel alakul azután hanggá, fénnyé, vagy kerül be digitális jelként a feldolgozó folyamatba. A mágneses formában rögzített információ az ember számára nem közvetlenül felfogható, mint a betű vagy egy kép, csak gépi úton alakítható át az emberi fül vagy szem számára felfogható jelekké. Ugyanakkor kitűnik a rögzítési mód sokoldalúságával: egyaránt alkalmas hang, kép vagy digitális és analóg jelek tárolására. Így nemcsak az ember és ember közötti kommunáció rögzítő eszköze, hanem ugyanúgy az ember és a gép, valamint a gépek egymás közötti közlekedését is elősegíti. Sokoldalú feladatának ellátásához a mágneses jelrögzítés technikájának hosszú fejlődésen kellett keresztül mennie. S e fejlődés vége új, még teljesítőképesebb rögzítési eljárások előtt nyitja meg az utat. A felvétel A jó minőségű amatőr magnó szalagja 6—7 mm széles, és körülbelül 20 cm/s sebességgel halad el a felvevő fej előtt. A fej lágy elektromágnes, ennek légzését hidalja át a szalag (1. ábra). A szalag alapja műanyag, ezt fedi az igen vékony mágneses réteg, ugyancsak műanyag közegben elosztott, igen finom oxidszemcsék. A szemcsék mágnesesen bipolárisak, átbillenésük a mágneses térerősség egy küszöbértékénél következik be, amely szemcsénként különböző, amint azt az anyag koercitív ereje és a szemcse mérete és alakja megszabja, így az átpolarizálódó szemcsék száma a mágneses térerősségtől, végső fokon a rögzítendő jel pillanatnyi erősségétől függ. Visszajátszáskor a fordított folyamat játszódik le, a szalagban őrzött permanens mágnesség indukál jelet a fejben (2. ábra). A hű visszaadás igénye megköveteli a linearítást, a visszaadott jel minél jobban közelítse meg a bemenő jelet. Ezt szolgálja a 3. ábrán bemutatott módszer, amelynek során a felvevő fej áramához egy, a legmagasabb rögzítendő frekvenciát is többszörösen meghaladó rezgésszámú váltakozó jelet szuperponálnak. Ez — kissé pongyolán fogalmazva — állandó mozgásban tartja a mágneses dipólokat, és ezáltal biztosítja a lineáris választ a hasznos jelre. A linearítás az amplitudó modulált jel esetén feltétele a torzításmentes rögzítésnek. Nem ilyen kényes a helyzet frekvencia moduláció vagy digitális kód rögzítése esetén. Sebességszabályozás A jelet nemcsak a nemlineáris mágnesezés, hanem az egyenetlen szalagsebesség is meghamisítja. Ezért a szalag továbbításáról a fej közelében elhelye(Folytatás a 18. oldalon) Horgos Gyula miniszter a termelés fejlesztéséről — Felkészülés 1970-re Budapest ipara számokban — Az idegen szó nem ellenség!—A NIKEX-nél beérik a vetés — Szállítmányozási szerződés és kötbér ZoY * \ v\ ty/ \ r~ • / I ...___ /&/ A \«\ Franciaországban ~ ~n 0 J/Artf 3. ábra. A jelrögzítés hűsége A személyszállítás színvonalának emelése Mind a helyi, mind a helyközi forgalomban általában a „nem hivatásforgalom” körébe tartozó üdülő, bevásárló, látogató stb. célú utazások volumene nagyobb mértékben nő a hivatásforgalomnál (munkábajárók és tanulók). A növekvő és fokozatosan átrétegeződő összetételű forgalom lebonyolításában a személygépkocsi és a motorkerékpár hódítása szembetűnő, mint ahogy ezt a magyarországi személyforgalmat hordozó közlekedési eszközök szerepének változását bemutató 1. és 2. ábrán is megfigyelhetjük. A nagyvárosokon belül rendszerint adott, rendkívül nehézkesen fejlődő és fejleszthető közúti, parkolóhelyi és garázskapacitások idővel a köszúti forgalmat lassítják, csúcsidőszakokban szinte már leállítják. Ezért az egyéni közlekedési eszközzel rendelkezők is a városon belüli — elsősorban a régmúlt idők építészeti emlékeit, hagyományait és szűk utcarendszereit őrző belvárosba, „city”-be irányuló — utazási céljaik gyors elérése érdekében kénytelenek a tömegközlekedési eszközök igénybe vételéhez visszatérni. Az egyéni és a tömegközlekedés versenye A világszerte törvényszerűen csaknem minden nagyvárosban lezajló tömegközlekedés—egyéni, közlekedés—tömegközlekedés körfolyamatban az „eláramlás” és a „visszaáramlás'’ indítékai között is elsődleges szerepet kaptak a személyszállítás minőségi jellemzői. Budapesten is tapasztalhatjuk, hogy a tö(Folytatás a 18. oldalon) MN JlfP hí*íxiJai' /t^/áráá MÍM' , to/fifftaí ákí/xűl Műétől ábra. A közlekedési eszközök közötti személyszállítási munkamegosztás alakulása Magyarországon (utasszám szerint).