Műszaki Élet, 1970. január-június (25. évfolyam, 1-13. szám)

1970-01-09 / 1. szám

A MŰSZAKI ÉS TOm&ZiTniDONANYI EGYESÜLETEK SZfiVETSlGtNGK LAPJA XXV. ÉVFOL­YAM, 1. SZÁM­ÁRA: 3.30 Ft JANUÁR 9. A mu$2^w|­esztes állami ösztönzésének és irányításának módszerei • • A korszerű híradástechniká­ban, informatikában, adatfel­dolgozásban központi pozíciót vívott ki magának a mágneses rögzítés. Gondoljunk akár a ■mindennapos magnókészülékre, akár a holdraszállás tv-adására, akár a nagy számítógépek mág­nesszalagos tárolójára. Az elv egyszerű: a rögzíteni kívánt információt villamos jel­lé alakítjuk, amely elektromág­nest gerjeszt. A mágnes légzése előtt elhaladó mágnesezhető be­vonattal ellátott szalagot a vál­tozó mágnestér változó erősség­gel mágnesezi, és ez az anyag megőrzi mágneses állapotát. Visszajátszáskor a folyamat for­dított irányban zajlik le: a fel­vevőhely előtt elhaladó mágne­ses regisztrátum a fejben az el­raktározott információnak, meg­felelő változó feszültséget indu­kál, s ez a villamos jel alakul azután hanggá, fénnyé, vagy ke­rül be digitális jelként a feldol­gozó folyamatba. A mágneses formában rögzí­tett információ az ember szá­mára nem közvetlenül felfog­ható, mint a betű vagy egy kép, csak gépi úton alakítható át az emberi fül vagy szem számára felfogható jelekké. Ugyanakkor ki­tűnik a rögzítési mód sokoldalúságával: egyaránt alkalmas hang, kép vagy digi­tális és analóg jelek tárolására. Így nemcsak az ember és ember közötti kommunáció rögzítő esz­köze, hanem ugyanúgy az em­ber és a gép, valamint a gépek egymás közötti közlekedését is elősegíti. Sokoldalú feladatának ellátá­sához a mágneses jelrögzítés technikájának hosszú fejlődésen kellett keresztül mennie. S e fejlődés vége új, még teljesítő­­képesebb rögzítési eljárások előtt nyitja meg az utat. A felvétel A jó minőségű amatőr magnó szalagja 6—7 mm széles, és kö­rülbelül 20 cm/s sebességgel ha­lad el a felvevő fej előtt. A fej lágy elektromágnes, ennek lég­zését hidalja át a szalag (1. áb­ra). A szalag alapja műanyag, ezt fedi az igen vékony mágne­ses réteg, ugyancsak műanyag közegben elosztott, igen finom oxidszemcsék. A szemcsék mág­nesesen bipolárisak, átbillené­sük a mágneses térerősség egy küszöbértékénél következik be, amely szemcsénként különböző, amint azt az anyag koercitív ereje és a szemcse mérete és ala­kja megszabja, így az át­polarizálódó szemcsék száma a mágneses térerősségtől, végső fokon a rögzítendő jel pillanat­nyi erősségétől függ. Visszajátszáskor a fordított folyamat játszódik le, a szalag­ban őrzött permanens mágnes­­ség indukál jelet a fejben (2. ábra). A hű visszaadás igénye meg­követeli a linearítást, a vissza­adott jel minél jobban közelítse meg a bemenő jelet. Ezt szol­gálja a 3. ábrán bemutatott módszer, amelynek során a fel­vevő fej áramához egy, a leg­magasabb rögzítendő frekven­ciát is többszörösen meghaladó rezgésszámú váltakozó jelet szuperponálnak. Ez — kissé pongyolán fogalmazva — állan­dó mozgásban tartja a mágne­ses dipólokat, és ezáltal bizto­sítja a lineáris választ a hasz­nos jelre. A linearítás az amplitudó modulált jel esetén feltétele a torzításmentes rögzítésnek. Nem ilyen kényes a helyzet frekven­cia moduláció vagy digitális kód rögzítése esetén. Sebességszabályozás A jelet nemcsak a nemlineá­ris mágnesezés, hanem az egye­netlen szalagsebesség is megha­misítja. Ezért a szalag továbbí­tásáról a fej közelében elhelye­(Folytatás a 18. oldalon) Horgos Gyula miniszter a termelés fejlesztéséről — Felkészülés 1970-re Budapest ipara számokban — Az ide­gen szó nem ellenség!—A NIKEX-nél beérik a vetés — Szállítmányozási szerződés és kötbér ZoY * \ v\ ty/ \ r~ • / I ...___ /&/ A \«\ Franciaországban ~ ~n 0 J/Artf 3. ábra. A jelrögzítés hűsége A személyszállítás színvonalának emelése Mind a helyi, mind a helykö­zi forgalomban általában a „nem hivatásforgalom­” körébe tartozó üdülő, bevásárló, látogató stb. célú utazások volumene na­gyobb mértékben nő a hivatás­forgalomnál (munkábajárók és tanulók). A növekvő és fokoza­tosan átrétegeződő összetételű forgalom lebonyolításában a személygépkocsi és a motorke­rékpár hódítása szembetűnő, mint ahogy ez­t a magyarországi személyforgalmat hordozó köz­lekedési eszközök szerepének változását bemutató 1. és 2. áb­rán is megfigyelhetjük. A nagyvárosokon belül rend­szerint adott, rendkívül nehéz­kesen fejlődő és fejleszthető közúti, parkolóhelyi és garázs­kapacitások idővel a köszúti for­galmat lassítják, csúcsidősza­kokban szinte már leállítják. Ezért az egyéni közlekedési esz­közzel rendelkezők is a városon belüli — elsősorban a régmúlt idők építészeti emlékeit, hagyo­mányait és szűk utcarendszereit őrző belvárosba, „city”-be irá­nyuló — utazási céljaik gyors elérése érdekében kénytelenek a tömegközlekedési eszközök igény­be vételéhez visszatérni. Az egyéni és a tömegközlekedés versenye A világszerte törvényszerűen csaknem minden nagyvárosban lezajló tömegközlekedés—egyé­ni, közlekedés—tömegközleke­dés körfolyamatban az „eláram­­lás” és a „visszaáramlás'’ indí­tékai között is elsődleges szere­pet kaptak a személyszállítás minőségi jellemzői. Budapesten is tapasztalhatjuk, hogy a tö­(Folytatás a 18. oldalon) MN­ JlfP hí*íxiJai' /t^/áráá MÍM' , to/fifftaí ákí/xűl Műétől ábra. A közlekedési eszközök közötti személyszállítási munkameg­osztás alakulása Magyarországon (utasszám szerint).

Next