Műszaki Élet, 1982. január-június (37. évfolyam, 1-13. szám)

1982-01-08 / 1. szám

GAZDASÁGI • AGRÁR • TERMÉSZETTUDOMÁNYI MŰSZAKI ÉLET z'­ A O J ' a c A tartalomból Interjú dr. Soós Gábor A képernyőről: Felkínálom... Növényvédelem Az energia jövője — a jövő energiái A MŰSZAKI ÉS TERMÉSZETTUDOMÁNYI EGYESÜLETEK SZÖVETSÉGÉNEK LAPJA XXXVII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM. ÁRA: 5 Ft 1982. JANUÁR 8. Lézeres uszodai időmérő és eredményhirdető Karcsapásnyira a céltól Róma 1960. A 160 m-es gyorsúszás olimpiai döntője. Az amerikai Larson fogadja a gratulációkat, és mégis az auszt­rál Dewitt került a bajnoki emelvény legfelső fokára - ugyan­azzal az 55,2 másodperccel. Azóta számos időmérő beren­dezés készült, de sok esetben még mindig a bírói döntésre kell hagyatkozni a berendezések pontatlansága, meghibáso­dása miatt. Kecskemét 1980. Új magyar szabadalom. Elké­szült az eddiginél pontosabb és megbízhatóbb lézeres idő­mérő berendezés. Több országban bejegyzik. 1981. novem­ber: többszöri határidő-módosítás után a jelenlegi ígéret 1982. december. 1984. Los Angeles?... A római olimpiát követően dr. Molnár Benedek — aki je­lenleg a kecskeméti Gépipari és Automatizálási Műszaki Fő­iskola (GAMF) gépgyártás-tech­nológiai tanszékének vezetője — hosszabb ideig az ágyat nyomta. Az exlabdarúgó mér­nököt felkavarta az olimpiai döntő. A kórházban azon töp­rengett, hogyan lehetne önmű­ködő versenybíró készüléket készíteni. És 1960. október 17-én — az olimpia után három hó­nappal — 11 382 számon már az Országos Találmányi Hivatal­ban volt az „időmérő és ered­ményközlő berendezés” terve. A hosszadalmas adminisztrációs eljárásokra — mint oly s­ok­ esetben — az e téren járatlan feltalálónak nem jutott elég ideje, energiája. Az üzlet szá­mára és talán Magyarország számára is „elúszott”. Mások is megtalálták a megoldást. Közel 20 évig nem foglalko­zott korábbi találmányával Molnár Benedek, amikor is a kecskeméti főiskola megbízást kapott lézer-kutatásokra. Az új terület megismerése lázba hoz­ta a mérnök-tanárt. Kollégáival áttanulmányozta az utóbbi 10 év lézer-irodalmát, az OMFB, a CSMSZG és a SZIM megbí­zásából 1977-ben „A koherens optika alkalmazása a gépipar­­ban" majd 1979-ben a Mező­gép Vállalat­­megbízásából „Lé­zertechnika alkalmazása a Me­zőgép Vállalatnál” címen készí­tettek tanulmányt. A gyakorlati ismerkedést Molnár Benedek egy félbevágott kerékpártömlő­­vel kezdte. Megfigyelte, hogy az azon áteresztett lézersugár a tömlő kismértékű rezegtetésére is megszakad. Ekkor kezdett hozzá régi találmányának — melynek elvén a mai uszodai időmérők működnek — korsze­rűsítéséhez! Közben 1979. feb­ruár 2-án a GAMF és a VBKM szocialista szerződést kötött a profiljukhoz tartozó kutatások kölcsönös tájékoztatásáról. A főiskola beszámolt a lézeres uszodai időmérő berendezés fej­lesztési munkáiról, és kérte partnerétől annak szolgálati szabadalomként való elfogadta­tását. A VBKM „Versenyered­mények — célbaérés-érté­kelésen a­lapuló — megvalósítására, fel­dolgozására és/vagy kijelzésé­re és,­vagy rögzítésére szolgáló lézeres berendezés” címmel szolgálati szabadalomként elfo­gadta a találmányt és megbí­zást adott a Danubia Szabadal­mi Irodának a külföldi olta­lom megszerzésére. Ez a követ­kező országokra terjed ki: Szov­jetunió, NDK, NSZK, USA, Svájc, Franciaország, Japán és Hollandia. A Találmányi Hiva­talban a találmány 1980. június 30-án GI—1051 számon kapott szabadalmi oltalmat. Időközben a V3KM megbí­zást adott a főiskola gépgyár­tás technológia tanszékének a berendezés prototípusának és dokumentációinak elkészítésére. A prototípus elkészült,­­működé­sét a többi között megtekintet­te dr. Nádori László, a TF tu­dományos rektorhelyettese, dr. Nagy Tamás, a OTSH elnökhe­lyettese, Tóth Ákos, az úszó szövetség főtitkára, Szűcs Ár­pád, a VBKM igazgatója, va­lamint a gyár főmérnöke, fej­lesztési főkonstruktőre, továbbá, dr. Rabi Béla Ipari Miniszté­riumi államtitkár, Müller Ist­ván és dr. Urecin József mi­niszterhelyettesek. Úgyszint a berendezés megnyerte tetszésü­ket. A készüléket a főiskolai la­boratóriumból átvitették a kecs­keméti Sportuszodába, ahol uszodai körülmények között — 98% páratartalom, 15% savgőz- koncentráció — is jól vizsgázott. A jegyzőkönyv a VBKM kép­viselőinek jelenlétében készült. A főiskola átadta a beütőpanel dokumentációját a vállalatnak. A berendezés elkészítésére az első határidő 1980. decembere volt. Majd 1981. augusztus 20-a. Ek­kor akarták megtartani Kecs­keméten egy nagyszabású ver­senyen az „üzemi” próbát. A beütőpanel és egyéb mechani­kus részek már a helyükre ke­rültek,, de az elektronika még hiányzik. Levelek, jegyzőköny­vek cserélnek gazdát. A VBKM érintésvédelmi problémákat, im­port nehézségeket emleget. Az Omega időmérő rendszer 12 V- tal működik, a beszerelendő infradióda csak 5 V-tal,az im­port lézerdiódát azóta hazai infradiódával helyettesítették. Nem tudni miért — a körül­belül egy hónapra becsült mun­kát jövő decemberre vállalja a kivitelező. A legutolsó levelet november 16-án adták fel a főiskolán, arra kérve a VBKM igazgatóját: 1982. február 28-a legyen a határidő. Most itt tar­tunk. De mit is tud ez a léze­res eredményjelző. A lézeres eredményhirdető be­rendezés három fő egységből áll: beütőpanelből, időmérő órá­ból és startgúlából. Az úszómedencében a ver­senyző célbaérkezését beütőpa­nel érzékeli. A beütőpanelbe ve­zetett lézersugár, valamint a felszerelt diódák az eddigi elektromechanikus megoldások­nál gyorsabban és érzékenyeb­ben juttatják el a beütés jelét a sorredet és időt meghatározó készülékbe. Az úszó beütésekor — amely az elektromechanikus panel esetén 2 kp-os beütési erőt feltételez­ő lézeresnél csak en­nek az erőnek tört részét csök­kentve az úszók azon félelmét, hogy lesz-e elegendő erejük a verseny végén a beütőpanel kel­lő megnyomására. A panelben­ a beütésre a lézersugár megsza­kad, megállítja az időmérő be­rendezést. A beütő panel érin­tése és az így előidézett villa­mos jel megjelenése közötti időkiesés minimális, ezzel ma­gyarázható a­­gyorsabb és pon­tosabb mérési lehetőség. A ha­gyományos időmérő berendezé­seknél nehezen oldható meg közvetlenül az egy-egy pályán elért eredmény megjelenítése, az eredmény gyors meghatározásá­hoz számítógépre van szükség, így a nézők nem tudják saját észlelésükkel összhangban kö­vetni az eredményhirdetés he­lyességét. A­ lézeres beütőpanel lehetővé teszi, h'Tjgy' a beütés pillanatában az újítőeredmény és a sörre is MpS jelenjék a pálya végén lévő táblán, így a verseny a starttól a célig pá­lyánként végigkövethető. A lé­zeres beütőpanel mérete, minő­sége a nemzetközi előírásoknak megfelel. A lézerfény vezetése csatornában történik, elvezeté­sére optikai eszközök szolgál­nak. Laticelgumi biztosítja a víz elleni védelmet, továbbá kapcsolási szerepet is betölt, hiszen a beütőlap és a beütő­­panel érintkezésekor a beütő­lapon lévő műanyag szegecsek benyomják a laticelt, mely a csatornába vezetett lézerfény útját zárja. A fényérzékelő esz­köz olyan áramkör részét al­kotja, amelynek , kimenetén a fénybeesés akár pillanatnyi ki­­maradása is tartóáramkört ak­tivál, és az adott pályához tar­tozó időmérőórát azonnal leál­lítja. Azért esett a választás a lézersugárra, mert a többi fény­forráshoz képest­­ azonos tá­volságon a lézernek a legkisebb a szóródása. A lézerfényfor­rást, az optikai lézertükröket és gyújtólencsét a MOM gyárt­ja. A lézeres automatikus indu­­lásjelzőv­el ellátott startgúla a versenyző indulását — startkő­ről elugrik, hátúszásnál az in­dítófogantyút elengedi — mint mechanikai mozzanatot hasz­nálja fel a lézersugár útjának megszakítására. A versenyző súlya — rugóerő ellenében — lenyomott helyzetben tartja a rajtkő elmozdítható felső lap­ját. Elugráskor a fölső lapokat a rugó laphelyzetbe állítja. A hozzájuk erősített reteszek takarják a lézersugarakat. Az elugrás pillanatában érzékelt jel és a start jel összehasonlítá­sából megállapítható, hogy nem­ ugrott-e ki valaki. Váltószá­moknál a beütési idő helyette­síti a startjelet. Hátúszásnál a fogantyú elengedésekor rugó rántja a kart alaphelyzetbe, és egy takaró lemez szakítja meg a lézer útját. Az így kialakí­tot startgúla a beütőpanelhez hasonlóan fénysebességgel mű­ködik, könnyen gyártható, meg­lévő startgúlához csatlakoztat­ható és érzékenysége hasonló a beütőpaneléhez. A beütőpanelhez készült idő­mérő egység az időt ezredmá­­sodpercnyi pontossággal méri a starttól mindaddig, amíg a be­ütőpanel elmozdulása megsza­kítja a fototranzisztorra eső lé­zersugár fényét. A sorrendiség és a mért idő kijelzése hétszeg­­menses számkijelzővel történik, (VBKM gyártmány). Az önműködő versenybíró és időmérő­­készülék rendszerterve­zésénél igen szigorú követel­ményrendszernek kellett eleget tenni. A feltalálók — Molnár Bene­dek és társa, dr. Lovas Béla főiskolai tanár — reményked­nek, hogy előbb-utóbb a kecske­méti uszodában felszerelhetik az önműködő versenybírót, hogy az­után elindíthassák világhódító útjára. A VBKM sportered­ményjelzőit jegyzik a világon. Az új berendezés előállítási költsége majdnem fele a je­lenleg használtaknál (kb. 9 millió Ft), energiafogyasztása pedig tized része a hagyomá­nyosnak! Los Angelesben egy biztos magyar döntésünk már lehetne. MAGOS KATALIN Lévay Jenő grafikája , /fcQ5T­ /3 fo_. Pályázatok Meghatározott jellegű szel­lemi alkotások készítése és be­küldése valamely testülethez, amely a műveket elbírálja és díjazza — olvasható az értelme­ző szótárban a pályázat egyik definíciójaként. Az utóbbi években a műsza­ki, gazdasági, agrár- és ter­mészettudományi szakemberek számára meghirdetett országos pályázatok — például az MTESZ az energiatakarékosságért, Al­kotó ifjúság — mintha kilógná­nak a fenti meghatározásból. A meghirdető testület feladata ugyanis már nemcsak a bírálat és díjazás (a pályázóknak ugyan továbbra is ez a tevé­kenységük a legfontosabb), ha­nem az is, hogy a hasznosítható javaslatok megvalósítását elő­segítsék, illetve ellenőrizzék. Az „öreg” Alkotó ifjúság pályázatot először 1974-ben hirdették meg. És éppen a hasz­nosítás során sok esetben ta­pasztalható érdektelenség volt az oka a pályázat továbbfej­lesztésének. Egy évvel ezelőtt az arra alkalmas pályaművek elterjesztésének segítésére jött létre az Alkotó Ifjúság Egyesü­lés, ahol az eddig benyújtott ezer szellemi alkotás közül már 1981-ben megvalósult 60 új termék gyártása,­­technológiai bevezetése. Az „MTESZ az energiatakaré­kosságért” pályázatrendszer még csak kétéves. Az eddigi három forduló során (a negye­dik pályázat eredményhirdetése 1981. decemberében volt) a megvalósításra elküldött javas­latokat félévenként áttekintve máris előrehaladás tapasz­talható. A harmadik fordulót kö­vetően már félév után a megkül­dött javaslatok 28 százalékát valósították meg a vállalatok. Az elsőnél ez a szám 11 száza­lék (egy év után 35 százalék) volt. És ezek a megvalósított javaslatok évenként több száz millió forint energiamegtakarí­­tást jelentenek! A pályázatot meghirdető te­rületek tehát a definícióból ki­léptek. Reméljük, hogy ezentúl kevesebb értékes pályamű kerül indokolatlanul a fiókokba. A népgazdaságilag hasznos ja­valatok mielőbb megvalósulnak, az alkotni vágyó szakemberek az anyagi elismerésen túl mo­rális ösztönzést is kapnak. E példák is igazolják, hogy a szellemi energiával is lehet — és kell!! — ésszerűen gazdál­kodni. Bár erre még nem írtak ki pályázatot... M. K.

Next