Műszaki Élet, 1984. január-június (39. évfolyam, 1-14. szám)

1984-06-07 / 12. szám

BNV s Több nyelvű tervek Termékváltás A Magyar Hajó- és Darugyár tíz-tizenegy esztendeje há­romszázmillió forintos támogatással is alig harmincnyolc­millió forintos nyereséget tudott produkálni. Radikális ter­mékstruktúra-átalakítással, rugalmas piacorientációval a szakképzett munkáskollektíva és a nagy tudású műszaki gárda nemcsak kilábalt a mélypontról, hanem árbevételét az időközbeni huszonöt százalékos létszámcsökkenés elle­nére majdnem háromszorosára, tőkés exportját tízszeresé­re, szocialista exportját pedig két és félszeresére növelte. 1983-ban csaknem hatszázmillió forint nyereséget reali­záltak. Tavaly öt vezető műszaki szakembert Állami Díj­jal tüntettek ki, idén pedig annak az úszó-forgó daru csa­ládnak egyik, kétszáz tonna teherbírású tagja kapott vásá­ri díjat, amelynek kifejlesztésével sikerült ismét nemzet­közi hírnevet szereznie a vállalatnak. Csehszlovák kiállítók A M0T0K0V az élen Csehszlovákiából az idén 17 külkereskedelmi szervezet vett részt a tavaszi BNV-n. összesen 1860 négyzetméternyi te­rületen — amelynek kétharmad része fedett kiállítóhely — állították ki termékeiket. A legnagyobb bemutatót — 350 négyzetméteren — a MOTOKOV külkereskedelmi vállalat rendezte. Annak idején a gazdasági bi­zottság határozata alapján meg­szüntették a tengeri áruszállí­tó hajók gyártását, így a többi termékcsoportra: úszódaru, por­táldaru, fo.yami hajó, ipari és erőművi kazán és konténer kor­szerűsítésére irányíthatták fej­lesztő szakembereik figyelmét. Néhány év alatt jelentős ter­mékszerkezet-váltást hajtottak végre. A főbb gyártmányok részaránya ugyan alapvetően nem változott, de minden cso­portban szinte teljesen kicseré­lődtek a termékek. Ma alig lé­tezik olyan, amit tíz éve is gyár­tottak. Fejlesztéseiket házon beiül, saját szellemi tőkéjük­kel hajtották végre. Licenciát egyedül az NSZK-beli EVT-től vettek az erőművi kazángyár­táshoz. A céggel azóta is jó üz­leti kapcsolatban állnak. Amint fokozatosan javultak a körül­mények, megszületett néhány, exportképes gyártmánya a vál­lalatnak, mód nyílt a gyártóbá­zis korszerűsítésére is. Az el­múlt tíz év alatt két és fél mil­liárd forintot fordítottak beru­házásokra, jobbára gépek vá­sárlására. Lényeges technológiai változtatással meghonosították az NC-technikát a forgácsolás­ban, a lángvágásbán. Több szá­mítógépet telepítettek. Az MHD ma már dinamiku­san fejlődik. 1983-ban 5,6 mil­liárd forint volt az árbevétele, 12 százalékkal több, mint két évvel korábban. Termékeinek nagyobb részét külföldön érté­kesítette, mégpedig fele-fele arányban tőkés és szocialista piacon. Az angyalföldi gyáregység igazgatójának irodájában gya­korta együtt van az úszódaru­építés szellemi vezérkara, mely­nek tagjai legalább húsz éve dolgoznak a Váci úton. Az utób­bi tíz év alatt kibocsátott, több mint kétszáz úszódaruban va­lamennyiük munkája megtes- testült. E nemzetközi méretek­ben is kimagaslóan nagy meny- nyiségnek csak egy része készült sorozatban. Többnyire egyedi elképzelések, konkrét igények alapján fejlesztették ki beren­dezéseiket. Gyakorta taposnak járatlan ösvényen. — BNV-nagydíjjal elismert úszódarunkat uruguayi megren­delésre gyártottuk — mondja lvits Tibor hajóépítő szakmér­nök, gyáregység-igazgató. — Kétszáz tonnás, forgógémes, tel­jesen automatizált, önsúlya 1700 tonna, s munkáját egyet­len ember képes irányítani. 14 600 kilométeres vontatás után Montevideo kikötőjében üzemel. — Amikor az intenzív fejlesz­téshez láttunk, mindössze há­romféle, öt-, tizenhat és százton­nás úszódarut gyártottunk — folytatja az angyalföldi igazga­tó. — Az elmúlt évtized alatt megterveztünk és elkészítettünk egy egész családot: huszonöt, harminckét, ötven- és kétszáz tonnás úszó-forgó darukat. To­vábbi két típus áll fejlesztés alatt. Hogy az azonos teherbí­rású daruink is mennyire kü­lönbözhetnek egymástól, arra jó példa az Árpád-híd szélesí­téséhez használt Clark Ádám nevű, amelynek gémje másfél óra alatt lefektethető az úszó­műre, hogy átbújasson a hidak alatt. Szír megrendelésre gyár­tott párjától ezt nem várták el, Brazíliába úszott testvérének vi­szont gyors hajózásának kellett lennie. Az úszódaruk 98-99 százaléka exportra kerül. Áruk a teherbí­rásuktól fiíqgöen 2-10 millió dol­lár. Különösen a tőkés exportra jellemző, hogy egyedi típusok. Nyilván nagy a felelősség ... — Igen, de mert tervezőink helyszíni művezetést adnak a szerelésnél, menet közben is módosíthatnak, a nehézkesebb megoldások helyett ésszerűbbet választhatnak. És természetesen leszűrjük a tanulságokat. Az ajánlati tervhez képest jobb el­rendezésben szerkesztettük meg az uruguayi úszódarut is. — Az úszó-forgó daru család fejlesztői mindannyian kiváló szakemberek, akik a gyár érde­keit szem előtt tartva nyilván tudásuk legjavát adják munká­jukhoz. Elképzelhetetlen, hogy ne vitatkozzanak olykor ... — ...gyakran! — vallja lvits Tibor. — A hajó és úszódaru­tervező iroda kilencvenhét al­kalmazottja közül harmincné­gyen ugyanázon az egyetemen végeztünk. Nyilván nem egyfor­mán látjuk ugyanazt a dolgot mind a harmincnégyen. — Nálunk a konzultáció és nem az utasítás a jellemző — kapcsolódik a beszélgetésbe Mi- kó György, az angyalföldi gyár­egység főkonstruktőre, aki a Budapesti Műszaki Egyetem Közlekedésmérnöki Karán ha­jóépítő szakmérnökhallgatókat oktat. — Már csaik azért sem, mert rengeteg szakmát kell egyesíteni. Az úszódaru olyan vízre telepített emelőberende­zés, amelynek a hajókhoz ha­sonlóan állandó személyzete van, szükségképp van lakótere, szociális és egészségügyi fölsze­relése, (mosdó, klímaberende­zés, mosó- és szántóhelyiség, konyha stb.). A legfontosabb az -úszótest méreteinek, formájának a meghatározása a biztonságos üzemeltetéshez,, valamint az acélszerkezet a függőleges gra­vitációs erő és a felhajtóerő el­lensúlyozására. — Ma a világon az MHD gyártja a legtöbb úszódarut, rá­adásul a legbővebb választék­ban: 5-450 tonna közötti teher­bírásiakat. Mi az oka annak, hogy vevőik közül hiányoznak a fejlett tőkés országok? — Mivel a hajóépítés világ­viszonylatban stagnál, mind több hajógyár keres új profilt, s a legkézenfekvőbb, a konté- nerizáció népszerűségének fo­kozásával keresett gyártmánv- nyá vált az úszódaru. Az an­gol, német, francia, spanyol vagy holland cégek odahaza is hoz­zájutnak, s nyilván nem jön­nek Közép-Európába úszóda­ruért. Mindez nem jelenti azt, hogy gyártmányaink kevésbé korszerűek. Sőt. Az úszódaru­tervezésnek még nincs kikristá­lyosodott nemzetközi előírás­rendszere. Tervezőink sok új megoldással járulnak hozzá e szabályok kialakításához. Mi­vel nagy értékű beruházási ob­jektumokról van szó, tervein­ket több nyelven adjuk közre, amelyeket nemzetközi osztá­lyozó társaságok minősítenek. CZIBOR VALÉRIA A csehszlovák autóipar a gép­ipar egyik legerősebb ágazata, és a MOTOKOV ezen ipar ter­mékeinek egyik legnagyobb ex­portőre. összesen 23 termelő vállalat csaknem kétszáz gyárá­nak termékeivel foglalkoznak. Csehszlovákia és Magyarország képviselői 1976-ban írták alá az együttműködésre és kölcsönös szállításokra vonatkozó autó­ipari alapszerződést, és 1977-ben ezt a megállapodást szélesítet­ték ki közúti járművek gyártá­sára. Teker­és speciális jármüvek A MOTOKOV exportprog­ramjának 45-48 százaléka teher- és speciális járművek alkotják. A szállításokban a legnagyobb arányban három autógyár kép­viselteti magát: a TATRA, a LIAZ és az AVIA. Gyártmá­nyaikból ebben az évben Ma­gyarország összesen 900 db kü­lönböző kivitelű tehergépkocsit vásárol. A csehszlovák autóipar kül­kereskedelmi vállalata további gyártóktól 110 kommunális célú járművet szállít Magyarországra még ebben az évben, köztük lo­csolókocsikat és BOBR hulla­dékszállítókat. Tiz darab ALKA hűtőkocsi, 32 darab nyitott rak­felületű pótkocsi és 15 darab billenő pótkocsi egészíti ki a szállításokat. Skoda — hat változatban Természetesen a MOTOKOV szakembereivel való beszélgetés során nem lehet elkerülni, hogy szó ne essen a Skoda személy- gépkocsikról. Mint megtudtuk: az elmúlt évben 13 904 darab érkezett hazánkba a népszerű autóból, és ezzel a számmal Ma­gyarország a második helyen áll a csehszlovák személygépkocsi­exportban. Az idei évre a jegy­zőkönyv kilencezer személygép­kocsi szállítását írja elő, de az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatták, hogy a gyakorlat szá­mai ezeket az előzetes terveket mindig meghaladták. A négyaj­tós Skodákat 1984-ben hat Vál­tozatban gyártják. Magyaror­szágra a Skoda 105 S, a Skoda 120 L, és a Skoda 120 GLS típu­sokat szállítják. Jelenleg tárgya­lások folynak mikrobusz és Skoda 1203 szállításáról. A személygépkocsikhoz ha­sonlóan érdeklődésre számíthat­nak a magyar vásárlók körében a Csehszlovákiából érkező mo­tor és autótartozékok és alkat­részek. Nagy mennyiségben vá­sárolunk például PÁL gyújtó- gyertyákat: ezekből az idén 1 millió 1250 ezer érkezik. Az 1984-re aláírt szerződések alap­ján teszteléshez használatos mé­rőműszerek, autóápolási cikkek, valamint 20 ezer darab moped és 5 ezer darab motorkerékpár szállítása várható. Folytatódik az automata sebességváltók be­hozatala is, ezekből a MOTO­KOV 560 darabot szállít. Kölcsönös szállítások Bevezetőben említettük a Ma­gyarország és Csehszlovákia kö­zött megkötött járműipari együttműködési szerződést — nos, ez kölcsönös szállítást is előír. Hosszú lejáratú egyez­mény alapján importál például a MOTOKOV Rába hidakat autóbuszok, trolibuszok, közúti járművek és pótkocsik gyártá­sához. A csehszlovák küLkeres- kedők elmondták, hogy ebben az évben 3000 első és 2970 hátsó hídra számítanak az új Karosa buszok gyártásához, 5450 hidat várnak a Detva építő- és útépí­tő gépekhez; 450 hátsó hidat a Skoda trolibuszokhoz, 14 850 hi­dat a Brandysské strojirny vál­lalat számára. Az elmúlt évhez képest az Ikarus csuklós buszok csehszlovákiai kivitele 200 da­rabbal növekszik és eléri a 450-et; garázsberendezéseket és mosósorokat is vásárol a MO­TOKOV Magyarországtól. BOGNÁR NÁNDOR Az ötlet talán sokaknak bi­zarr ma még Magyarorszá­gon, nem úgy a Számítástech­nikai Koordinációs Intézet és leányvállalatai munkatársai­nak. Ismerve hitüket, szemlé­letformáló ..küldetésüket” — aminek köszönhetően a több tucat hazai személyi számító­gép közül épp az ő komplex rendszerüknek, szolgáltatásuk­nak egyik tagja részesült BNV-nagydíjban —, nem soká kell várnunk erre sem. A díjazott számítógép „ősét”., az M08X professzionális sze­mélyi számítógépet épp két éve láttam először az SZKI vásári standján. Az ott még irányárral és piackutatási cél­lal bemutatott M08X már ak­kor nagy népszerűségnek ör­vendett. Azóta sok intézmé­nyünknél, vállalatunknál üze­mel fiatalabb testvéreivel — a PROPER 8 és 16 típusokkal — együtt. A gépcsalád rövid idő alatt igen nagy karriert futott be. A hogyanról az SZKI egyik leányvállalatának, a Sci- telnek igazgatóját, dr. Rudas Jánost kérdeztem. Információs — Először is gratulálok a nagydíjhoz. Tulajdonképpen miért is kapták? — Sokan kérdezik ugyanezt. Mi is úgy érezzük, a PRO­PER 16/A csak „ürügy”, nagy­díjat ugyanis csak termék kap­hat a BNV-n. Személyi számí­tógépeket más is gyárt, hiszen ma már az borzasztó egyszerű. Nem is az eszköz előállítása a probléma. A számítógép azon­ban önmagában, szolgáltatá­sok nélkül, jóformán semmit sem ér. Azt hiszem, a mi elő­nyünk, hogy sikerült ezt idő­ben felismernünk. — Milyen szolgáltatásokra gondol? — A többi között a szerviz- szolgálatra, széles .konfigurá­lási lehetőségre, az alkalmazói szoftver csomagokra, az okta­tásra, a termékek bővíthetősé­gére (hiszen családot alkot­nak), valamint a nagy gépek­hez való csatlakoztatásra. Cé­lunk a reális alkalmazói igé­nyek maximális kielégítése. butik Ebben pedig csupán húsz szá­zalékot tesz ki a „vas”, azaz, az eszköz értéke, a többi — a szerintünk elengedhetetlen — körítés: a prospektusok, a könyvek, az oktatás, a mág­nesszalag stb. — Azért az a húsz százalék nagyon fontos! — Természetesen, hiszen anélkül nem lenne szükség a többire, de más szempont­ból is. Magyar fejlesztéssel si­került ugyanis megközelíte­nünk a világ élenjáró vállala­tainak berendezéseit, így — szerénytelenség nélkül mondhatom — eszközeink hú­zó ipari termékek; minőségi követelményeink a beszállítók technológiáját is előre viszik. Visszatérve az alapkérdésre, talán ez is benne van a nagy­díjban. — Az intézeti munkameg­osztásban mi jut az SZKI leány válla lata ira? — A Sci-L feladata a gyár­tás és értékesítés szerve­zése, továbbá a követés. A ter­mékek sorozatgyártását termé­szetesen nagy ipari gyártók végzik. Az 1984. év elején ala­kult Scitel feladata pedig az egyedi igények kielégítése. — Konkrétan mit jelent ez? — Egyrészt nagy volumenű rendszerigények — például egy cégen, csoporton belüli több gép összehangolása — kielégí­tését, másrészt megteremteni Magyarországon az informá­ciókereskedelmet, harmadrészt pedig a telematika alkalma­zásba vitelét. — Ügy tudom, a Scitel lí­zinggel is foglalkozik. — A piac szélesítése és az eszközpark növelése érdekében rendszereinket — nemcsak az SZKI termékeket — bérletbe adjuk. Sajnos, nálunk még — a szabályozók miatt — igen drága a bérbevétel, viszont nem a szűkös fejlesztési alap­ból kell fizetni. Ilyen feltéte­lek mellett természetesen elég nehéz meggyőzni a vállalatok vezetőit, hogy a bérletezett géppel sokkal komplettebb szolgáltatást kapnak, mint egyébként. Talán lassan sike­rül a szemléleten változtatni ugyanúgy, mint elismertetni hazánkban az információke­reskedelem szükségességét, és eljön az idő, amikor informá­ciós butik nyílik, ha nem is a Váci utcában. — Látom, hogy kiállított termékeik között sok újdonság szerepel. Mik ezek? — A többi között a PRO­PER 8 személyi számítógép A/4 formátumú képernyős megje­lenítéssel, a PROCOM—6 mik­roszámítógép, a MAS-M ter­melésirányító rendszer, a TE- LEDATA terminál Commo­dore 64-gyel, grafikus tervezői munkahely, univerzális kapa- citív billentyűzet és új prog­ramcsomagok. — Mit jelent a TELEDATA terminál Commodore 64-gyel? — Ez azt jelenti, hogy az egyébként nem professzionális gép körülbelül húszezer fo­rintért alkalmassá válik profi terminálhoz való csatlakozásra és így teledata terminálként tud üzemelni, tehát az ország­ban lévő mintegy ötezer Com­modore—64 alkalmazása lénye­gesen bővíthetővé válik. MAGOS KATALIN

Next

/
Thumbnails
Contents