Műszaki Élet, 1984. január-június (39. évfolyam, 1-14. szám)
1984-06-07 / 12. szám
BNVs Több nyelvű tervek Termékváltás A Magyar Hajó- és Darugyár tíz-tizenegy esztendeje háromszázmillió forintos támogatással is alig harmincnyolcmillió forintos nyereséget tudott produkálni. Radikális termékstruktúra-átalakítással, rugalmas piacorientációval a szakképzett munkáskollektíva és a nagy tudású műszaki gárda nemcsak kilábalt a mélypontról, hanem árbevételét az időközbeni huszonöt százalékos létszámcsökkenés ellenére majdnem háromszorosára, tőkés exportját tízszeresére, szocialista exportját pedig két és félszeresére növelte. 1983-ban csaknem hatszázmillió forint nyereséget realizáltak. Tavaly öt vezető műszaki szakembert Állami Díjjal tüntettek ki, idén pedig annak az úszó-forgó daru családnak egyik, kétszáz tonna teherbírású tagja kapott vásári díjat, amelynek kifejlesztésével sikerült ismét nemzetközi hírnevet szereznie a vállalatnak. Annak idején a gazdasági bizottság határozata alapján megszüntették a tengeri áruszállító hajók gyártását, így a többi termékcsoportra: úszódaru, portáldaru, folyami hajó, ipari és erőművi kazán és konténer korszerűsítésére irányíthatták fejlesztő szakembereik figyelmét. Néhány év alatt jelentős termékszerkezet-váltást hajtottak végre. A főbb gyártmányok részaránya ugyan alapvetően nem változott, de minden csoportban szinte teljesen kicserélődtek a termékek. Ma alig létezik olyan, amit tíz éve is gyártottak. Fejlesztéseiket házon belül, saját szellemi tőkéjükkel hajtották végre. Licenciát egyedül az NSZK-beli EVT-től vettek az erőművi kazángyártáshoz. A céggel azóta is jó üzleti kapcsolatban állnak. Amint fokozatosan javultak a körülmények, megszületett néhány, exportképes gyártmánya a vállalatnak, mód nyílt a gyártóbázis korszerűsítésére is. Az elmúlt tíz év alatt két és fél milliárd forintot fordítottak beruházásokra, jobbára gépek vásárlására. Lényeges technológiai változtatással meghonosították az NC-technikát a forgácsolásban, a lángvágásban. Több számítógépet telepítettek. Az MHD ma már dinamikusan fejlődik. 1983-ban 5,6 milliárd forint volt az árbevétele, 12 százalékkal több, mint két évvel korábban. Termékeinek nagyobb részét külföldön értékesítette, mégpedig fele-fele arányban tőkés és szocialista piacon. Az angyalföldi gyáregység igazgatójának irodájában gyakorta együtt van az úszódaruépítés szellemi vezérkara, melynek tagjai legalább húsz éve dolgoznak a Váci úton. Az utóbbi tíz év alatt kibocsátott, több mint kétszáz úszódaruban valamennyiük munkája megtestesült. E nemzetközi méretekben is kimagaslóan nagy menynyiségnek csak egy része készült sorozatban. Többnyire egyedi elképzelések, konkrét igények alapján fejlesztették ki berendezéseiket. Gyakorta taposnak járatlan ösvényen. — BNV-nagydíjjal elismert úszódarunkat uruguayi megrendelésre gyártottuk — mondja Ivits Tibor hajóépítő szakmérnök, gyáregység-igazgató. — Kétszáz tonnás, forgógémes, teljesen automatizált, önsúlya 1700 tonna, s munkáját egyetlen ember képes irányítani. 14 600 kilométeres vontatás után Montevideo kikötőjében üzemel. — Amikor az intenzív fejlesztéshez láttunk, mindössze háromféle, öt-, tizenhat és száztonnás úszódarut gyártottunk — folytatja az angyalföldi igazgató. — Az elmúlt évtized alatt megterveztünk és elkészítettünk egy egész családot: huszonöt, harminckét, ötven- és kétszáz tonnás úszó-forgó darukat. További két típus áll fejlesztés alatt. Hogy az azonos teherbírású daruink is mennyire különbözhetnek egymástól, arra jó példa az Árpád-híd szélesítéséhez használt Clark Ádám nevű, amelynek gémje másfél óra alatt lefektethető az úszóműre, hogy átbújasson a hidak alatt. Szír megrendelésre gyártott párjától ezt nem várták el, Brazíliába úszott testvérének viszont gyors hajózásának kellett lennie. Az úszódaruk 98-99 százaléka exportra kerül. Áruk a teherbírásuktól függően 2-10 millió dollár. Különösen a tőkés exportra jellemző, hogy egyedi típusok. Nyilván nagy a felelősség ... — Igen, de mert tervezőink helyszíni művezetést adnak a szerelésnél, menet közben is módosíthatnak, a nehézkesebb megoldások helyett ésszerűbbet választhatnak. És természetesen leszűrjük a tanulságokat. Az ajánlati tervhez képest jobb elrendezésben szerkesztettük meg az uruguayi úszódarut is. Az úszó-forgó daru család fejlesztői mindannyian kiváló szakemberek, akik a gyár érdekeit szem előtt tartva nyilván tudásuk legjavát adják munkájukhoz. Elképzelhetetlen, hogy ne vitatkozzanak olykor ... — ...gyakran! — vallja Ivits Tibor. — A hajó és úszódarutervező iroda kilencvenhét alkalmazottja közül harmincnégyen ugyanazon az egyetemen végeztünk. Nyilván nem egyformán látjuk ugyanazt a dolgot mind a harmincnégyen. — Nálunk a konzultáció és nem az utasítás a jellemző — kapcsolódik a beszélgetésbe Mikó György, az angyalföldi gyáregység főkonstruktőre, aki a Budapesti Műszaki Egyetem Közlekedésmérnöki Karán hajóépítő szakmérnökhallgatókat oktat. Már csak azért sem, mert rengeteg szakmát kell egyesíteni. Az úszódaru olyan vízre telepített emelőberendezés, amelynek a hajókhoz hasonlóan állandó személyzete van, szükségképp van lakótere, szociális és egészségügyi fölszerelése, (mosdó, klímaberendezés, mosó- és szántóhelyiség, konyha stb.). A legfontosabb azúszótest méreteinek, formájának a meghatározása a biztonságos üzemeltetéshez,, valamint az acélszerkezet a függőleges gravitációs erő és a felhajtóerő ellensúlyozására. Ma a világon az MHD gyártja a legtöbb úszódarut, ráadásul a legbővebb választékban: 5-450 tonna közötti teherbírásiakat. Mi az oka annak, hogy vevőik közül hiányoznak a fejlett tőkés országok? — Mivel a hajóépítés világviszonylatban stagnál, mind több hajógyár keres új profilt, s a legkézenfekvőbb, a konténerizáció népszerűségének fokozásával keresett gyártmánynyá vált az úszódaru. Az angol, német, francia, spanyol vagy holland cégek odahaza is hozzájutnak, s nyilván nem jönnek Közép-Európába úszódaruért. Mindez nem jelenti azt, hogy gyártmányaink kevésbé korszerűek. Sőt. Az úszódarutervezésnek még nincs kikristályosodott nemzetközi előírásrendszere. Tervezőink sok új megoldással járulnak hozzá e szabályok kialakításához. Mivel nagy értékű beruházási objektumokról van szó, terveinket több nyelven adjuk közre, amelyeket nemzetközi osztályozó társaságok minősítenek. CZIBOR VALÉRIA Az ötlet talán sokaknak bizarr ma még Magyarországon, nem úgy a Számítástechnikai Koordinációs Intézet és leányvállalatai munkatársainak. Ismerve hitüket, szemléletformáló ,,küldetésüket” — aminek köszönhetően a több tucat hazai személyi számítógép közül épp az ő komplex rendszerüknek, szolgáltatásuknak egyik tagja részesült BNV-nagydíjban —, nem soká kell várnunk erre sem. A díjazott számítógép „ősét”, az M08X professzionális személyi számítógépet épp két éve láttam először az SZKI vásári standján. Az ott még irányárral és piackutatási céllal bemutatott M08X már akkor nagy népszerűségnek örvendett. Azóta sok intézményünknél, vállalatunknál üzemel fiatalabb testvéreivel — a PROPER 8 és 16 típusokkal — együtt. A gépcsalád rövid idő alatt igen nagy karriert futott be. A hogyanról az SZKI egyik leányvállalatának, a Scitelnek igazgatóját, dr. Rudas Jánost kérdeztem. Információs — Először is gratulálok a nagydíjhoz. Tulajdonképpen miért is kapták? — Sokan kérdezik ugyanezt. Mi is úgy érezzük, a PROPER 16/A csak „ürügy”, nagydíjat ugyanis csak termék kaphat a BNV-n. Személyi számítógépeket más is gyárt, hiszen ma már az borzasztó egyszerű. Nem is az eszköz előállítása a probléma. A számítógép azonban önmagában, szolgáltatások nélkül, jóformán semmit sem ér. Azt hiszem, a mi előnyünk, hogy sikerült ezt időben felismernünk. — Milyen szolgáltatásokra gondol? — A többi között a szervizszolgálatra, széleskonfigurálási lehetőségre, az alkalmazói szoftver csomagokra, az oktatásra, a termékek bővíthetőségére (hiszen családot alkotnak), valamint a nagy gépekhez való csatlakoztatásra. Célunk a reális alkalmazói igények maximális kielégítése. butik Ebben pedig csupán húsz százalékot tesz ki a „vas”, azaz, az eszköz értéke, a többi — a szerintünk elengedhetetlen — körítés: a prospektusok, a könyvek, az oktatás, a mágnesszalag stb. — Azért az a húsz százalék nagyon fontos! — Természetesen, hiszen anélkül nem lenne szükség a többire, de más szempontból is. Magyar fejlesztéssel sikerült ugyanis megközelítenünk a világ élenjáró vállalatainak berendezéseit, így — szerénytelenség nélkül mondhatom — eszközeink húzóipari termékek, minőségi követelményeink a beszállítók technológiáját is előre viszik. Visszatérve az alapkérdésre, talán ez is benne van a nagydíjban. — Az intézeti munkamegosztásban mi jut az SZKI leányvállalataira? — A Sci-L feladata a gyártás és értékesítés szervezése, továbbá a követés. A termékek sorozatgyártását természetesen nagy ipari gyártók végzik. Az 1984. év elején alakult Scitel feladata pedig az egyedi igények kielégítése. — Konkrétan mit jelent ez? — Egyrészt nagy volumenű rendszerigények — például egy cégen, csoporton belüli több gép összehangolása — kielégítését, másrészt megteremteni Magyarországon az információkereskedelmet, harmadrészt pedig a telematika alkalmazásba vitelét. — Úgy tudom, a Scitel lízinggel is foglalkozik. — A piac szélesítése és az eszközpark növelése érdekében rendszereinket — nemcsak az SZKI termékeket — bérletbe adjuk. Sajnos, nálunk még — a szabályozók miatt — igen drága a bérbevétel, viszont nem a szűkös fejlesztési alapból kell fizetni. Ilyen feltételek mellett természetesen elég nehéz meggyőzni a vállalatok vezetőit, hogy a bérletezett géppel sokkal komplettebb szolgáltatást kapnak, mint egyébként. Talán lassan sikerül a szemléleten változtatni ugyanúgy, mint elismertetni hazánkban az információkereskedelem szükségességét, és eljön az idő, amikor információs butik nyílik, ha nem is a Váci utcában. — Látom, hogy kiállított termékeik között sok újdonság szerepel. Mik ezek? — A többi között a PROPER 8 személyi számítógép A/4 formátumú képernyős megjelenítéssel, a PROCOM—6 mikroszámítógép, a MASM termelésirányító rendszer, a TELEDATA terminál Commodore 64-gyel, grafikus tervezői munkahely, univerzális kapacitív billentyűzet és új programcsomagok. — Mit jelent a TELEDATA terminál Commodore 64-gyel? — Ez azt jelenti, hogy az egyébként nem professzionális gép körülbelül húszezer forintért alkalmassá válik profi terminálhoz való csatlakozásra és így teledata terminálként tud üzemelni, tehát az országban lévő mintegy ötezer Commodore S 64 alkalmazása lényegesen bővíthetővé válik. MAGOS KATALIN Csehszlovák kiállítók A MOTOKOV az élen Csehszlovákiából az idén 17 külkereskedelmi szervezet vett részt a tavaszi BNV-n, összesen 1860 négyzetméternyi területen — amelynek kétharmad része fedett kiállítóhely — állították ki termékeiket. A legnagyobb bemutatót — 350 négyzetméteren — a MOTOKOV külkereskedelmi vállalat rendezte. A csehszlovák autóipar a gépipar egyik legerősebb ágazata, és a MOTOKOV ezen ipar termékeinek egyik legnagyobb exportőre, összesen 23 termelő vállalat csaknem kétszáz gyárának termékeivel foglalkoznak. Csehszlovákia és Magyarország képviselői 1976-ban írták alá az együttműködésre és kölcsönös szállításokra vonatkozó autóipari alapszerződést, és 1977-ben ezt a megállapodást szélesítették ki közúti járművek gyártására. Tekercs speciális járművek A MOTOKOV exportprogramjának 45-48 százaléka teher- és speciális járművek alkotják. A szállításokban a legnagyobb arányban három autógyár képviselteti magát: a TATRA, a LIAZ és az AVIA. Gyártmányaikból ebben az évben Magyarország összesen 900 db különböző kivitelű tehergépkocsit vásárol. A csehszlovák autóipar külkereskedelmi vállalata további gyártóktól 110 kommunális célú járművet szállít Magyarországra még ebben az évben, köztük locsolókocsikat és BOBR hulladékszállítókat. Tíz darab ALKA hűtőkocsi, 32 darab nyitott rakfelületű pótkocsi és 15 darab billenő pótkocsi egészíti ki a szállításokat. Skoda — hat változatban Természetesen a MOTOKOV szakembereivel való beszélgetés során nem lehet elkerülni, hogy szó ne essen a Skoda személygépkocsikról. Mint megtudtuk, az elmúlt évben 13 904 darab érkezett hazánkba a népszerű autóból, és ezzel a számmal Magyarország a második helyen áll a csehszlovák személygépkocsiexportban. Az idei évre a jegyzőkönyv kilencezer személygépkocsi szállítását írja elő, de az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatták, hogy a gyakorlat számai ezeket az előzetes terveket mindig meghaladták. A négyajtós Skodákat 1984-ben hat Változatban gyártják. Magyarországra a Skoda 105 L, a Skoda 120 L, és a Skoda 120 GLS típusokat szállítják. Jelenleg tárgyalások folynak mikrobusz és Skoda 1203 szállításáról. A személygépkocsikhoz hasonlóan érdeklődésre számíthatnak a magyar vásárlók körében a Csehszlovákiából érkező motor és autótartozékok és alkatrészek. Nagy mennyiségben vásárolunk például PÁL gyújtógyertyákat: ezekből az idén 1 millió 1250 ezer érkezik. Az 1984-re aláírt szerződések alapján teszteléshez használatos mérőműszerek, autóápolási cikkek, valamint 20 ezer darab moped és 5 ezer darab motorkerékpár szállítása várható. Folytatódik az automata sebességváltók behozatala is, ezekből a MOTOKOV 560 darabot szállít. Kölcsönös szállítások Bevezetőben említettük a Magyarország és Csehszlovákia között megkötött járműipari együttműködési szerződést — nos, ez kölcsönös szállítást is előír. Hosszú lejáratú egyezmény alapján importál például a MOTOKOV Rába hidakat autóbuszok, trolibuszok, közúti járművek és pótkocsik gyártásához. A csehszlovák külkereskedők elmondták, hogy ebben az évben 3000 első és 2970 hátsó hídra számítanak az új Karosa buszok gyártásához, 5450 hidat várnak a Detva építő- és útépítő gépekhez, 450 hátsó hidat a Skoda trolibuszokhoz, 14 850 hidat a Brandysské strojliny vállalat számára. Az elmúlt évhez képest az Ikarus csuklós buszok csehszlovákiai kivitele 200 darabbal növekszik és eléri a 450-et; garázsberendezéseket és mosósorokat is vásárol a MOTOKOV Magyarországtól. BOGNÁR NÁNDOR