Műszaki Lap, 1904 (5. évfolyam, 1-24. szám)
1904-01-20 / 1. szám
lete van, melyet kellő 80—90% vacuum elérése végett 32° C.-ra kell lehűteni. Ha e célra a B sürítőben kénessavat használunk, akkor, miután a kéndioxid 55° C.-nál már a telítetlen vízgőz 0,2 atm. nyomásával szemben 11 atm. nyomású gőzzé lesz, ezen kénessavgőzt G csövön át C hengerbe vezetjük, ahol 11 atm.-ról 35— 2,87 atm.-ra expandálhatjuk le munkakifejtésre. A kénessav fáradt gőzét azután a D süritőben vízzel lehűtjük, honnét az a H csövön át az E szivattyúhoz szivatik, mely az F csövön ismét a B süritőbe nyomja, hogy ismét megkezdje leírt útját. Jossé tanár egy 40 lóerős vízgőzgéppel próbálta ki a hideggőzgépjét, melynek munkája az által 56%-al nagyobb lett. A gőzgép munkájában pedig oly kedvező változás állott be a hideggőzgép alkalmazásával, hogy a gőzfogyasztás 8,6 kg.-ról 5,5 kg.-ra szállott le. Tehát minden 15 kg.-nyi gőzre, mely a gőzgépen keresztül ment, a hideggőzgép bekapcsolása 1 —1 lóerő többlete eredményezett. Egy óránkint és lóerőnkint 7,5 kg. fogyasztású gőzgép a hideggőzgéppel 1500 lóerővel többet, tehát 4500 lóerőt egy óránkint és lóerőnkinti 5 kg. gőzfogyasztású 3000 lóerős gőzgép a hideggőzgép kikutatásával 1000 lóerővel többet, tehát 4000 lóerőt volt képes kifejteni. Ezen adatok világosan mutatják, hogy a hideggőzgép valóban alkalmas a vízgőzüzem gazdaságos működését emelni, mindazonáltal még nem egészen világos, hogy a befektetési és kezelési költségek milyen arányban vannak az alkalmazás által nyert előnynyel. De nem szenved kétséget, hogy a hideggőzgép nemcsak a fáradt gőzben, hanem a füstgázokben elveszett melegmennyiséget is hivatva van a vízgőzüzem gazdaságos működésére fordítani.