Műszaki Lap, 1905 (6. évfolyam, 1-24. szám)
1905-01-05 / 1. szám
1905. jan. 5. MŰSZAKI LAP. 3 miatt jelenleg az, hogy hazánk, iparunk fejlesztésére védő vámokat nem alkalmazhat. Nem tartozik a lap keretébe, hogy ezen kötelék üdvös vagy káros voltával foglalkozzunk, a tény az, hogy ez egy adott helyzet, amelylyel számolni kell. Miután pedig egyfelől lehetetlen ezen adott helyzetben védvámos intézkedésekkel ipart teremteni, másfelől azonban erre feltétlen szükség van, szükséges oly eszközökről gondoskodni, amelyek az adott helyzetben lehetségesek. Ezek között a legelső rangú helyet foglalják el az ipariskolák. A külföldi fejlett iparral bíró államok régóta belátták az iparoktatásnak az ipar fejlődésére való hatalmas befolyását s régóta és gazdagon gondoskodtak számos iskoláról, ügyesen kidolgozott rendszerrel, melylyel az iparoktatás ügyét magas fokra emelték. Alig szükséges említenem Németországot, mely e tekintetben első helyen áll. Hazánkban azonban csak 1867-től számítható ez irányban haladás. Mértföldes lépésekkel igyekszünk nyomába jutni a külföld ipari fejlettségének. Mintegy varázsütésre azonban pillanatnyi átváltozást józan ember nem kívánhat. Mindamellett ki kell mondanom, hogy iparoktatásunk egyáltalán nem haladt jó ideig azon a nyomon, mint az szükséges lett volna s amint a külföld példái után várni lehetett volna. Az egyes különféle ipariskolák létesítésénél nem volt egy kiforrott egységes és állandó vezéreszme, csak utóbbi időben látható ez irányban üdvös változás. Miután pedig éppen ez idő szerint azon a ponton állunk, hogy az irányadó körök iparoktatásunk gyökeres rendezését munkálják, mintegy kötelességet vélek teljesíteni azzal, ha az iparoktatásra vonatkozó nézeteimet azon belső érdeklődés folytán, melylyel iparunk jövő helyes irányú fejlesztését én is figyelemmel kísérem, a gyakorlatban szerzett tapasztalataim s megfigyeléseim alapján előadom. Az én meggyőződésem szerint nálunk az iparoktatás rendezésénél elengedhetetlen szükséglet a most meglevő felső ipariskolák helyett egy gyökeres átalakítás, mondjuk fejlesztés, a műszaki iskola létesítése. Mint mindenben, úgy az iparoktatás terén is igyekeztünk a külföldi példákat utánozni. De akik a külföld ipari oktatását tanulmányozták, meggyőződhettek, hogy az minden államban más és másképen van szervezve. Kísérletezések történtek e téren hazánkban egyik és másik állam iparoktatása szellemében és ma már végre oda jutottunk, hogy iparoktatásunk a helyes irányba terelődik. Nem másolhatjuk le sem egyik, sem másik külföldi állam mintáját, szükséges, hogy hazánk különleges viszonyaiból kifolyólag e téren az általános társadalmi felfogásokhoz is alkalmazkodjunk. A közönség felfogása szerint vannak mesteremberek, vagyis iparosok, kikkel nap-nap mellett érintkezik, t. i. lakatos, kovács, asztalos, stb., iparos mesterek és ismeri a gyárost, vállalkozót s tudja azt, hogy a gyárakban vannak mérnökök és munkások és aki nem gyártulajdonos, vagy gyárigazgató és nem munkás, az előtte mérnök, hacsak nem könyveléssel foglalkozik. Ez utóbbi foglalkozás is kezd hovatovább közismertté lenni.