Műszaki Lap, 1907 (8. évfolyam, 1-24. szám)
1907-01-05 / 1. szám
2 MŰSZAKI LAP 1907 Az immár ellanyhult tulipánmozgalomnak egyedüli pozitív eredménye, hogy a gazdasági kérdések iránt érzéketlen tömeg közönyéből engedett és az üres közjogi szólamok mellett a gazdasági programmokat is kezdi bevenni. Ezt a körülményt úgy a kormánynak, mint a törvényhozásnak folyó évben ki kellene használnia és a társadalom minden erejét és figyelmét gazdasági kérdésekre kellene terelnie, mert ezek jegyében fog eldőlni a nemzetek sorsa. A MARÓNÁTRONGYÁRTÁSRÓL ■ írta : Kiss-Kovács Rezső. A marónátron a szódagyártás egyik mellékterméke, azonban közvetlenül kész szódából is gyártható. Jelen tanulmány kizárólagosan ezen készítési móddal foglalkozik. A marónátron gyártási menete föloszlik: 1. a lúgkészítésre; 2. a tiszta lúg bepárlására; 3. a bepárolt féltermék megömlesztése és kezelésére. 1. A lúg készítése. A lúgkészítés lehet: a) vagy direkt friss lúg; b) vagy a gyártás menetén összegyülemlett lúgmaradékok földolgozása. a) Friss lúgkészítés. A lúgkészítésre 1500—2000 liter vagy még nagyobb űr tartalmú kovácsolt vagy öntöttvasból készült nyitott (hengeres, kúpos, vagy négysarkú) kazán használható. Ajánlatos a lapos kazán, mert ezt a bepárlásra is célszerűen alkalmazhatjuk. A kazánt több, mint 3/4 részig (pontos literszám) megtöltjük, vízzel fölmelegítjük, majd beleadjuk a lemért szódamennyiséget. A szódamennyiség attól függ, hogy mily erős lúgot akarunk készíteni. Erre nézve legyen irányadó azon körülmény, hogy 1 kg. ammoniákszóda 100 liter vízben 1 Beaume erősséget ad. * Ha tehát 25 Bé-s lúg készítendő, akkor 25 kg. szóda számítandó 100 liter vízhez. A szódát keveréssel osztjuk el egyenletesen s mikor már teljesen föloldódott, következik a mészszel való kezelés. A mész megállapításánál arra legyünk figyelemmel, hogy az nagy darabú, teljesen kiégetett, hófehér színű legyen. A levegőn szétmállott mész a célnak nem igen felel meg. A lemérendő mész mennyiségére nézve azt tapasztaltam, hogy a legmegfelelőbb a szóda súlyának 70—75%-át számítani. A mész (CaO) először calcium-hydroxiddá (CaO, HO) alakul át s az ezután beálló vegyfolyamat ez: Ca O HO + Na O C02 = Na O, HO + CO C02 A szódaoldat mészszel való helyes kezelésének egy eléggé megbízható reakciója a lúgnak néhány csepp sósavval való vizsgálata. Csak igen gyenge pezsgést szabad mutatnia. A meszet kétféle módon adagolhatjuk a szódaoldathoz. Vagy megoltjuk valamely edényben s az egyenletes mésztejet adjuk a kazánba folytonos keverés közben, vagy pedig egy, a kazánba lógatott ritka szitába adogatjuk, a mikor is a szitában levő szódaoldat oldja meg a meszet. Ez esetben is behatóan kell keverni. Ezen eljárás sokkal célszerűbb, gyorsabb s a vegyfolyamatot jobban megközelítő. A mészszel bekezelt lúgot alaposan fölforraljuk, vigyázva, hogy a kazánból ki ne csapjon, azután elnyomjuk alatta a tüzet, üllepedni hagyjuk s a tisztáját erre a célra szolgáló nagy vastartályba vagy fakádba eresztjük, ahol a lúg teljesen leüllepedik. Az üllepedést egy kismennyiségű porrátört Glaubersóval, melyet a lúg felszínére szórunk, siettethetjük. A lúg tartására legcélszerűbb nagy, 5—6 m3-es, vastartályt használni, mert ezáltal elérjük azt, hogy a különböző sűrűségű lúgok összeöntve, egy sűrűségű lúggá eliminálódnak, melynek kezelése sokkal egyszerűbb, mintha a sokféle sűrűségű lúggal kell bajlódnunk, ami a kádrendszernél szinte elkerülhetetlen. A kazánban visszamaradó mész kezelése beletartozik a blúgmaradékok földolgozása körébe. A gyártásnál mindig kisebb-nagyobb mennyiségben a kész árúból hulladék fog összegyűlni, melyet újból lúgnak dolgozunk föl. De különösen számottevő azon szódamennyiség, mely a leüllepedett mészben marad vissza. Ezen mészmaradékot a gyártás közben — anélkül, hogy az üzem megérezze — ki kell mosnunk és semmiesetre sem szabad azt nagy mennyiségben összegyűlni engedni, egyrészt azért, mert a megkeményedett mészből sokkal hosszadalmasabb a kimosás, másrészt pedig azért, mert a fölgyülemlett mésztömeg a rendelkezésünkre álló tartályokat vagy kádakat céltalanul foglalja el. Azért igen ajánlatos a leülepedett lúgból visszamaradó meszet friss vízzel azonnal feltölteni s alaposan fölforralni, így rendszerint 1—10 Be erősségű lúgot kapunk, melyet vagy lehúzunk a mészről, a mely most már igen jelentéktelen mennyiségű szódát tartalmaz, vagy pedig egy erre a célra alkalmas szitán, melyet a kazánba függesztünk alulról, a meszet beleszedve, a lúgot le hagyjuk szivárogni. Az így nyert lúgot most már csak erősítenünk kell, vagyis kiegészíteni azon Beaumé fokra, amelyet akarunk. Amiből ismét következik, hogy a mészmennyiséget is csak az utána adagolt szódamennyiségnek adjuk hozzá. * A Beaumé-féle savmérő akként van beosztva, hogy 125 C°-a vízben zérust, 15 g. konyhasónak 85 g. vízben való oldatában pedig 15-öt mutat. A közbeeső tér 15 részre van beosztva és a beosztás a 15-ön túl tovább van víve.