Műszaki Lap, 1910 (11. évfolyam, 1-24. szám)
1910-01-05 / 1. szám
MŰSZAKI LAP Szakirodalmi közlöny a gép- és fémipar, elektrotechnika, faipar és vegyészet köréből. AZ „ORSZÁGOS MŰSZAKI EGYESJüLET “ HIVATALOS KÖZLÖNYE. Az 1907. évi kopenhágai nemzetközi szaklapkiállításon, a magyar szaklapok gyűjteményes kiállításában aranyérem kitüntetést nyert. FELELŐS SZERKESZTŐ: SZABADOS KÁROLY. FŐSZERKESZTŐ: LAMPEL GÉZA. Egyesületi helyiségek: Budapest, VII., Rákóczi-út 30., 17. Egyesületi hivatalos órák : kedd és péntek este 8—9-ig. A lapnak szóló összes küldemények Budapest, VII., Rákózi-út, 30. /. em. 7. címre intézendők. Telefon: 108—99. -----------—----------------------------------------Hegjelen minden hó 5-én és 20-án. Előfizetési ára: Egész évre 8 korona, félévre 4 korona. XI. évfolyam. (r fi Budapest, 1910 január 5. TARTALOMJEGYZÉK: Szemle. A székesfőváros által a soroksári Dunaág mentén tervezett villamos műről. Fischer Bélától. A sárkányrepülőgépek és alapelvei. Neufeld Ármintól. — Vállalkozás, pályázatok stb. — Üzleti és személyi hírek. — Szakoktatás. — Közgazdaság. — Egyesületi élet. — Álláskínálat és kereslet. — Szerkesztői üzenetek. — Hirdetések. Felkérjük t. olvasóinkat, de különösen az O. M. E. tagjait, hogy lapunkat közérdekű műszaki eseményekről értesíteni szíveskedjenek. Állást keresők hirdetéseit a megszabott mérsékelt áron közöljük. Bővebbet lásd lapunk megfelelő rovatában. Szemle* (A műszaki kamara felélesztése.) (Ber.) Jó meglepetéssel köszönt be az újév! Zajlik már megint a három év előtt felolvadt és a Duna vizén elfolyt műszaki kamarának, a munkaszabadságot megdermesztő jege. Harmadik éve, hogy erélyes fellépésünkkel sikerült a műszaki kamaráról szóló törvénytervezetet annyira ad abszurdum széjjelszedve bemutatni a világnak, hogy még ankétig sem vitték, hanem elaltatták szép csendesen. És most itt van ismét. A nagy vihar utáni szélcsend csak taktika volt a kamarások részéről. Ellentállás nélkül való várat gondoltak bevehetni, de csalódtak. Éber őrséget találtak a sáncokon, amely a munkaszabadságnak a modern fegyvereivel visszaverte az ócska faltörőkossal ostromló hadat, a várnak a falai alól. De nem mindig a fegyvereknek a minősége a döntő. A túlerő és a jó taktika pótolhatja a fegyverek ócskaságának a hiányait. Elővették tehát a harcászatnak másik fajtáit, amit körülzárolásnak és csapatösszevonásnak neveznek. Szép buzgón megszervezte a Mérnökegyesület a vidékét, a fiókoszályait. Ezeknek a fiókosztályoknak a magvát képezik a vidéken a törvényhatósági és államszolgálatban álló mérnökök. Minthogy felvesznek mindenkit, azt is aki nem mérnök, tehát létfeltétele ezen fiókosztályoknak meg van alapozva, amennyiben az anyagiak megvannak. Ne feledkezzünk meg róla, hogy nagy számban van az olyan út és vasútépítő vállalkozó, szállító stb., aki szívesen iratkozik közéjük, mert üzleteire nézve megtalálja ottan a nexust. Munkájukban pedig nem zavarhatja őket az idegen és „nem okleveles mérnökeiéint", mert az egyesület a tagdíjaikat ugyan elszedi, de olyan jogokat nem ad nekik, amelyek az egyesületnek a szándékait béníthatják. Sőt érdek állván fenn, még esetleg kénytelen kelletlen telniük is kell amazoknak a szekerét Már mostan országszerte így szervezve és anyagilag is támogatva elérkezettnek látják az időt, hogy a kamara eszméjét újra felszínre vessék A .,M. M. és É. E . kebelében egy vitasorozatban először Méhely Kálmán „Kooperatív mérnöknevelés címén indítványt nyújtott be, melyet az ország legnagyobb mérnöktekintélyeinek a hozzászólása mellett tárgyalnak. Dióhéjban elmondva a dolgot, azt célozza, hogy a műegyetemnek, a mérnökegyesületnek és a gyártulajdonosoknak (gyárigazgatóknak) a kebeléből összeállítandó kooperálóbizottság irányítsa a gyakorlat számára kiállítandó gépészmérnököknek a nevelését. Igaz, hogy pedagógiai cégér alatt indul a dolog. A műegyetem tanítási rendjének a meghatározásával is foglalkozik a javaslat. De in ultima ratio, — ha jól leszűrjük a tervnek a következéseit — nem egyéb, mint a műszaki kamara törvénytervezetnek azon része, amely a magángyakorlatba beakarta csempészni, a műegyetemnek a mindenhatóságát. Evvel puskázták akkoriban annyira el a javaslatukat, hogy nem merték maguk sem igazán, hanem csak elferdítve kommentálva a világnak bemutatni Az államhatalom nem állt kötélnek, tehát próbálják társadalmi úton. A forma mindegy nekik, csak a siker legyen meg. Amíg így próbálják a gyári gyakorlatnak a kormányra nézve, kellemetlen részét társadalmi úton megcsinálni, addig az egyesületnek gépészmérnöki szakosztálya egy tisztes munkában megőszült derék férfiú, aki életének nagy részét a gyári gyakorlatban töltötte és azután a magánmérnökségre adta magát, beadja indítványát a mérnöki kamarának a felállítása dolgában. Szinte elegikusan indokolja meg indítványát. Elpanaszolja, hogy Magyarországon a magyar mérnök nem tud megélni Indítványát következőkben formulázza: