Műszaki Lap, 1910 (11. évfolyam, 1-24. szám)

1910-01-05 / 1. szám

MŰSZAKI LAP Szakirodalmi közlöny a gép- és fémipar, elektrotechnika, faipar és vegyészet köréből. AZ „ORSZÁGOS MŰSZAKI EG­YESJüLE­T “ HIVATALOS KÖZLÖN­YE. Az 1907. évi kopenhágai nemzetközi szaklapkiállításon, a magyar szaklapok gyűjteményes kiállításában aranyérem kitüntetést nyert. FELELŐS SZERKESZTŐ: SZABADOS KÁROLY. FŐSZERKESZTŐ: LAMPEL GÉZA. Egyesületi helyiségek: Budapest, VII., Rákóczi-út 30., 1­7. Egyesületi hivatalos órák : kedd és péntek este 8—9-ig. A lapnak szóló összes küldemények Budapest, VII., Rákó­­zi-út, 30. /. em. 7. címre intézendők. Telefon: 108—99. -----------—----------------------------------------­Hegjelen minden hó 5-én és 20-án. Előfizetési ára: Egész évre 8 korona, félévre 4 korona. XI. évfolyam. (r­ fi Budapest, 1910 január 5. TARTALOMJEGYZÉK: Szemle. A székesfőváros által a soroksári Dunaág mentén tervezett villamos műről. Fischer Bélától. A sárkányrepülőgépek és alapelvei. Neufeld Ármintól. — Vállalkozás, pályázatok stb. — Üzleti és személyi hírek. — Szakoktatás. — Közgazdaság. — Egyesületi élet. — Álláskínálat és kereslet. — Szerkesztői üzenetek. — Hirdetések. Felkérjük t. olvasóinkat, de különösen az O. M. E. tagjait, hogy lapunkat közérdekű műszaki eseményekről értesíteni szíveskedjenek. Állást keresők hirdetéseit a megszabott mérsékelt áron közöljük. Bővebbet lásd lapunk megfelelő rovatában. Szemle* (A műszaki kamara felélesztése.) (Ber.) Jó meglepetéssel köszönt be az újév! Zajlik már megint a három év előtt felolvadt és a Duna vizén elfolyt műszaki kamarának, a munkaszabadságot megdermesztő jege. Harmadik éve, hogy erélyes fellépésünkkel sikerült a műszaki kamaráról szóló törvénytervezetet annyira ad abszurdum széjjelszedve bemutatni a világnak, hogy még ankétig sem vitték, hanem elaltatták szép csendesen. És most itt van ismét. A nagy vihar utáni szélcsend csak taktika volt a kamarások részéről. Ellentállás nélkül való várat gondoltak bevehetni, de csalódtak. Éber őrséget találtak a sáncokon, amely a munkaszabadságnak a modern fegyvereivel visszaverte az ócska faltörőkossal ostromló hadat, a várnak a falai alól. De nem mindig a fegyvereknek a minősége a döntő. A túlerő és a jó taktika pótolhatja a fegyverek ócskaságának a hiányait. Elővették tehát a harcászatnak másik fajtáit, amit körülzárolásnak és csapatösszevonásnak neveznek. Szép buzgón megszervezte a Mérnökegyesület a vidékét, a fiókosz­ályait. Ezeknek a fiókosztályoknak a magvát képezik a vidéken a törvényhatósági és államszolgálat­ban álló mérnökök. Minthogy felvesznek mindenkit, azt is aki nem mérnök, tehát létfeltétele ezen fiókosztályok­nak meg van alapozva, amennyiben az anyagiak meg­vannak. Ne feledkezzünk meg róla, hogy nagy szám­ban van az olyan út és vasútépítő vállalkozó, szállító stb., aki szívesen iratkozik közéjük, mert üzleteire nézve megtalálja ottan a nexust. Munkájukban pe­dig nem zavarhatja őket az idegen és „nem okleveles mérnök­eiéint", mert az egyesület a tagdíjaikat ugyan elszedi, de olyan jogokat nem ad nekik, amelyek az egyesület­nek a szándékait béníthatják. Sőt érdek állván fenn, még esetleg kénytelen kelletlen telniük is kell amazok­nak a szekerét Már mostan országszerte így szervezve és anyagi­lag is támogatva elérkezettnek látják az időt, hogy a kamara eszméjét újra felszínre vessék A .,M. M. és É. E . kebelében egy vitasorozatban először Méhely Kálmán „Kooperatív mérnöknevelés címén indítványt nyújtott be, melyet az ország legnagyobb mérnöktekin­télyeinek a hozzászólása mellett tárgyalnak. Dióhéjban elmondva a dolgot, azt célozza, hogy a műegyetemnek, a mérnökegyesületnek és a gyártulajdonosoknak (gyár­igazgatóknak) a kebeléből összeállítandó kooperáló­bizottság irányítsa a gyakorlat számára kiállítandó gépészmérnököknek a nevelését. Igaz, hogy pedagógiai cégér alatt indul a dolog. A műegyetem tanítási rend­jének a meghatározásával is foglalkozik a javaslat. De in ultima ratio, — ha jól leszűrjük a tervnek a követke­zéseit — nem egyéb, mint a műszaki kamara törvény­­tervezetnek azon része, amely a magángyakorlatba be­akarta csempészni, a műegyetemnek a mindenhatóságát. Evvel puskázták akkoriban annyira el a javaslatukat, hogy nem merték maguk sem igazán, hanem csak el­ferdítve kommentálva a világnak bemutatni Az állam­­hatalom nem állt kötélnek, tehát próbálják társadalmi úton. A forma mindegy nekik, csak a siker legyen meg. Amíg így próbálják a gyári gyakorlatnak a kor­mányra nézve, kellemetlen részét társadalmi úton meg­csinálni, addig az egyesületnek gépészmérnöki szak­osztálya egy tisztes munkában megőszült derék férfiú, aki életének nagy részét a gyári gyakorlatban töltötte és azután a magánmérnökségre adta magát, beadja indít­ványát a mérnöki kamarának a felállítása dolgában. Szinte elegikusan indokolja meg indítványát. El­panaszolja, hogy Magyarországon a magyar mérnök nem tud megélni Indítványát következőkben formu­­lázza:

Next