Műszaki Lap, 1929 (28. évfolyam, 1-10. szám)

1929-01-01 - 1929-02-01 / 1-2. szám

1—2. szám. MŰSZAKI LAP A beszélő vászon hajnalhasa­dása és a néma film alkonya Írta: Neufeld Armin gépészmérnök, hites szaba­dalmi ügyvivő. A néma filmnek, mint kiöregedett szolgának, helyet kell adni a fiatal, fejlődőképes beszélő- és éneklő vászonnak. A történelmi hűség érdekében meg kell mondanom, hogy a beszélő mozi első fel­találója honfitársunk és kartársunk, Misik Sá­muel, aki együttmunkálkodásom igénybevételével már az 1922. évben, 80.511. szám alatt erre a talál­mányra szabadalmat kapott és az ő kutatásai, fel- és ismerései és tervei nyomán indult meg a beszélő mozi továbbfejlesztése. A tudományos és műszaki világ már évtizedek óta foglalkozik a néma­film megszólaltatásával és jobb eszközök hiányában eleinte a filmet gramofonnal kombinálták. Azon­ban az arcmozgás, taglejtés és hang közötti egy­idejűség az úgynevezett „Synchronismus“ hiány nélkül nem volt elérhető, és e hamis csapáson járó módszertől el kellett térni. A tudományos körök­ben megállapítást nyert, hogy az egyedüli lehetsé­ges mód, ha magán a filmen rögzítjük le a cselek­ménnyel összhangzásban a hangot. Tertia non datur, de a tudósok a megoldást a feltalálókra bíz­ták. Ezután sok termelő és gondolkodó szakember a világ minden tájékán e csapáson kutatott, míg végre Misiknek, a magyar technikusnak sikerült e találmánnyal kapcsolatban álló összes problémá- o­kat a legcsodálatosabb szabatossággal megoldani és gyakorlatilag megvalósítani. Lehetetlennek lát­szott a hang lefényképezése és viszont még nehe­zebbnek a lefényképezett hangnak akusztikai visszaadása, mert hiszen a fény és a hang érzéke­lése között látszólag okozati összefüggés nincsen, az anatómiai összefüggés pedig teljesen hiányzik. A fény látóidegeinkre, a hang pedig a központi idegrendszer más hálózatába kapcsolt, halló ide­geinkre gyakorol hatást. Misik mégis felismerte, hogy e két érzékelésnek a technikai alapja közös, mert nemcsak a hang, hanem a fény terjesztése is éterrezgésen alapszik. Csakhogy a fény másod­­percenkénti rezgése és sebessége tetemesen na­gyobb, mint a hangé, azonban ily differenciákat áthidalni és közös plattformra hozni Misik részére gyermekjáték volt. A beszéd, vagy az ének alkotó­­­eleme nem egyéb, mint hangingadozások összege és minden egyes hang magassága jellemezve van egy­mástól különböző rezgésszám által. A másodper­cenkénti rezgésszám a beszéd és ének fokozataiban 50 és 20.000 között ingadozik. E hangingadozások­ból fényingadozásokat kellett egyszerű módon lé­tesíteni, azokat fotografálás útján az eredeti filmre lerögzíteni, azután pedig a lefényképezett fény­­ingadozások által a felvett hangingadozásokat, azaz a beszédet vagy éneket megint a világ minden tájékán filmsokszorosításokból visszaadni. A feladat megvalósítása most az elért ered­mény után egyszerűnek látszik, de nem volt köny­­nyű, mert elsősorban egy új érzékeny mikrofont kellett feltalálni. A telefonoknál használt szén­­szemcse-mikrofon tehetetlenségénél, jobban kife­­­­jezve lustaságánál fogva bizonyos hangokat gyen­gén, másokat pedig túlkiabálva ad vissza, a beszé­det és éneket szeszélyesen torzítja, az akusztikai frequentiákat kiveri és tisztán nem reprodukálja és a sokszorosított filmekben a hiba hatványozó­­dik. De nemcsak új mikrofont, hanem hangérzék­ékeny, lelki emócióval bíró villanylámpát is kellett feltalálni, mely a hangrezgések változtatásával fénykibocsátó erejét is azonnal változtatja és azok­kal a harmóniát fenntartja. Azonban, midőn az új mikrofont és a hangérzékeny, úgynevezett ultra frequenziás lámpát feltalálták, a kísérletek kudar­cot vallottak, mert a mikrofon bármily elektromos áramforrás közvetítésével, képtelen volt elég erős energiát a csökönyös lámpába olykép vezetni, hogy a változó fényintenzitások világos vagy sötét sá­vok alakjában a filmen hiány nélkül lefényképez­hetők vagy átalakíthatók legyenek. Ennek okozója az átvitt hang energiaszegény gyengesége volt és ez a hiány vezette Misiket a hangerősítő alkalma­zásához, mely a mikrofon gyenge hangingadozásait sokszorosan és tetszés szerint­­felerősíti, úgy, hogy a lámpa az elektromos vezetéken keresztül szállí­tott, finoman rezgő áramingadozások folytán foly­tonos reszkető, pislogó fénycsóvát bocsát az előtte mozgó fényérzékeny film szélére, amelyen az el­járás további folyamatában különbözőképen ár­nyékolt, harántirányú sávok keletkeznek. Ezek a tisztálkus és zavaros sávok, a beszélő vászon lelke Misik találmánya. Egyidejűleg a film középső részében ismert módon a szereplő színészek fel­vétele eszközöltetik. Számos kísérletet kellett végrehajtani, míg meg lett állapítva, hogy egy kép­­filmkocka felvételi ideje alatt hány hangfelvétel szükséges a kép, és a hang egyidejű leadása cél­jából. Azonban még sokkal nehezebb idegtáncoltató fel­adat volt a lefotografált, látszólag értelem nélküli, különböző sűrűségű, zűrzavaros sávokból az ere­deti hangot , mint emésztő fűzből a phönixet elővarázsolni és eredeti fonetikájában megszó­laltatni. E feladat megoldásával az úgynevezett „Stu­­dien­desellschaftok“ a világ minden tájékán hiába foglalkoztak, míg Misik a „szelént“ nem iktatta kí­­sérleteinek központjába. A „szelén“ tulajdonságait ismerjük. Ez az elem rendes körülmények között az elektromossá­got, nem vezeti, azonban fény behatására áram­vezetővé válik. Azt is tudtuk, hogy erősebb fény hatása alatt jobban vezeti az elektromosságot, mint gyenge fény mellett, azonban a szelént tekintetbe nem vették, mert tehetetlenségénél fogva, képtelen 3. oldal m. ULLMANN BÉLA elektrotechnikai vállalat és szaküzlet BUDAPEST, II., MARGIT KÖRÚT 7. - TELEFON: A.512-56. Budaiak legolcsóbb beszerzési forrása! Villanyszerelés és szerelési anyagok, csillárok, selyem­­ernyők, villamos készülékek stb. - Rádió, rádió­­szerelés, eladás. Naponta akkumulátor-töltés és javítás. Felső ipariskolát végzett collegáknak árengedmény.

Next