Műszaki Lap, 1929 (28. évfolyam, 1-10. szám)
1929-01-01 - 1929-02-01 / 1-2. szám
1—2. szám. MŰSZAKI LAP A beszélő vászon hajnalhasadása és a néma film alkonya Írta: Neufeld Armin gépészmérnök, hites szabadalmi ügyvivő. A néma filmnek, mint kiöregedett szolgának, helyet kell adni a fiatal, fejlődőképes beszélő- és éneklő vászonnak. A történelmi hűség érdekében meg kell mondanom, hogy a beszélő mozi első feltalálója honfitársunk és kartársunk, Misik Sámuel, aki együttmunkálkodásom igénybevételével már az 1922. évben, 80.511. szám alatt erre a találmányra szabadalmat kapott és az ő kutatásai, fel- és ismerései és tervei nyomán indult meg a beszélő mozi továbbfejlesztése. A tudományos és műszaki világ már évtizedek óta foglalkozik a némafilm megszólaltatásával és jobb eszközök hiányában eleinte a filmet gramofonnal kombinálták. Azonban az arcmozgás, taglejtés és hang közötti egyidejűség az úgynevezett „Synchronismus“ hiány nélkül nem volt elérhető, és e hamis csapáson járó módszertől el kellett térni. A tudományos körökben megállapítást nyert, hogy az egyedüli lehetséges mód, ha magán a filmen rögzítjük le a cselekménnyel összhangzásban a hangot. Tertia non datur, de a tudósok a megoldást a feltalálókra bízták. Ezután sok termelő és gondolkodó szakember a világ minden tájékán e csapáson kutatott, míg végre Misiknek, a magyar technikusnak sikerült e találmánnyal kapcsolatban álló összes problémá- okat a legcsodálatosabb szabatossággal megoldani és gyakorlatilag megvalósítani. Lehetetlennek látszott a hang lefényképezése és viszont még nehezebbnek a lefényképezett hangnak akusztikai visszaadása, mert hiszen a fény és a hang érzékelése között látszólag okozati összefüggés nincsen, az anatómiai összefüggés pedig teljesen hiányzik. A fény látóidegeinkre, a hang pedig a központi idegrendszer más hálózatába kapcsolt, halló idegeinkre gyakorol hatást. Misik mégis felismerte, hogy e két érzékelésnek a technikai alapja közös, mert nemcsak a hang, hanem a fény terjesztése is éterrezgésen alapszik. Csakhogy a fény másodpercenkénti rezgése és sebessége tetemesen nagyobb, mint a hangé, azonban ily differenciákat áthidalni és közös plattformra hozni Misik részére gyermekjáték volt. A beszéd, vagy az ének alkotóeleme nem egyéb, mint hangingadozások összege és minden egyes hang magassága jellemezve van egymástól különböző rezgésszám által. A másodpercenkénti rezgésszám a beszéd és ének fokozataiban 50 és 20.000 között ingadozik. E hangingadozásokból fényingadozásokat kellett egyszerű módon létesíteni, azokat fotografálás útján az eredeti filmre lerögzíteni, azután pedig a lefényképezett fényingadozások által a felvett hangingadozásokat, azaz a beszédet vagy éneket megint a világ minden tájékán filmsokszorosításokból visszaadni. A feladat megvalósítása most az elért eredmény után egyszerűnek látszik, de nem volt könynyű, mert elsősorban egy új érzékeny mikrofont kellett feltalálni. A telefonoknál használt szénszemcse-mikrofon tehetetlenségénél, jobban kifejezve lustaságánál fogva bizonyos hangokat gyengén, másokat pedig túlkiabálva ad vissza, a beszédet és éneket szeszélyesen torzítja, az akusztikai frequentiákat kiveri és tisztán nem reprodukálja és a sokszorosított filmekben a hiba hatványozódik. De nemcsak új mikrofont, hanem hangérzékékeny, lelki emócióval bíró villanylámpát is kellett feltalálni, mely a hangrezgések változtatásával fénykibocsátó erejét is azonnal változtatja és azokkal a harmóniát fenntartja. Azonban, midőn az új mikrofont és a hangérzékeny, úgynevezett ultra frequenziás lámpát feltalálták, a kísérletek kudarcot vallottak, mert a mikrofon bármily elektromos áramforrás közvetítésével, képtelen volt elég erős energiát a csökönyös lámpába olykép vezetni, hogy a változó fényintenzitások világos vagy sötét sávok alakjában a filmen hiány nélkül lefényképezhetők vagy átalakíthatók legyenek. Ennek okozója az átvitt hang energiaszegény gyengesége volt és ez a hiány vezette Misiket a hangerősítő alkalmazásához, mely a mikrofon gyenge hangingadozásait sokszorosan és tetszés szerintfelerősíti, úgy, hogy a lámpa az elektromos vezetéken keresztül szállított, finoman rezgő áramingadozások folytán folytonos reszkető, pislogó fénycsóvát bocsát az előtte mozgó fényérzékeny film szélére, amelyen az eljárás további folyamatában különbözőképen árnyékolt, harántirányú sávok keletkeznek. Ezek a tisztálkus és zavaros sávok, a beszélő vászon lelke Misik találmánya. Egyidejűleg a film középső részében ismert módon a szereplő színészek felvétele eszközöltetik. Számos kísérletet kellett végrehajtani, míg meg lett állapítva, hogy egy képfilmkocka felvételi ideje alatt hány hangfelvétel szükséges a kép, és a hang egyidejű leadása céljából. Azonban még sokkal nehezebb idegtáncoltató feladat volt a lefotografált, látszólag értelem nélküli, különböző sűrűségű, zűrzavaros sávokból az eredeti hangot , mint emésztő fűzből a phönixet elővarázsolni és eredeti fonetikájában megszólaltatni. E feladat megoldásával az úgynevezett „Studiendesellschaftok“ a világ minden tájékán hiába foglalkoztak, míg Misik a „szelént“ nem iktatta kísérleteinek központjába. A „szelén“ tulajdonságait ismerjük. Ez az elem rendes körülmények között az elektromosságot, nem vezeti, azonban fény behatására áramvezetővé válik. Azt is tudtuk, hogy erősebb fény hatása alatt jobban vezeti az elektromosságot, mint gyenge fény mellett, azonban a szelént tekintetbe nem vették, mert tehetetlenségénél fogva, képtelen 3. oldal m. ULLMANN BÉLA elektrotechnikai vállalat és szaküzlet BUDAPEST, II., MARGIT KÖRÚT 7. - TELEFON: A.512-56. Budaiak legolcsóbb beszerzési forrása! Villanyszerelés és szerelési anyagok, csillárok, selyemernyők, villamos készülékek stb. - Rádió, rádiószerelés, eladás. Naponta akkumulátor-töltés és javítás. Felső ipariskolát végzett collegáknak árengedmény.