Műszaki Lap, 1930 (29. évfolyam)

1930-03-01

2. oldal. MŰSZAKI LAP !-om­líth­atatlanul kisebb olajsurlódássá­ változtatjuk át. Ezen cél elérésére a legkülönbözőbb származású, összetételű és feldolgozású kenőanyagok állanak rendelkezésre. Ezek alkalmazását illetően a gépek üzemi viszonyai és azok kenőberendezései szabják meg azon követelményeket, melyeket a kenőanya­goknak ki kell elégíteniük, valamint azon tulajdon­ságokat, melyekkel a kenőanyagoknak rendelkez­niük kell. A gépek mozgása súrlódásokkal jár. A fellépő súrlódás a mozgó részek felmelegedését és­­kopását idézi elő. A súrlódás legyőzése sokat használ el az erőgépek munkájából; ez a gépek üres járatának erőszükséglete. Mennél kisebbre csökkentjük a mozgó gépek súrlódását és ezzel kapcsolatban a súrlódó részek­­'hőmérsékletét, annál kevesebb erőt kell a súrlódás legyőzésére fordítanunk, annál job­ban konzerváljuk a gépeket és óvjuk meg a ko­pástól. Ezt az eredményt csakis a gépek megfelelő ke­nése által érhetjük el és ezért, szabályként állítható fel az, hogy a gépek élettartama egyenes arányban, emelkedik vagy csökken a gépek helyes kenőanyag­gal való ellátásának mértékével, illetve aszerint, hogy a kenés megfelelő-e vagy sem. A kenési igényeket a gép szerkezete, megter­helése, fordulatszáma, üzemi hőmérséklete, az üzemidő tartama, a gépek­­állapota stb. szabják meg. Az alkalmazandó kenőanyag­ megválasztását az említett tényezőkön kívül a kenőberendezések is befolyásolják. Ha elgondoljuk, hogy az ipari erőgépek által kifejtett munkának mily számottevő része vész el magában az erőgépben, a transmissiókon és a munkagépeken fellépő súrlódás folytán, úgy köny­­nyen belátható, hogy mennyire fontos a gépek meg­felelő kenése és mennyi erő és üzemanyag takarít­ható meg a helyes kenés által. Ha pedig szem előtt tartjuk a jól kezelt és helyesen kent gépek élettar­tamának­­megnövekedését és szembehelyezzük ezt a hanyagul kezelt és silány kenőanyag használata miatt helytelenül kent gépek javításából és alkat­rész utánpótlásából eredő költségeivel, akkor lát­hatjuk csa­k igazán, hogy mit jelent és milyen, fon­tossággal bír a gépek kenése. Helyes kenéssel ezen költségek kétharmad része megtakarítható. A helyes és gazdaságos kenés.­ A helyes kenés alatt a kenésnek azon módját értjük, amikor az érintkező fémfelü­letek közé ikta­tott, olaj­felülettel a­ fémsurlódást kiküszöbölve, azt a legminimálisabb olajsurlódással helyettesítjük. A gépek üzemviszonyai és azok kenőberendezései a legkülönbözőbb igényeket támasztják a haszná­landó kenőanyaggal szemben, melyeknek csak azon jó kenőanyagok tudnak tökéletesen megfelelni, me­lyek kifejezetten azok figyelembevételével, az egyesi kenési célokra külön gyártottak. Hiába hasz­nálunk jó minőségű kenőanyagot, ha az a gép igé­nyeinek nem felel meg, mert­ a célnak meg nem fe­lelő, de jó minőségű kenőanyaggal is rossz eredmé­nyeket érhetünk el, ha az a gép üzemi viszonyai és kenőberendezései által támasztott igényeket nem elégíti ki. Tehát nemcsak jó minőségű,­­hanem a gép céljaira alkalmas kenőanyagot kell használnunk. Az említett tényezők bizonyos keretet nyújta­nak arra nézve, hogy milyen minőségű színvonalon kell az alkalmazandó kenőanyagoknak mozogniok. A kenési igények igen sokszor oly tulajdonságokat kövtelnek meg az alkalmazandó kenőanyagoktól, melyeket a silány kenőanyagok teljesíteni nem tudnak, éppen ezért szükséges, hogy a kényesebb gépek kenésére szolgáló kenőanyagok megválasz­tása szakember segítségével történjék. Erre szük­ség van először akkor, amikor a gép által igényelt kenőanyagot akarjuk megválasztani és másodszor akkor is, ha a gép állapotában —­ vagy üzemi vi­szonyaiban — lényegesebb változás áll be. Mindenkor azt a kenőanyagot kell választa­nunk, mely a gépek mozgási súrlódásának a legmi­nimálisabbra való redukálását teszi lehetővé és amelyből ezen cél elérésére a legkisebb mennyiség felhasználása szükséges. A helyes és gazdaságos kenés tehát rokon­fogalmak, mert tulajdonképen a helyes kenőanyag használatával már a gazdaságos kenés követelmé­nyeinek is eleget tettünk. A szoros értelemben vett helyes kenés csakis gazdaságos kenés útján lehet­séges. A helyes kenőanyag­ használatánál a kenő­anyagfogyasztás a szükséges mértékre kell beállít­­tassék. Túl bőséges kenés, illetve a kenőanyagoknak felesleges mennyiségben való jelenléte sok esetben nem is előnyös és egyet jelent a meg nem felelő kenéssel, vagyis a kitűzött cél meghiúsításával. A helyes kenés célja tehát csak akkor érhető el, ha megfelelő kenőanyag és csak a szükségelt mennyiségben használtatik. A súrlódásnak a minimumra való redukálásá­val a helyes kenés hatása az erőszükséglet csökke­nésében és a gépek teljesítőképességén dk emel­kedé­sében nyilvánul meg.­­Állandó fordulatszámmal járó gépeknél tehát csökken ezáltal az erőszü­kség­­­et és így hajtóanyagot takarítunk meg, míg vál­tozó sebességgel dolgozó gépeknél a hatás az egyen­letes erőfogyasztás mellett való fordulatszám emel­kedésben jelentkezik, ami a munkateljesítmény fo­kozását jelenti. Nem kevésbé fontos tényező az üzem meneté­ben az üzembiztonság. Akár állandó, akár idősza­kos üzemről beszélünk, az üzem zavartalan meneté­nek biztosítása mindig elsőrendű érdek. Zavartalan üzem pedig csakis a gépek helyes kenése által ér­hető el. Helytelen kenőanyagok használata feltét­lenül üzemzavarokra vezet és az ebből kifolyó ká­rok oly nagyok lehetnek, melyek sokszorosan felül­múlják az üzem egész évi kenőanyagszükségletének összegszerű értékét. A helyes kenéssel tehát megakadályozzuk a gé­pek kopását, meghosszabbítjuk azok élettartamát, a javítási munkálatokat nagy mértékben csökkent­vén, munkaerőt, anyagot takarítunk meg a kisebb kenőanyagfogyasztás révén is. A kenőanyagok megítélése. A kenőanyagok helyes megítélése és értékelése azok származása, feldolgozása és a­ kenés céljaira való alkalmassága szerint, történik. Általános szokás az olajok vásárlásánál kizá­rólag azok analízisét venni alapul (fajsúly, visco­­sitás, lobbanási pont stb.), bár ezek egyedül még­ nem határozzák meg sem a kenőanyag értékét, sem pedig a felhasználhatóságra való alkalmasságát. A

Next