Műszaki Lap, 1933 (32. évfolyam)

1933-01-01

keresni és kicsiny a karéj, de élni akarunk, mert jogunk van élni ! „A törvények szentek, de nem örökérvé­­nyű­ek !“ A torzszülött, az elavult törvények revíziója nem maradhat el ! ©©OOOOOOO0OOOO0000000000000000O00000 IndtigosoioK . indigósorok alatt azokat a csávafestékeket értjük, melyek redutéit (ieuko) állapotban kénsavmester alakjában stabilizálva vannak. Ezek a festékek úgy az állati, mint a növényi szálakhoz affinitással bú­nak, sőt a műselymekre is felhúznak az acetátmű­­selymet kivéve, melyen csak gőzöléssel fixálhatók. Az első indigosolt, az „indigosol­t“-t 1924-ben Bader Marcell fedezte fel (Shem­­el­and. 1924. májusi különszáma, 455. oldal) előállítása az indigóból törté­nik; ezt követték a többi­­ e csoportba tartozó festé­kek, melyek az indigó, indanthron, algol és helindon csoportokba tartozó festékekből állíttatnak elő a Du­rand & Huguenin A. G. baseli festékgyárában, mely gyár az A. G. Farbenindustrie A. G.-vel közösen hoz­za őket forgalomba. A jelenleg forgalomba hozott indigósorok száma túlhaladja a 25-öt és számuk — ezen új festékcsoport gyors kiépítése folytán — ro­hamosan nő. Mielőtt e festékek tulajdonságait és sokféle al­kalmazhatóságukat ismertetném, — ami helyszűke miatt csak röviden történhetik — ki kell térnem rá, hogy mit jelent az egyes festékek neve ? Minden fes­ték neve szóból és betűből áll. 1. A szó mindig „Indi­gosol“-lal kezdődik, ami azt jelenti : oldható indigo (indigóból állították elő az első ilyen festéket); ez­után jön a festék színe, pl. Indigosolviolett, indigosol­­scharlach, stb., kivéve az indigoszármazékokból elő­állított festékeket, melyek neve csak egy részből áll 2. A betűrésze a névnek szintén 2 részből áll (kivéve az indigosol O-t). Az első betű jelenti, hogy az illető indigosol a csávafestékek melyik csoportjából lett előállítva, így O az indigó, I az indanthren, A az al­gol és H a helindoncsoportba tartozó származékokat jelöli. A többi betű jelenti, hogy az illető festékcso­portba tartozó milyen márkájú festékből készült az indigosol (oxidálás után természetesen az indigosol ezen festékkel megegyező színű), így pl. Indigosol a az indigóból előállított festék, Indigosol 04B a (Bril­lant­) indigo 4B, az Indigosolgrün AB, az Algogrün B az Indigosolgelb HCG, a Helindongell CG, az Indigo­­soldruckblau, IGG, az Indanthrendruckblau GG leu­­kovegyületének kénsavas mestere. Az indigosolok legfontosabb közös sajátsága,­­ e festékcsoport jellemző tulajdonsága , hogy neutrá­lis, vagy alkálikus vizes oldatban állandók (levegő oxygenje hatástalan), de savanyú oldatban oxydáló­­szerek hatására a kénsavmaradék lehasadása után oxydálódnak és az oxydált csávafesték — a szálon rögzítve — keletkezik. Az oxydálószerek közül leg­fontosabbak a salétromossav, a bid­romatok és a ferrichlorid, melyeket oldatban használunk, ha gőzö­léssel történik az előhívás, úgy natriumchloratot, ammoniumrhodanidet, ammoniumvanodatot, stb. adunk a festékhez, mely anyagokból gőzöléskor az oxyda­loshoz szükséges sav és oxygén fehapad. Az indigosol­ es­tékeket gyapjú, selyem, pamut és mástelyem festésére és nyomására használjuk. 1. testes: tekintve az indigósorok nagy alk­o­­tását, az egyes textilanyagokhoz legegyszerűbben úgy festhetünk velük, hogy az árut nedvesítő anyagot (pl. M­ekai BA), kevés ammóniákot, hydrosuititet és testeket tartalmazó meleg (50—7011 G) fürdőn szélesen áteresztjük, két gum­m­henger közt kipréseljük, ez­után 10—20 -as légjáraton vesszük keresztül (esetleg huzamosabb ideig is állani hagyhatjuk), majd a fes­téket kénsav-nitrit, vagy kénsav-hid­ronát fürdőben oxidáljuk. Az árut folytatólagosan meleg vízben­s öblítjük, szappanozzuk, ismét ölintjük melegen, majd hidegen, végül pedig megszárítjuk. Ezen festés az u. n. pirosfestő, vagy paravörösgépen is történhetik, aik­­kor azonban a festőkádba — a festőfürdő melegítésé­re — gőzcsövet kell beépíteni. Ily módon világos szí­neket festhetünk gyorsan. Sötétebb színűre jiggeren festhető az áru, tekintve azonban az indigosolok je­lenlegi magas árát sötét színek festésére nem hasz­náltatnak. A festés, előhívás, mosás és szárítás folytatólago­san történhetik gyapjú, selyem, pamut és műselyem festésénél az acetátműselyem kivételével. Az állati szállak festésénél természetesen bid­romát-kénsavat kell használni a szin előhívásához, mert a nitrit-kén­­sav a szál minőségét nagy mértékben rontja. Acetatműselyem festésénél a festékfü­rdőben praeparált árut megszárítjuk, 15—20’-ig gőzöljük. Gőzölés után a festéket oxydáljuk, majd öblítjük, szappanozzuk, öblítjük és megszárítjuk az árut. Mivel az indigosolok, — ha kioxydálva nincse­nek — a pamut és viscose szálról gőzölés után is le­moshatók, az acetátműselyemről azonban forró szap­panozással sem jön le a festék ezen különböző szá­lakból szőtt áru egyes szálai különböző színűre fest­­hetők (Changeanteffektus) , aminek gyakorlati kivi­tele a következő: az acetátműselymet tartalmazó árut normálisan (mint fent) kifestjük, ügyelni csak arra kell, hogy az áru ne legyen sokáig az oxidáló fürdő­ben. A szaponozás és öblítés után megszárított áru­ban az acetátműselyem szál megfestetlen; a száraz árut újrapraeparáljuk valamely indigosolfesték olda­tában, majd­ megszárítjuk és gőzöljük, gőzölés után pedig öblítünk, szappanozunk, öblítünk és csak az­után oxydáljuk az acetatműselyemszálon maradt fes­téket. Ha az árut olyan indigosol-festékfürdőbenn prae­­paráljuk, mely a festék előhívását gőzöléssel lehető­vé teszi, úgy a gőzölés előtt a megszárított árura re­­zerve festéket nyomhatunk fel, mely az indigosol oxydálását megakadályozza; ily módon fehér, vagy indanthren, chrom, rapidedit, stb. festékkel szí­nes effektus állítható elő. A rezervafestékek natrium­­acetatot, Na­thiosulfatot, hydrosulfitet, stb.-t kell hogy tartalmazzanak. A praeparált és rezervával nyo­mott árut gőzöljük, majd a nyomófesték minősége szerint oxidálunk, savazunk, vagy csak szappano­zunk. 2. Nyomás: A mintás textiláruk nyomásánál sok szép effektus érhető el indigósorokkal, mert az indi

Next