Műszaki Lap, 1934 (33. évfolyam)

1934-01-01

MŰSZAKI LAP egy egész szakma érdekeit sérti, megadja a panaszjogot a szakma országos érdekképviselete részére. 52. §. Az írásbeli szerződés mellőzésénél az eddigi értékhatárt 5000, illetőleg 25.000 pengőre emeli. 68. §. Rendszeresíti a számlák késedelmes fizetése esetén a vállalkozónak térítendő kamatot. 72. §. Rendszeresíti a kötbérfizetési kötelezettséget a hazai beszerzésre, vagy a magyar honos munkaerők alkalmazására vonatkozó kikötések megszegésénél is. 73. §. A kizárásnál új rendelkezés, hogy kizárhatók: a közszállításból ama kartel tagjai, amelyre vonatkozóan a kér. min.-nek törekvése, hogy ezt a közgazdaság, vagy a közjó érdekére káros működése abbahagyására rábírja, eredménytelen maradt. 85. §. Rendszeresíti a központi beszerzés lehetőségét azzal, hogy ilyen esetben a K. Sz. minisztertanácsi módosításokkal módosítandó. * A Közszállítási Szabályzat itt röviden rajzolt tervezetének érdektestületközi megvitatásában egyesületünk is részt vett. ©O0000O0OOO0OOO0O0O0OO0OOOOOOOO0O00Q fl kereskedelmi minisztérium új ügybeosztása A kereskedelemügyi minisztériumban új ügybeosztást és szakosztályi átszervezést hajtott végre Fabinyi Tihamér kereskedelmi miniszter. A miniszter helyettese Tormay Géza államtitkár, aki gondoskodik az ügyintézés gyorsaságának fokozásáról, valamint, azok racionális egyszerűsítéséről. A minisztérium ügyköre a jövőben négycsoportra tagozódik: közlekedés, ipari termelés, ipari és kereskedelmi jogalkotás, igazgatás és szakoktatás. A közlekedési csoport szakosztályainak felülvizsgálatát dálnoki Kováts Gyula államtitkári címmel felruházott miniszteri osztályfőnök látja el. Idetartoznak a közlekedéspolitikai, a vasúti, a gépjármű -, a hajózási, az útügyi, a légügyi és az idegenforgalmi ügyek A kereskedelmi csoport Pétery Ödön miniszteri osztályfőnök felülvizsgálata alatt a bel- és külkereskedelmi szakosztályokat foglalja magába. Az iparfejlesztési, az energia-gazdálkodási, a villamossági és ipari munkásügyek Tőry Gergely helyettes államtitkár felülvizsgálata alá tartoznak és itt intézik a kisipari és háziipari ügyeket is. A magasépítési és a városrendezési ügyek intézése Toperczer Ákos helyettes államtitkár felügyelete alá jutott. A negyedik csoportban, az ipari és kereskedelmi jogalkotás, valamint a szakoktatás ügye tartozik, amelyhez csatlakozik a törvényelőkészítés ügyköre, Halló Aurél miniszteri tanácsos irányítása alatt. A közszállítási, ipari, közigazgatási és a bányászati ügyek intézésére Samassa Aurél helyettes államtitkárt kapott megbízást. tíj vezető került az útügyi műszaki osztály élére, Benke István miniszteri tanácsos személyében, míg a belkereskedelmi osztály vezetését Pétery Ödön miniszteri osztályfőnök vette át. Az energiagazdálkodási és villamosítási osztály vezetője Fejér Gyula miniszteri tanácsos. a felsőipariskola reformja Érdekes tanári vélemények e fontos kérdésről Esztendők óta ismét középpontjában áll egyesületi tevékenységünknek a fiatal technikusgeneráció jövőjéről való gondoskodás problémája és mint a szomorú jövőt ma erősen befolyásoló körülményről, sok szó esik szakbizottságainkban és kartársaink körében a felsőipariskola programjáról. A korszerű és a technikai haladás tempójának megfelelő és elengedhetetlen fejlesztés és átszervezés kérdésével már számtalanszor foglalkoztunk ankéteken, felterjesztésekben és cikkekben, de ezeknek a kiáltásokban a hivatalos berkekben eddig, sajnos, alig akadt visszhangjuk. Az első figyelemreméltó nyilatkozatokat most a felsőipariskolai tanárok teszik annak a cikksorozatnak a keretében, amelyet,,A Magyar Iparoktatás Tanárainak Közlönye“, — mint a m. kir. kereskedelemügyi miniszter fennhatósága alá tartozó állami iparoktatási intézetek tanárai országos egyesületének lapja — erről a kérdésről indított. Dr. Keresztes Tibor tanár „Elgondolások oktatásügyünk reformjáról“ címmel a lap m. é. július—decemberi számában megjelent cikkét az alábbiakban szó szerint közöljük : Ha el is fogadjuk alaptételnek, hogy az ipari szakoktatás nem öncélú kultúra közlés, hanem eszköz bizonyos gazdasági célok elérésére, mégis természetes követelmény, hogy az általános közművelődési tantárgyaknak akkora szerep jusson az idetartozó intézmények tantervében, amekkora a nemzeti nevelés, az általános műveltség és a szaktárgyak megértése szempontjából elengedhetetlen. Míg a magasabb nemzetgazdasági célkitűzés az ipar igényeinek megfelelő egyedek kiképzése, addig a privát szempont olyan életpályák nyújtását képviseli, melyek nemcsak megélhetést biztosítanak, hanem a szociális és gazdasági feltörekvést is lehetővé teszik. Hangsúlyozom az életpályák nyújtását, mert hisz minden kézműves vagy intellektuell pályán működő teljesen tisztában van az ő egyéni munkakörével és ennek folyományaként — bizonyos fokig — társadalmi helyzetével is. Nem helyeselhető tehát, hogy valaki életpályát választva, komoly tanulmányok elvégzése után, ne nyerjen el egy megfelelő címet, hanem önhibáján kívül szaporítsa a foglalkozásnélküliek bizonytalan tömegét, továbbá, hogy ne honorálja az állam a legalább is középfokúnak deklarálható műveltség elnyerését, mint az a humanista reáliskolai vagy kereskedelmi stúdiumok befejezése után magától értetődően bekövetkezik az érettségire bocsátás formájában. A fentiek után természetesnek látszik, hogy az ipari szakképzés minden egyes fokozata — műegyetem — felsőipariskola — szakiskola — tanonciskola — számára az élet fejlődése vagy az államhatalom bizonyos fokig körülhatárolja — normális gazdasági viszonyok szem előtt tartva — a munkakört. A tapasztalat azt mutatja, hogy ilyen megállapításokra szükség van, mrt nemcsak a túlzott egyéni ambíció , Halindv a legidrálabb légrés■wSNIiriA elzáró. — Csak eredeti Windfix-et fogadjon el. TóTH KORNÉL Budapest, V. Zrinyi u. 1. (Gresham p.) Tel.: 82-563.