Műszaki Lap, 1938 (37. évfolyam)

1938-03-01

/ Budapest, XXXVII. évf. Vasár MŰSZAKI LA Közgazdasági és szakközlöny a gép-, vas-, fém-, textil-, fa-, vegyészeti és elektromosipar és a műszaki kereskedelem köréből az országos műszaki egyesület hivatalos közlönye Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, Vill., Szentkirályi u 6. Tel.: 130-208. M ki­ postataakarékp. csekkszámla: 57 042 Tartalom: 1 nomográfia alapjai —­ Vastagrétegű fémpermetezés — Ipar- és erőtelepek légoltalma — Megszív­lelendő tanácsok ifjú konstruktőröknek — Üzemi és mű­hely­technikai közlemények — A pecalake-i szelénelőfor­dulás — Az iparügyi miniszter 3.000—1933. Ip. M. sz. rendelete — Beszkártos kartársaink státuszsérelmei 1938. március 1 1923. február 28.­­ A magyar nemzetgyűlés e napról veze­tett gyorsírói feljegyzéseiben, egy nagyon hosszú és nagyon éles Vita utolsó szavaiként ez áll: „Elnök: Felteszem a kérdést: méltóztat­­nak-e a mérnöki rendtartásról szóló tv. ja­vaslatot az előadó úr által javasolt stiláris módosításokkal 3-szori olvasásban elfogad­ni, igen, vagy nem? (Igen!) A nemzetgyű­lés a mérnöki rendtartásról szóló törvényja­vaslatot az előadó úr által előterjesztett há­romrendbeli stiláris módosítással harmad­szori olvasásban is elfogadta, s így az kihir­detés végett elő fog terjesztetni.“ Aztán előterjesztették, kihirdették és végrehajtották. De még hogyan! Majdnem olyan csúnyán, mint a trianoni határozatot Pedig Herman Miksa előadó így vezette be a javaslatot: „ . . . azok az ellenvetések és aggodalmak, am­elyek a sajtóban és egyes testületekben ezzel a törvényjavaslattal szemben felmerül­tek, tulajdonképpen a javaslat nem ismerésé­ből vagy félresmeréséből erednek.“ „ . . . hangsúlyozni akarom ezekkel az ellenvetésekkel szemben azt, hogy ha ez a törvényjavaslat törvényerőre­­emelkedik, a magyar ipari tevékenység egyetlen munká­ját sem fogja kenyerétől megfosztani, nem fog béklyót rakni az iparra — mint azt mondták — nem fogja egyetlenegy tehet­ségnek előretörését megakadályozni és nem fog egyetlenegy igazi szakembert sem gátol­ni abban, hogy munkáját, munkakörét to­vábbra is háborítatlanul betölthesse. És a nemzetgyűlés tagjainak többsége ezt akkor elhitte. De mi történt? A tizenöt esztendő fordulónál: Nagyon szégyeljék magukat azok, akik ezekkel az intenciókkal szemben tevékenykedtek, vagy akiknek kevés a mai Trianon. Mi pedig sorakozzunk! 2-ik közlemény. II. Mint már említettük, céljainknak legmegfelelőbb geometriai idom vagy kép (nomogramm forma) megvá­­l­­lasztásában nem vagyunk különösebben korlátozva. Van­íliák­­azonban bizonyos nomogramm főformák, amelyek­­általánosan használatosak. A következőkben ezen álta­­­­lánosan használt formák, vagy röviden „nomogramm kulcsok“ geometriai egyenleteit, — kulcsegyenleteit — fogjuk levezetni és néhány példával megvilágítani. E számpéldák átszámításánál ismételten lehetőség kínálkozik az alkalmas méretarány megválasztásának fontosságát kidomborítani, mert ez a nomogramm gya­korlati használhatóságára nézve a legtöbb esetben döntő jelentőségű. A 3. ábrán a nomogrammok legismertebb alakját mutatjuk be. Itt három párhuzamos egyenes van egy­mástól egyenlő távolságra felrajzolva, melyeket két egyenes, azt AB és a CD metszi. Az AB egyenes helyzete meghatározott, rögzített, ellenben a CD egyenes szaba­don választható, ill. tetszés szerinti helyre húzható. Eb­ből a könnyen áttekinthető geometriai összefüggésből minden további magyarázat nélkül következik, hogy a CD egyenes bármilyen helyzete mellett is az v érté­­kként adódó távolság hossza mindig a két másik tá­volság, a I és C számtani középértéke. Vonalsor tábla három párhuzamos skálával. Ezzel a 3. ábra szerinti nomogramm kulcsegyen­letét meghatározták. A nomográfia alapjai. Tehát 5 + £ ’ · 2 vagy £ — 2 1 + 1 · 0................... 4.)

Next