Művezetők Lapja, 1907 (10. évfolyam, 1-24. szám)
1907-01-10 / 1. szám
1. szára. MŰVEZETŐK LAPJA delemügyi miniszter lehetővé, hogy a párisi nevezetes kiállítást megtekinthessék. Ezen sorok írója éveken át figyelemmel kisérte azon hatást, melyet a kiállítás az azt megtekintőkre gyakorolt. Egyik tagtársunk a zománcfestészet terén azóta fokozatosan haladva, gyönyörű stylszerű munkákat készít. Egy kőfaragó, látva a cementnek sokféle alkalmazhatóságát, anélkül, hogy előállítását tanulta volna, Észak-Magyarország egyik községében cementlapokat kezdett gyártani, mely azóta bár kicsiny, de virágzó teleppé fejlődött. Egy másik tagtársunk fegyvereken tett nevezetes javítást, míg ismét másik gőzgépek vezérművén. Egy mázolóiparos a vasúti kocsik mázolásán és fényezésén szerzett inspirációt tetszetősebb kiállításhoz, mely a máv kocsijain is látható. Valamennyien az ott jártak közül szélesebb látókört és azon benyomást szerezték meg, hogy sokat, nagyon sokat kell még pótolnunk itthon. Tagadhatatlan az, hogy ez is ér valamit. Hálás megemlékezéssel fonnak be tehát a művezetők is egy levelet Hegedűs Sándor érdemeinek hervadhatlan koszorújába. Szegény székely diákból küzdötte fel magát állhatatos munkával és tanulással e haza nagyjai közé. Ő volt eddig az egyetlen magyar politikus, ki mindnyájunkat felemelt, [azt hangoztatva «Ezentúl a nemesi címer ne a kard, hanem a kalapács legyen» Jól esett nekünk ezt akkor hallani és nem feledtük el. Áldás emlékének. Rh. SZAK KÖZLEMÉNYEK A géprajzok eredete és alkalmazása. Irta : Szentgyörgyi József, mérnök. (1. Folytatás.) (Utánnyomás tilos.) Mindezeket tekintetbe véve, immár áttérhetünk tulajdonképeni tárgyunkra. A géprajzok kezdetleges készítéséhez minden kétséget kizáró módon az ábrázoló geometria törvényeinek és a szimmetriának fölismerése és helyes alkalmazása vezetett. Ezek adták meg együttvéve azt az irányt, melyet követni a legelőnyösebbnek, legcélszerűbbnek mutatkozott és annak bizonyult is. Ezeknek alkalmazása által lehetett első ízben valamely egyszerűbb gép, készülék, szerkezet stb. közepén átvezetve képzelt tengely: a középtengely felhasználásával bármely metszetet s később, talán már rövid idő után, az ábrázoló geometriába bevitt vízszintes és függélyes, majd a harmadik stb. képsíkok elrendezése által a megfelelő nézetet megszerkeszteni. Minthogy pedig ezen rajzolási módszer célhoz vezető volt, ezt a műszaki tudomány is magáévá tette és lassanként általános alkalmazásra lelt. Az egyszerűbb szerkezetek, géprészek rajzolását a komplikáltabb gépek rajzolása követte. Vázlatok, majd tervezetek készítését oly gépek ábrázolására, melyek a gépszerkesztőnek (konstruktőrnek) csak képzeletében voltak meg és melyek előállításához valódi nagy- I ságú vagy ezen nagyságnak egy bizonyos tört részében készült rajzok kellenek, hosszabb tanulmányozás előzhette meg. Ezen vázlatok készítése már nagyobb számtani és mértani, továbbá mechanikai tudást és ezekkel kapcsolatban hosszabb és megfelelő gyakorlatot tételez fel. Ez ama ügyesség, melylyel a gépszerkesztőnek feltétlenül rendelkeznie kell, hogy a tervezendő gép működése, az alkatrészek kellő elrendezése és alakja szabatosan és világosan ábrázolva biztosítva legyen. Megegyezik az irat jellemző irányával. Ismétlem, hogy mindez igen valószínű, de teljesen biztosnak még sem mondható és csak olyan elmélet, mint amilyenekkel a megelőző cikk során nagyobb számmal találkoztunk. Hiszen, még mielőtt Monge az első ábrázoló geometriát megírta, már voltak műszaki rajzok, melyeknek még a gyakorlatban is érvényt szerezni lehetett. De minthogy nem vagyunk a dolog felől bizonyossággal, azért kell az elmélet körébe soroznunk. Az elméletnek pedig a gyakorlati ember előtt vajmi kevés értéke szokott lenni. Mert hát mi is a gyakori 10. ábra, 3 dl. ábra.