Művezetők Lapja, 1914 (17. évfolyam, 1-24. szám)

1914-01-25 / 2. szám

// ^ s'i; .// / • 7\)^ Adakozzunk, gyüjtsünk a tüdőbetegszanatoriumi ágyalapitványra! yTr 'F Budapest, 1914. Január 25. XVII. évfolyam, 2. szám. MÜVEZETÖIiÍLAPJA A „MŰVEZETŐK 0RSZAG05 SZÖVETŐÉG A Magyar szaklapok gyűjteményes kiállításában arany ér&jfrfiel nemzetközi kifilRíás; ELŐFIZETÉSI ÁRA: Égé íz ívre 5. korona, félévre 2 kor 50 fill fagoknak egész évre 3 korona 60 fillér. —­..... Egyes szám ára 20 fillér Megjelenik minden hó 10. és 25 én. LAPTULAJDONOS : 1 Művezetők Országos Szövetsége. KIADÓ : A szövetségközp. elölj, nevében : SIMONYI GYULA. ETI E5 SZAKLAPJA. lapoknak 1907. évi kopenhágai jAvt+iy FELELÖS>íí6B14E8rfo : f Kia PALIK FERENC Budanest Vili., Német-utca 32. cimzendfik Telefon : József 24-68. A lap szellemi részére vonatkozó megkere­sések a* Művezetők L.apja» szerkesztősegébe, hirdetések és egyebek a »Művezetők Lapja« kiadóhivatalába A munkásbiztositásról. (A. miniszterelnök újévi beszéde és a kormány akciója.) Tisza István miniszterelnök az utóbbi hónapokban többször nyilatkozott a munkáspénztárak jövőjéről, de legtöbb esetben csak röviden, mintegy utalással arra, hogy a kérdés tanulmányozás alatt van, előkészületeket kiván s hogy legközelebb rátér arra a sürgős ügyre is. Újévi beszédében nyílt először alkalma a kérdés részle­tére is kitérni. A beszéd idevonatkozó részét a követ­kezőkben reprodukáljuk : Most már csak egy dologról kell még megemlékez­nem, a kérdéseknek arról a komplexumáról, amely az ipari munkásosztály sorsával függ össze. E fontos kér­déseket sürgős aktualitássá teszi a munkásbiztosilb pénz­tár tarthatatlan állapota. Én azok közé tartoztam, akik ezt a törvényhozási alkotást kezdetben sem helyeselték ; de azt hiszem, minden tapasztalat, amelyet azóta szereztünk, csak meg­erősíthette ezeket az aggályokat. Nem az emberek hibájából, de az intézmény hibás szerkezete folytán ez a nagy intézményeméin elégíti ki a hozzá fűzött biztosítási érdekeket, óriási terheket ró az iparra ; e mellett létre hoz egy apparátust, amelynél hiányzik az állami szer­vezetnek fegyelme és akcióképessége, de amely emellett nélkülözi az önkormányzat minden előnyét is, mert kormánytól függetlenített, választásra alapított, senkitől sem függő, senkivel szemben igazán felelőséggel nem tartozó bürokratikus apparátust teremt és a bürokráci­ának és az önkormányzatnak hátrányait szerencsésen egyesíti magában. Az ebből származó anyagi bajok, mon ihatnám, hónapról-hónapra fokozódnak és összeesnek az ipar olyan helyzetével, amely azokat az iparra nézve valóban elviselhetetlenekké teszi. Ennek folytán szükség lesz arra, hogy a kormány a legsürgősebben foglalkozzék azokkal a rendelkezésekkel, amelyek orvosolják, vagy legalább enyhítsék a legégetőbb bajokat. De azt hiszem, itt nem szabad megállanunk, hanem bármilyen nehéz legyen is a kérdés megoldása, meg kell azt ragadnunk a maga egészében és igyekeznünk kell újabb, helyesebb irányba terelni a munkásbiztositás egész ügyét. Itt azután, kedves barátaim, belekapcsolódik ez a kérdés a szociális kérdések egész komolexumába és összefügg azzal a másik nagy kérdéssel, hogy miként lehessen olyan irányba terelni a munkásosztály érdekei­nek gondozását, amely az egész emberi társadalom szebb és jobb jövőjének alapjait veti meg. A munkásbiztositást nem lehet nézetem szerint egészen az önkéntes eljárásra alapítani. Meg kell tartani a kényszer alapelvét és kell állami intézményt fenntar­tani, amely gondoskodik azoknak biztosításáról, akik önkormányzati úton a maguk biztosításáról maguk nem gondoskodnak. De lehetőleg oda kell terelni az ügyet, hogy a munkások zöme önkormányzati téren is bizto­síthassa magát, már pedig az egészséges, helyes mur.kás- önkormányzatnak szerintem két előfeltétele van : az egyik az, hogy ez az önkormányzat az együtt, vállvetve dolgozó, a mindennapi életben, a mindennapi munkában összeforrt, egymást jól ismerő, természetszerűleg össze­tartozó munkasoknak egyleteiből alakuljon, a másik pedig az, hogy ezek az egyletek felkarolják a munkás­nak minden érdekét. Eltekintve a balesetbiztosítástól, — amelyet egészen ki kell kapcsolnunk, az egészen más szabályok alá tartozik — fel kell karolni az összes biztosítási ügyágakat és fel kell karolni a munkásnak Gyártmányaink : Auto-olajok Conipound-olajok Dynamo-olajok Furó-olajok Gép-olajok Henger-olajok Lardoline-olaj Motor-olajok Padló olajok Por-olaj ok Separator olajok Textil-olajok Turbina-olajok Vulk n olaj ALAPITTATOTT * 1874. SCHWARZ RUDOLF ÉS Ta 1351/5« OLAJ-, ZSIRADÉK- ÉS VEGYIGYÁR XV1/24 BUDAPEST Központi iroda: V., Hold-utca 25 . Telefon 13—32 Központi raktár: V., Kálmán-utca 13 ... . ,, 110—92 Gyártelep . Szentmihályi-út 1—3 . - ,, 47—63 Gyártmányaink: Adhasiós-kenőcs Csillekenőcs Bőrzsir Fogaskerék-kenőcs Fürészkeret-kenőcs Gépzsir, sűrített Graphit-kenőcs Gőzcsapkenőcs Kenderkötél-kenőcs Kocsikenőcs Patakenőcs Szijkenőcs Sodronykötél-kenőcs Vaselin

Next

/
Thumbnails
Contents