Művezetők Lapja, 1914 (17. évfolyam, 1-24. szám)

1914-01-25 / 2. szám

20 MŰVEZETŐK LAPJA. XVII. évf. 2. szám egyéb törekvéseit, kulturális, jóléti törekvéseit és tovább megyek, a harcra irányuló törekvéseit is. Nézetem sze­rint azoknak az egészséges, erőteljes önkormányzati szerveknek, amelyekben a munkásosztály jövő fejlődésé­nek alapjait látom, azoknak kell, nyíltan, bevallottan, a törvény által biztosított lehetőség mellett, de a törvényben szabályozott felelősség mellett is foglalkozniuk a sztrájk kérdésével is. Csakis, ha egyfelől nyíltan elismerjük a munkásnak azt a jogát, hogy összebeszélés útján szer­vezkedjék a munka megszüntetésére és a munkameg­szüntetés presszionális eszközével igyekezzék sorsán javítani, csakis, ha egyfelől e jogát nyíltan elismerjük és másfelől megfelelő sztrájktörvénnyel a mások jogait, a mások szabadságát sértő visszaéléseket megtoroljuk és ha a sztrájkmozgalom vezetőire kellő jogkör mellett, kellő felelősséget is ráruházunk, csak akkor nézhetünk megnyugvással hazai iparviszonyaink jövő fejlődése elé. Két válfaja van az egészséges munkásegyesületnek. Az egyiknek példája itt van hazánkban , csakhogy mi soha sem saját életünknek természetes, erőteljes növé­nyeiből, hanem külföldi könyvekből szoktunk tanulni. Itt vannak a társládák, amelyek áldásos tevékenységet fej­tenek ki és amelyeket alig lehetett még a vasipar számára is megmenteni. Ezt a mintát követhetjük oly iparágakban, amelyekben megvannak azok az előfeltételek, amelyek mellett, mint a társládáknál, egy szervezetben egye­­síthetők valamely iparvállalatnak munkaadói annak mun­kásaival ; ez, ahol lehetséges talán a legtökéletesebb szervezkedés. Nagyon sok helyen azonban ez nem lehet­séges , sok iparág természete, a városokban már az ipa­rososztály elhelyezése is, ennek a patriarkális formának az útját állja. Ott a szakszervezet az, amely természetes gócpontjául kell, hogy szolgáljon a munkás önkormány­zati életének. Minden aggály, minden félelem nélkül a kellően szabályozott, a maga szabad­mozgásában biz­tosított helyzetbe jutott, de a mellett kellő felelősséggel is körülvett szakszervezetben látom a jövő önkormányzat heves típusát. * A miniszterelnök felfogását — mint értesülünk — a kormány is magáévá tette és elhatározta, hogy már legközelebb megteszi az első pozitív lépést a munkás­­biztosítási törvény reformja érdekében. A kereskedelemügyi minisztérium még e hó folya­mán ugyanis szakértekezletet fog tartani, a­melyre meg­hívja az illetékes minisztériumokat, valamint a munkás­­biztosítás irodalmával foglalkozó elméleti szakférfiakat is. A tanácskozás után elkészíti a minisztérium a jelenlegi törvény reformjára vonatkozó törvényjavaslatot és azt lehetőleg még ennek az évnek első felében a törvényhozás elé terjeszti. Magy. Ipar. Intézkedések balesetek meggátlására nagy­feszültségű elektromos szabadvezetékeknél. Az erős áramú vezetékek és berendezések létesí­tésével foglalkozó iparág, az 58.363/1900. kereskedelem­ügyi miniszteri rendelet értelmében képesítéshez lévén kötve, a műszerész (mechanikus) erős áramú vezetékek és berendezések létesítésére nem jogosult. Ezt mondja ki a 90.430/1912. sz. keresk. min. döntés. Hogy a közönséget, de főleg a gyermekeket óvjuk a nagyfeszültségi elektromos vezetékektől, némely or­szágban az iskolás gyermekeket a tanítók következőkre figyelmeztetik : 1. Nem szabad a vezetékoszlopokról lecsüngő vagy a földön heverő drótot megérinteni. 2. Nem szabad ve­zetékoszlopokra felmászni. 3. Nem szabad oly fákra mászni, melyek mellett magasfeszültségi szabad vezeté­kek húzódnak el. 4. Nem szabad transzformátor házikókra vagy azok kerítésére felmászni. 5. Nem szabad transz­formátorházikókba vagy kapcsolóhelyiségekbe belépni, még akkor sem, ha nyitva állnak és őrizetlenek. 6. Nem szabad magasfeszültségű szabadvezetékek közelében sár­kányokat felereszteni. 7. Nem szabad a vezetékoszlopok merevítésére szolgáló lehorgonyozásokat bolygatni vagy azokon hintázni. 8. Nem szabad kövekkel vagy más tár­gyakkal a parcellán szigetelőket vagy a vezetékeket dobálni. 9. Nem szabad az elektromos telep közelében az azt hajtó vízben fürödni. A vezetékoszlopokon, transzformátor- és kapcsoló­házikókon, védőburkolatokon stb. felerősített intőtáblák és vörös villámnyilak erősáramú elektromos berendezések jelenlétét bizonyítják, melyek magas feszültség alatt álla­nak és melyeknek érintése a legtöbb esetben azonnal halált vagy legalább is az illetőnek súlyos sérülését okozhatja. Megjegyzések: A 3 ponthoz : Nemcsak a magas­feszültségű vezetékek közvetlen érintése folytán, hanem a magasfeszültségű vezeték mentén, ágak és gallyak kö­zelében vezető más vezetékek érintése által is sérülhet­nek meg emberek, mert a gally, ha nedves, összeköt­heti a vezetőt a magasfeszültségű vezetékkel. Különös vigyázat ajánlatos tehát a gyümölcsszedésnél, ha a gyü­mölcsfák a magasfeszültségű vezetékek közelében vannak. A 4. ponthoz : A transzformátorházikókról gyakran mennek le magasfeszültségi vezetékek, melyeket, ha a házikókra vagy a kerítésre felmásznak, el lehet érni. Ezen vezetékek ugyan többnyire szigeteltek, de a szi­getelés sem nyújt biztos védelmet, mivel a szabadban könnyen elrothad és azután a nagyfeszültségű áram átüt rajta. Az 5. ponthoz: A transzformátor- és kapcsolóhá­zikókat mindig zárva kell tartani, hogy illetéktelenek be ne léphessenek. Azonban az elekromos telep alkalma­zottjának hanyagsága vagy a kulcs letörése és egyéb ok folytán az ajtó nyitva maradhat. Ily esetben, mivel a transzformátorhelyiségben a berendezés nagy része magas feszültség alatt áll, az oda belépő, hozzá nem értő egyén közvetlen életveszélyes helyzetbe jut. A 6. ponthoz: A sárkányok zsinege, főleg ha egy kissé nedves, a magas «j» ♦,« «£♦ y y «j» SEVALINE! ♦» jelenti valamennyi kazánrendszer részére a ♦¡ X kazánkőkérdés végleges megoldását.*:* ^ Üzemidőszakonként való egyszeri táplálás »EVALINE«-val ^ *:* meggátol minden kazánkőképződést. *:* *­* Kísérletezéshez elégséges egy 10-15 kg.-os zsákocska. ❖ ♦: | Dr. Winter és Weinmann festékgyárak *:* WIEN. XVI. és POZSONYLIGETFALU. * 1396/51 XVII—16 •!« *!• •!« »!♦ *!• »!« »†

Next