Művezetők Lapja, 1923 (26. évfolyam, 1-12. szám)
1923-01-01 / 1. szám
Január 1. Budapest, 1923. XXVI. évfolyam, 1. szám. MŰVEZETŐK LAPJA A MŰVEZETŐK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK EGYESÜLETI ÉS SZAKLAPJA. LAPTULAJDONOS : A Magyar szaklapok gyűjteményes kiállításában arany éremmel kitüntetve a szaklapoknak 1907. évi kopenhágai nemzetközi kiállításán. ELŐFIZETÉSI ÁRA: Égész évre 130 korom, félévre 60 korona. Egyes film ára 10 korona. ~ "■ ' Megjelenik minden hő én. Hamtuk Oraljoi Szevsztói«. KIADÓ: A szövetség,közpelölt, nevében: SIMONYI GYULA. TELELŐS SZERKESZTŐ : PALIK FERENC. A lap szellemi részére vonatkozó megkére “•egy« sések a» Művezetők Lapja» szerkesztőségébe ' 'rdetések és egyebek a »Művezetők Lapi kiadóhivatalába Budipttt Vill., Bámsz-utca 12. Kmzmidék. Telelén József 24—68. Boldog Ujesztendőt 1923-ra! Bizony, kell is kívánni és bárcsak teljesülne is már a szokásból hangoztatott jókívánság, mert senkire Európában úgy reá nem férne már a jobb sors, mint reánk, szegény magyarokra, kik körül vagyunk véve még ebben a szegénységünkben, nyomorúságunkban is irigykedő ellenségektől, belől — a nemzet magját rágó férgektől — . Ebben a kétségbeejtő helyzetben keressük barátainkat és egymásra utaltságunkban azokhoz vonzódik szívünk, akik együtt szenvednek, nélkülöznek, de mindenben velünk együtt éreznek is. Nem kell messze mennünk, csak kezünket kell kinyújtanunk és máris meleg kezek szorítását érezzük. Ezek a meleg kezek a mi tagtársainkék. Ezeket a meleg kezeket szeretnénk most valamennyit megragadni, jó kívánságaink mellé néhány biztató szót is mondani. Mert erre a biztatásra nagy szükség van. Hiszen rövid időn belül javulást nem várhatunk, sorsunk, életmódunk egyhamar meg nem változik. Még az új esztendőben sem éri el nemzetünk sülyedő pályájának legalacsonyabb pontját. Tovább nélkülözünk, állandóan lemondunk, de bízva az eljövendő „jobb kor“-ban, kitartunk. Ebben a biztatásban rejlik a mi bizodalmunk, ebben a kitartásban van beágyazva a mi jövőnk. Ebben a kitartásban, amely már csaknem életszokássá vált, nem tagadják meg önmagukat és most is a régieknek bizonyultak a művezetők szövetségének tagjai. A régieknek bizonyultak abban is, amikor az elhalt tagtársak özvegyeinek, árváinak karácsonyi segélyezéséről van szó. A szövetség alapszabályai szerint egy-egy özvegynek karácsonyi segély címén 60 korona volna folyósítandó. Az e célra gyűjtött alaptőke az évközben begyűlt adományokkal együtt sem enged meg többet, mégis az elmúlt ünnepekre a saját gyűjtéséből egyenként 500 koronát küldhetett szét a központi elöljáróság. De a tagtársak nagy része ezt az összeget is csekélységnek tartotta és méltán gyűjtéseket rendeztek és tudomásunk van arról, hogy egyes budapesti kerületi egyesületek saját körükből még 1000—2500 korona adománnyal lepték meg a kerületükhöz tartozott elhalt tag özvegyét és ezzel a tettükkel igazán nemes szívre valló példát nyújtottak. Csakis ilyen áldozatkészség mellett érthető meg az, hogy a központi elöljáróságnak a segélyösszegek, haláleseti segélyek, a szövetség központi irodájának tisztviselői fizetésének emelhetésére a havi tagsági díjnak 100 koronában való megállapítása iránti javaslatból a Csonkamagyarországon működő kerületi egyesületeink közül 26 ellenvetés nélkül elfogadta, 9 egyesület nem válaszolt, a tagsági díj felemeléséhez tehát hallgatva hozzájárult, csupán 3 egyesületünk ellenezte a járulékemelést. Ezeknélfogva ip21. évi január hó 1-től a szövetségi tagsági dij hónaponként tpo korona, amely járulék következőképen osztatik fel: 1. Rendes tagsági dij, pótdijak a háborúban elhaltak, úgy az elesettek özvegyei részére, a központi kezelésre, a 3 állandó tisztviselő fizetésének kiegészítésére ...........................................................30 K. 2. A Művezetők Lapja nyomdai előállítására . 2013. Az állandó évi segélyben részesülő, elaggott tagtársak havi segélyének újabb 100 koronával való megtoldására...................20 » 4. A haláleseti segélyek felemelésére újabb 100%-kal, legfeljebb 2400 koronára . . 15 » 5. Külön tartalékalap gyűjtésére.......................5 » 6. A kerületi egyesületek kezelési költségeire (visszatartható 10%) 10 . A felsoroltakból kitűnik az, hogy bár a szövetségi tagtársak az ezidőszerinti 100 koronás havi járulékkal tetemes áldozatot hoznak a szövetségi és a humánus eszméknek és bár összegben jelentékeny is a segélyek emelése, lényegében véve és az uralkodó drágasággal szemben, csak kisebb mértékben járul hozzá a szükség és bajok elviseléséhez. Ne kicsinyelje azonban senki ezeket a segélyösszegeket sem, mert sohasem voltak azok a gondtalan megélhetés biztosítására szánva, de az idők folyásán végig a szövetségi tagok jó szívéről és jó szándékáról tesznek tanúbizonyságot. Ezeket a meleg kezeket ragadjuk meg most és kívánunk mindnyájuknak. Boldog új esztendőt! A Művezetők Orsz. Gazdasági és Jogvédelmi Szövetsége hívei. Beérkezett értesüléseink szerint az 1922. december 1-től jóváhagyott fizetési pótlékra nézve a vállalatok oly szabadkezűen rendelkeztek, hogy míg legtöbb gyár 25%-ot, addig egyes gyárak csak 15%-ot fizettek. Ha ez az egyenlőtlen pótlékfizetés abból a célból történt, hogy az egyes vállalatoknál működő alkalmazottak egymástól eltérő fizetéseiben bizonyos egységet hozzon