Művezetők Lapja, 1923 (26. évfolyam, 1-12. szám)

1923-01-01 / 1. szám

Január 1. Budapest, 1923. XXVI. évfolyam, 1. szám. MŰVEZETŐK LAPJA A­ MŰVEZETŐK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉ­NEK EGYESÜLETI ÉS SZAKLAPJA. LAPTULAJDONOS : A Magyar szaklapok gyűjteményes kiállításában arany éremmel kitüntetve a szaklapoknak 1907. évi kopenhágai nemzetközi kiállításán. ELŐFIZETÉSI ÁRA: Égész évre 130 korom, félévre 60 korona.­­ Egyes film ára 10 korona. ~ "■ ' Megjelenik minden hő­­ én.­­ Hamtu­k Oraljoi Szevsztói«. KIADÓ: A szövetség,közp­elölt, nevében: SIMONYI GYULA. TELELŐS SZERKESZTŐ : PALIK FERENC. A lap szellemi részére vonatkozó megkére “•egy« sések a» Művezetők Lapja» szerkesztőségébe ' 'rdetések és egyebek a »Művezetők Lapi kiadóhivatalába Budipttt Vill., Bámsz-utca 12. K­mzmidék. Telelén­­ József 24—68. Boldog Ujesztendőt 1923-ra! Bizony, kell is kívánni és bárcsak teljesülne is már a szokásból hangoztatott jó­kívánság, mert senkire Európában úgy reá nem férne már a jobb sors, mint reánk, szegény magyarokra, kik körül vagyunk véve még ebben a szegénységünkben, nyomorúságunkban is irigykedő ellenségektől, belől — a nemzet magját rágó férgektől — . Ebben a kétségbeejtő helyzetben keressük baráta­inkat és egymásra utaltságunkban azokhoz vonzódik szívünk, akik együtt szenvednek, nélkülöznek, de min­denben velünk együtt éreznek is. Nem kell messze men­nünk, csak kezünket kell kinyújtanunk és máris meleg kezek szorítását érezzük. Ezek a meleg kezek a mi tag­társainké­k. Ezeket a meleg kezeket szeretnénk most valamennyit megragadni, jó kívánságaink mellé néhány biztató szót is mondani. Mert erre a biztatásra nagy szükség van. Hiszen rövid időn belül javulást nem vár­hatunk, sorsunk, életmódunk egyhamar meg nem vál­tozik. Még az új esztendőben sem éri el nemzetünk sülyedő pályájának legalacsonyabb pontját. Tovább nél­külözünk, állandóan lemondunk, de bízva az eljövendő „jobb kor“-ban, kitartunk. Ebben a biztatásban rejlik a mi bizodalmunk, ebben a kitartásban van beágyazva a mi jövőnk. Ebben a kitartásban, amely már csaknem életszokássá vált, nem tagadják meg önmagukat és most is a régieknek bizonyultak a művezetők szövet­ségének tagjai. A régieknek bizonyultak abban is, amikor az elhalt tagtársak özvegyeinek, árváinak karácsonyi segélyezéséről van szó. A szövetség alapszabályai szerint egy-egy özvegy­nek karácsonyi segély címén 60 korona volna folyósí­tandó. Az e célra gyűjtött alaptőke az évközben begyűlt adományokkal együtt sem enged meg többet, mégis az elmúlt ünnepekre a saját gyűjtéséből egyenként 500 koro­nát küldhetett szét a központi elöljáróság. De a tagtársak nagy része ezt az összeget is csekélységnek tartotta és méltán­ gyűjtéseket rendeztek és tudomásunk van arról, hogy egyes budapesti kerületi egyesületek saját körükből még 1000—2500 korona adománnyal lepték meg a kerü­letükhöz tartozott elhalt tag özvegyét és ezzel a tettük­kel igazán nemes szívre valló példát nyújtottak. Csakis ilyen áldozatkészség mellett érthető meg az, hogy a központi elöljáróságnak a segélyösszegek, haláleseti segélyek, a szövetség központi irodájának tiszt­viselői fizetésének emelhetésére a havi tagsági díjnak 100 koronában való megállapítása iránti javaslatból a Csonkamagyarországon működő kerületi egyesületeink közül 26 ellenvetés nélkül elfogadta, 9 egyesület nem válaszolt, a tagsági­ díj felemeléséhez tehát hallgatva hozzá­járult, csupán 3 egyesületünk ellenezte a járulékemelést. Ezeknélfogva ip21. évi január hó 1-től a szövet­ségi tagsági dij hónaponként tpo korona, amely járulék következőképen osztatik fel: 1. Rendes tagsági dij, pótdijak a háborúban el­haltak, úgy az elesettek özvegyei részére, a központi kezelésre, a 3 állandó tisztviselő fizetésének kiegészí­tésére ...........................................................30 K. 2. A Művezetők Lapja nyomdai előállítására . 20­1­3. Az állandó évi segélyben részesülő, elaggott tagtársak havi segélyének újabb 100 ko­ronával való megtoldására...................20 » 4. A haláleseti segélyek felemelésére újabb 100%-kal, legfeljebb 2400 koronára . . 15 » 5. Külön tartalékalap gyűjtésére.......................5 » 6. A kerületi egyesületek kezelési költségeire (visszatartható 10%) 10 . A felsoroltakból kitűnik az, hogy bár a szövetségi tagtársak az ezidőszerinti 100 koronás havi járulékkal tetemes áldozatot hoznak a szövetségi és a humánus eszméknek és bár összegben jelentékeny is a segélyek emelése, lényegében véve és az uralkodó drágasággal szemben, csak kisebb mértékben járul hozzá a szükség és bajok elviseléséhez. Ne kicsinyelje azonban senki ezeket a segélyössze­geket sem, mert sohasem voltak azok a gondtalan meg­élhetés biztosítására szánva, de az idők folyásán végig a szövetségi tagok jó szívéről és jó szándékáról tesznek tanúbizonyságot. Ezeket a meleg kezeket ragadjuk meg most és kívánunk mindnyájuknak. Boldog új esztendőt! A Művezetők Orsz. Gazdasági és Jogvé­delmi Szövetsége hívei. Beérkezett értesüléseink szerint az 1922. december 1-től jóváhagyott fizetési pótlékra nézve a vállalatok oly szabadkezűen rendelkeztek, hogy míg legtöbb gyár 25%-ot, addig egyes gyárak csak 15%-ot fizettek. Ha ez az egyenlőtlen pótlékfizetés abból a célból történt, hogy az egyes vállalatoknál működő alkalmazottak egymástól eltérő fizetéseiben bizonyos egységet hozzon

Next