Művezetők Lapja, 1928 (31. évfolyam, 1-12. szám)
1928-01-01 / 1. szám
XXXI. évf. 1. szám. MŰVEZETŐK LAPJA senyben pedig a termény olcsósága a döntő fontosságú. Kezdték belátni, hogy a vasutat és vizádat össze kell kapcsolni, hogy egészséges gazdasági fejlődés indulhasson meg. E kapcsolat pedig csakis kikötők létesítésével történhetik meg. A magyarországi Dunán a legújabb időkig alig volt olyan város, hol a vasútról és vizádról a kölcsönös átrakodás simán lebonyolódhatott volna. Még Budapesten is a rakodópartoknak csak egy kis részén, a Közraktárak mellett történhetett meg a közvetlen átrakodás. Külföldön, pl. a német Rajnán arra törekedtek, hogy mindenütt, ahol csak lehetett, átrakodó kikötőket létesítsenek, és sikerült ily módon a Rajna forgalmát óriási mértékben megnövelniük úgy, hogy a belföldi hajózásban csakis az amerikai Nagy Tavak forgalma vethető vele egybe. És az a nevezetes, hogy a kétféle út kapcsolatával a vasút forgalma nemhogy csökkent volna, hanem még megnövekedett: a budapesti kereskedelmi és ipari kikötő a Csepel sziget északi csúcsán létesül. Ez a terület, mely 1000 hold nagyságú, régebben nem esett Budapest határába s csak kisajátítás révén jutott oda. Miként az árapályos tengerek kikötőinek, a budapesti kikötőnek is két része van : az egyik nyílt, amelynek vizszíne az áradás és apadás játéka szerint változik, a másik zárt, amelynek vizszine állandó s melybe a hajók csak csege (szekrényes zsilip) segélyével juthatnak be. Az egész elrendezést az 1. és 2. kép láttatja. Az 1. kép a Csepelsziget helyszínrajza a szigetet körülfogó Duna budafoki és soroksári ágával. A soroksári Dunaágat Budapestnél és Tassnál, a Csepel-sziget felső és alsó végén alkalmazott zsilipek zárják el úgy, hogy e két zsilip segítségével ez ágban állandó vizszin tartható. Ebben a soroksári Dunaágban van elhelyezve a zárt kikötő, míg a nyílt kikötő a budafoki Dunaágban (1. 2. képet). A Csepel-sziget helyszínrajza a Duna budafoki és soroksári ágával. A nyílt kikötő, melynek vízszine a Dunáéval változik, három részből áll: 1. a szénkikötőből, 2. a kereskedelmi kikötőből (a 2. számú képen „Vámmentes kikötő“ néven szerepel) és a petróleumkikötőből. 1. A szénkikötő közvetlenül az összekötő híd alatt, kővel burkolt, mintegy 800 m. hosszú lejtős part, mely mellett vasúti vágány és rakodótér van ; a szén kezelésére még gördülő híddaru megépítése szükséges. 2. A szénkikötőtől délre, már a szigetcsúcson létesül a kereskedelmi kikötő. Ez 4, egymással kapcsolatos medencéből fog állani, melyek közül ezidőszerint csak 1 készült el. A medencék közös bejáróját a legdélibb medencéhez kellett tenni, mert a Duna sodra itt a balpart mellett húzódik s a bejáró előtt a medernek megvan a kellő mélysége. 1. kép lesz : — Én is kívánok önöknek és családjuknak minden jót az uj évben és egyben tudomásukra adom, hogy a mai naptól kezdve húsz százalékkal felemelem a fizetésüket. Nem így történt ám, mert az igazgató tar fején még megmaradt néhány hajszál az égnek állt, ami azt jelentette, hogy valami vihar van kitörőben. Csakugyan úgy is történt. Emelt hangon így felelt: Az urak nem pontosak, az urak kényelmesek, az urak............(ezt a szót már nem írom le.) A nem várt goromba támadásra nem volt egy szavunk sem, mert erre a támadásra nem szolgált rá a művezetői kar, amely éjjelt-nappalt eggyé téve azon töri a fejét és azt teszi fáradhatatlanul, ami a gyárnak csak hasznot hoz. A fizetésemelésből természetesen nem lett semmi, pedig, hogy nem voltunk hanyagok stb., mutatta az, hogy abban az évben 25°/0 osztalékot fizetett a gyár a részvényeseknek. Hogy ez lehetséges volt, abban talán a művezetőknek is volt érdemük. Miért volt hát új év napján oly bosszús az igazgató úr! Ki tudná az igazság rejtett útjait feltalálni! Aagy Dániel. 3