Művezetők Lapja, 1936 (39. évfolyam, 1-12. szám)

1936-01-01 / 1. szám

2 MŰVEZETŐK LAPJA XXXIX. évf. 1. szám. Szövetség illik múltja és jövő céljai. Mindazok a tagtársak, akik tudatában vannak társadalmi és kortársi kötelezettségeiknek, tisztában vannak azzal, hogy — mint minden öntudatos tár­sadalmi rétegnek — az iparban és üzemekben tevé­kenykedő művezetőknek is érdeke, hogy saját Szö­vetségükben tömörüljenek és egységes irányítás mellett vezessék megvalósulás felé azokat a teendő­ket, amelyek a művezetők és hasonló állású ipari alkalmazottak létérdekeinek előmozdítása céljából szükségesek. Iparunk keletkezése és naggyá fejlődésének kor­szakában a művezetőik gazdasági helyzete kedvező volt. Az egyedüli gond az állástalanság, a betegség, vagy egyéb csapások, valamint az elhalálozás ese­tén a hátramaradottak segítése terén merült fel. Legtöbb esetben azonban a művezetői foglalkozás oly anyagi javadalmazással járt, hogy a művezető­nek módjában állott öregségéről öngyűjtéssel is gondoskodni. Dacára ennek a maiaknál jobb anyagi helyzetnek, a régi kantárnak — külföldi pél­dák után indulva — szükségesnek találták a tömö­rülést és megalapították ezelőtt 88 évvel Szövetsé­günket. Szövetségünk rohamos fejlődése hazánk egész területén élénk bizonyítéka volt a kortársi együtt­érzésnek és az alapítók helyes elgondolásának. Ha ez a múltban szükséges és hasznos volt, úgy fokozott­­abban szükséges az a jelenben, amidőn küzködni kell a­ létért és a jövőért. A küzdelem pedig a ma­gára maradt egyénnek sokkal kilátástalanabb, mintha kartársaival tömörülve Szövetségünkben keres támaszt. Ezért fontos volna, ha a kartársakat teljesen áthatná ez a gondolat és akik még nem tagjai Szövetségünknek, csatlakozzanak hozzánk. Mielőbb el kell érni azt a célt, hogy Magyarország minden művezetője és hasonló állású alkalmazottja egy táborban, a Művezetők Országos Szövetségében tömörüljön. Számos aktuális kérdés szükségessé és fontossá teszi, hogy­­a Szövetség vezetősége maga mögött érezze az egész ország művezetőinek és hasonló alkalmazottainak teljes táborát. A tömörü­lésben rejlik az az erő, mely az egyeseknek vívja ki azokat a gazdasági előnyöket, melyeket egyenként, külön-külön sohasem sikerül kivívni! Ne felejtsék el, hogy a Szövetség nem önmagáért, még kevésb­é a vezetőségért van, hanem kizárólag a tagokért. Nem a Szövetség érdeke, hogy tagoik legyenek, hanem a tagok érdeke, hogy oly Szövet­ségünk legyen, mely elég erős ahhoz, hogy a tagok érdekeiért eredménnyel dolgozhasson. Az eddigi eredményt nem lehet elvitatni, mert a tagok vagyo­nának hűséges kezelésén és karitatív szolgáltatásai­nak pártatlan teljesítésén kívül. Szövetségünk úgy a munkaadó testületeknél, mint a hivatalos körök­ben, valamint a társadalmi és szakmai egyesületek körében oly hivatalos testületnek ismertetett már el, melyet az alkalmazotti problémák és szakkérdések megvitatásánál mindenütt, mint a művezetők ille­tékes testületet meghallgatnak és hivatalos tanács­kozásokba belevonnak. A munkaadó egyesületeken kívül az összes többi egyesületekben és intézetekben Szövetségünk delegáltjai közvetlenül is részt vesz­nek a vezetőségben, vagy választmányban. Ily mó­don sikerült a művezetők társadalmának széles kör­ben tisztelőket és barátokat szereznünk, kikre szá­míthatunk akkor, amidőn a művezetői problémák megoldására kerül a sor. Ily megoldásra váró pro­blémák még sajnos vannak és állandó készenlétben kell állni a vezetőségnek, hogy az illetékes helyeken ezeket a problémákat sikerrel szorgalmazza, vagy ha ezek szőnyegre kerülnek, azok megfelelő meg­oldásánál közreműködjék. Ilyenek a kormány által már többször hangoztatott érdekképviseleti rend­szer megvalósítása, melynél Szövetségünkre, mint a művezetői érdekek egyedüli illetékes képviselőjére fontos szerep vár. Sok szó esik a magán­alka­lmazot­­ta­k kamarájának megvalósításáról is, mely egy na­gyobb kiterjedésű érdekképviselet célját szolgálná. Ennek az előmunkálatainál szintén tevékenyen részt veszünk. A létesítendő magánalkalmazotti kamara hatásköre kiterjedne a munkaközvetítésre, a kollek­tív munkabér szerződésekre, viták esetén az egyez­tetésre és békéltetésre, a munkaügyi bíráskodásiban a munkavállalói érdekek védelmére, a paritásos­­ munkaügyi tanácsok létesítésére, az alkalmazottak­­ testi épségének védelmére, a továbbképzésre stb. stb. A megoldásra váró problémák között legnagyobb fontossággal bír a művezetők jogviszonyának ren­dezése, mely azonban csak a magánalkalmazottak jogviszonyának rendezéséről szóló törvény megal­kotásával kapcsolatban kerülhet sorra. Hogy az mikor valósul meg, az még bizonytalan, mert a már évek óta húzódó tárgyalások nem vezettek ered­ményre és a legutolsó tervezet pedig arra vár, hogy az érdekeltek annak letárgyaltatását illetékes he­lyen eredménnyel szorgalmazhassák. Amíg ez meg­valósulhatna, szükséges volna a kormánynál szor­galmazni, hogy a művezetőkre nézve az 1910/1920. M. E. sz. kormányrendelet hatályát terjessze ki, mert nem lehet méltányos, hogy egyformán adót fizető fix alkalmazottak között jogviszony tekinte­tében különbség legyen. Extrányú mozgalmunk si­kerét remélni engedi a m. kir. iparügyi miniszter úr őexcellenciájának Szövetségünk vezetőségéhez intézett megtisztelő levele, melyben tudomására adja vezetőségünknek, hogy kívánságaink meghall­gatására előzetes bejelentés esetén mindenkor szí­vesen­­rendelkezésére áll. A jogviszonyrendezés magával hozza a műveze­tők minősítése, felvétele, felmondási ideje, nyári szabadsága, végkielégítése és egyéb jogainak is a többi alkalmazottal egyenlő elbánás alapjára helye­zett jogviszonyát is. A jogviszonyrendezéssel kap­csolatban fontos volna a művezetők munkaidejének és illetményeinek a rendezése is, ha más módon nem, úgy az ipari munkában foglalkozókra vonat­kozó maximális munkaidő és minimális bér szabá­lyozására vonatkozó kormányrendelet kiterjeszté­sével. Az aktuális alkalmazotti közös kérdések meg­beszélésénél részt veszünk a Magán­alkalmazotti Szervezetek Nemzeti Blokkja keretében. Szorgalmazzuk a fővárosi üzemek művezetői­nek státusrendezését a fővárosi alkalmazottak stá­tusrendezésével kapcsolatban. Eljárunk a gyáros egyesületeknél tagjaink ügyeiben stb. Ezek jelentenék a Szövetség munkájának azt a részét, amellyel tagjaink társadalmi elismerteté­séért és anyagi jólétéért dolgozik. Már maga ez a tevékenység megérdemli azt, hogy minden műve­zető és hasonló alkalmazott a Szövetség bármely

Next