Művezetők Lapja, 1939 (42. évfolyam, 1. szám - Ipari Művezetők Lapja 1. évfolyam, 1-11. szám)

1939-01-01 / 1. szám

11 MŰVEZETŐK LAPJA XLII. évi. í. szám. Jegyzőkönyvi kivonat a központi elöljáróság 1938. évi december hó 10-én tartott rendes havi üléséről. Jelen vannak: k. Bella Mihály elnök, Wopaletzky Ká­roly és Fischer Béla alelnökök, Kauert Rezső titkár, Sebők Imre jegyző, Gyenes Gábor pénztári ellenőr. Urbán Béla a számvizsgáló bizottság elnöke. Gommermann Antal, Hege­dűs Károly, Mayer Gyula, Pákozdi Lajos, Kovács Béla, Ba­log Ferenc, Geszti Aladár, Demus Alajos, Derer János, Szabó Pál, Szőke Kálmán központi választmányi tagok. Távollétüket kimentették: lolsvay Pál II. titkár, Keszthelyi József, Révay Dezső, Schlatter Miidós, Morvay János, öulyás Elemér közp. választmányi tagok. Schnei­der Lénárd számvizsgálóbizottsági előadó. Elnök félhét órakor megnyitja az ülést. A mai ülés jegyzőkönyvének hitelesítésére felkéri Demus Alajos és Mayer Gyula közp. választmányi tagokat. Olvastatik a múlt ülés jegyzőkönyve, majd a titkári jelentés, melyek köszönettel vetetnek tudomásul. Pénztári jelentés. Gyenes Gábor pénztári ellenőr je­lenti, hogy november hóban a kerületektől befolyt 5631.01, házbérlx>vé telekből 8154.37, különféle 938,69 pengő. Összesen 14.727.07 pengő. Kiadások: központi ke­zelés 1722.80, házfenntartási költségek 6494,14, segélye­zési számlák 6938.—, különféle számlák 1486.40, Művezetők Lapja 225.08 pengő. Összesen 18,866.12 pengő. Vagyonállag: pénztár 3284.24, postatakarékpénztár 5792.39, Pesti Hazai 12.590.—, Magyar Általános Hitelbank 8197.54, értékpapírok 2648.19, ingatlanok 947.201.59 pengő. Összesen 979.713.95 pengő. Folyósított segélyek a Szövetség fennállása óta 1,985.384.74 pengő. Jegyző felolvassa a számvizsgálóbizott­ság jelentését, mely a pénztári jelentéssel együtt tudomásul vétetik. Gondnoki jelentések: Kauert titkár a németutcai tata­rozásról tesz jelentést, majd jelzi, hogy a Mikszáth-téri házunk talajjavítását tavasszal fogjuk elintézni Házaink egyikében sincs kiadatlan lakás. Elnök a jelentéssel kapcsolatban kénytelen megemlí­teni, hogy hangok hallatszanak olyan értelemben, hogy nem kellett volna a házakat most tatarozitatoi, arra még lett volna bőven idő. Kijelenti, hogy először is nem egyéni akció volt a házak tatarozásának elrendelése, hanem az egész központi elöljáróság határozata volt, a házkezelő bizottság javaslata alapján. Kijelenti továbbá, hogy az elöljáróságnak többszörös oka volt arra, hogy a tatarozást elvégeztesse. A kádárutcai házból az ott évtizedekig szé­kelő «Ibusz», mely a ház kétharmadát bérelte, kiköltö­zött. Az dbusz» a helyiségeket az eredeti állapotba vissza­helyezte ugyan, nekünk mégis át kellett alakítani az ez- időszerint kiadhatatlan öt-liiatszobás lakásokat kétszobá­sokra. Ez természetesen tetemes költségekkel járt. A laká­sokkal kapcsolatban a ház külső és belső épületrészeit is rendbe kellett hozatni. Hasonló az eset a németutcai házunkban is, ahol több fürdőszoba nélküli lakást kellett fürdőszobával ellátni, hogy a mostani kívánalmaknak meg­felelhessenek és kiadhatók legyenek. Ezt a házunkat is kívül-belül tataroztatni kellett, mert szakértő tagjaink meg­állapítása szerint a ház avulásánál, mikor már ilyen el­hanyagolt állapotban van, minden esztendő két esztendőt számít és ha elhalogaljuk, akkor sokkal töbl>e került volna. Szükségessé tették a sürgős tatarozást tehát elsősorban az itt felsorolt kényszerítő esetek. Azonban legfő- Jkép az ösztönzött a sürgős intézkedésekre, mert közzé­tételeit, hogy a tatarozás! kedvezmény vagy' nagyon redukálódik, vagy teljesen megszűnik. Ha tehát most nem siettünk volna a tatarozással, akkor súlyos veszteséget szenvedtünk volna, mert ha nem tataroztatunk, több la­kás üresen marad és végül is tataroztatni kellett volna a házakat kedvezmény nélkül. Most a mellett, hogy a lakásokat mind ki is "tudjuk adni, a tatarozási költségek 50 százaléka is megtérül adókedvezményben. Az elöljáróság az elnök fejtegetéseit egyhangúlag a magáévá teszi. Segélyügyek. Kauert titkár jelenti, hogy a munkakép telenséget mégállapító bizottság a következő kérelmek tel­jesítését javasolja: Hencze Béla 65 éves, Riscsák Aladár 65 éves. Mindkét jelentkező részére az állandó évi segély meg­adása javasollatik. Az elöljáróság a javaslatokhoz egyhangúlag hozzá­járul. Özvegyek és árvák karácsonyi segélye. Kauert titkár bejelenti, hogy az eddig beérkezett kérvények közül 48-at talált az elnökség jogosultnak. Ezeket 4 kategóriába osztva; 10, 15, 20 és 25 pengős tételekben javasolja az elnök­ség segélyezni. Azoknak a segélyezetteknek, akik még a reorganizáció előtti segélyt kapják, a férfiaknak 20—20 engőt, az özvegyeknek 5—5 pengőt javasolt az elnökség arácsonyi pótlék címén folyósítani. Az elöljáróság a javaslatokat egyhangúlag elfogadja. Propagandaügyek. Elnök kifejti, hogy a felszabadult Felvidékkel még nem lehet felvenni az összeköttetést, mindamellett magánúton már megtettük a kezdőlépéseket és reméljük, hogy ilyen úton hamarosan fogunk kapni címeket, ahova nyomtatványainkat elküldhetjük. A tárgy során felmerült a felsőipariskolásokkal való együttműkö­dés ügye is és az az általános vélemény alakult ld, hogy meg kell találni a módot a felsőipariskolásokkal való be­ható tárgyalásra. Indítványok és kérdések. Elnök javaslatot tes'z a költ­ségelőirányzat szerinti kiadásokra, nevezetesen a tisztvisü­lök remunerációjának, az ügyvédi tiszteletdíjnak és a kü­lönféle újévi kiadásoknak folyósítására vonatkozólag. Egy­hangúlag elfogadva. A bányászkerületek kiküldötte a bányanyugbérügy ren­dezésének elhúzódását teszi szóvá. Bőven kifejti, hogy milyen elkeseredést okoz ennek a kérdésnek a huza-vonája és kérik az elöljáróságot, hogy a küldöttségei, melynek feladata lesz ezt az ügyet a belügyminisztériumban kérelmezni, minél előbb hívja össze. A címkérdés is igen fontos és sürgős lenne, miért is kéri, hogy ezt az ügyet az ipar­ügyi miniszternél szorgalmazza a Szövetség. Kifejti, hogy mindkét kérdés elintézése az össztagok kívánsága és úgy a tagok, mint a nem tagok is izgalommal várják a minisz­teri intézkedést. Elnök ismerteti, hogy7 ma volt éppen az iparügyi minisztériumban, hogy ügyeink iránt érdeklődjék. Azt a választ kapta, hogy ezidőszermt felesleges minden lé­pés, mert amíg a Felvidék iparilag és közigazgatásilag rendezve nincsen, addig csakis országos ügyekben fogad a miniszter. Különböző jelentések. Kauert titkár olvassa az «Unió» bányászati és ipari rt. átiratát, melyben közük, hogy be­adványunkat, melyben a bányaalkalmazottak megfelelő minősítését kértük, a központi igazgatósághoz terjesztették fel. Tudomásul véve. Elnök bejelenti, hogy a fővárosnál alkalmazott mű­vezetők ügyében dr. Usetty vezetésével az elnökség el­járt Szendy polgármesternél, ahol bővebben; kifejtették a sérelmeket és azok orvoslását sürgették. A válasz az volt, hogy ezek az ügyek kora tavasszal kerülnek tárgyalásra. A legkisebb munkabér megállapításánál a gépészek azt sérelmezik, hogy a művezetők mellett szerepelnek a főmobiárok és főpallérok, azonban a gépészek és főgépé­szek nincsenek bevéve. Ezt a mellőzést annak tulajdo­nítják, hogy az előkészítő bizottságban, melynek ő (el­nökünk) tagja, nem szorgalmazta a gépészek ügyét. Ki­jelenti, hogyr beadványainkban, melyekben a mi ügyünket szorgalmaztuk, a gépészekét is mindig felemlítettük és pedig úgy, hogy a gépészekre vonatkozó kérelmünket a gépészek beadványaiból vettük át. Hogy a gépészele mégsem kerültek be az ipari tisztviselők kategóriájába, azt tisztán miniszteri megállapítás eredményezte. Ki kell jelentenie, hogy a művezetők ügye sem úgy került a kormányrendeletbe, ahogy azt az előkészítő bi­zottság javasolta, ami viszont reánk, művezetőkre sérel­mes. Énnek orvoslása iránt tovább fogunk munkálkodni. A választmány elnök jelentéseit tudomásul veszi, mire az ülés véget ér. GYŰLÉSEK A KÖZPONTBAN: Számvizsgálóbizottság: 1939. évi január hó 10-én, kedden délután 6 órakor. Központi elöljáróság: 1939 évi január hó 14-én, szombaton délután 6 órakor. GYÁSZROVAT. IV. Budapest—Józsefváros 6849. KIRÁLY ANDRÁS 1927 március 1—1938 november 12. V. Budapest—Ferencváros 4812. BRANAUER KÁROLY 1924 szeptember 1—1938 december 14. LXVII. Építési munkavezetők 5310, PLATTNER 1ST- ■ VAN 1924 február 1—1938 november 18. BÉKE HAMVAIKRA!

Next

Sign up Sign up
/
Thumbnails
Contents