Művezetők Lapja, 1939 (42. évfolyam, 1. szám - Ipari Művezetők Lapja 1. évfolyam, 1-11. szám)
1939-01-01 / 1. szám
11 Jegyzőkönyvi kivonat a központi elöljáróság 1938. évi december hó 10-én tartott rendes havi üléséről. Jelen vannak: k. Bella Mihály elnök, Wopaletzky Károly és Fischer Béla alelnökök, Kauert Rezső titkár, Sebők Imre jegyző, Gyenes Gábor pénztári ellenőr. Urbán Béla a számvizsgáló bizottság elnöke. Gommermann Antal, Hegedűs Károly, Mayer Gyula, Pákozdi Lajos, Kovács Béla, Balog Ferenc, Geszti Aladár, Demus Alajos, Derer János, Szabó Pál, Szőke Kálmán központi választmányi tagok. Távollétüket kimentették: Jolsvay Pál II. titkár, Keszthelyi József, Révay Dezső, Schlatter Mikós, Morvay János, Gulyás Elemér közp. választmányi tagok. Schneider Lénárd számvizsgálóbizottsági előadó. Elnök fél hét órakor megnyitja az ülést. A mai ülés jegyzőkönyvének hitelesítésére felkéri Demus Alajos és Mayer Gyula közp. választmányi tagokat. Olvastatik a múlt ülés jegyzőkönyve, majd a titkári jelentés, melyek köszönettel vetetnek tudomásul. Pénztári jelentés: Gyenes Gábor pénztári ellenőr jelenti, hogy november hóban a kerületektől befolyt 5631.01, házbérlevételekből 8154.37, különféle 938.69 pengő. Összesen 14.727.07 pengő. Kiadások: központi kezelés 1722.80, házfenntartási költségek 6494.14, segélyezési számlák 6938.8, különféle számlák 1486.40, Művezetők Lapja 225.08 pengő. Összesen 18,866.12 pengő. Vagyonállag: pénztár 3284.24, postatakarékpénztár 5792.39, Pesti Hazai 12.590.0, Magyar Általános Hitelbank 8197.54, értékpapírok 2648.19, ingatlanok 947.201.59 pengő. Összesen 979.713.95 pengő. Folyósított segélyek a Szövetség fennállása óta 1,985.384.74 pengő. Jegyző felolvassa a számvizsgálóbizottság jelentését, mely a pénztári jelentéssel együtt tudomásul vétetik. Gondnoki jelentések: Kauert titkár a német utcai tatarozásról tesz jelentést, majd jelzi, hogy a Mikszáth-téri házunk talajjavítását tavasszal fogjuk elintézni Házaink egyikében sincs kiadatlan lakás. Elnök a jelentéssel kapcsolatban kénytelen megemlíteni, hogy hangok hallatszanak olyan értelemben, hogy nem kellett volna a házakat most tataroztatni, arra még lett volna bőven idő. Kijelenti, hogy először is nem egyéni akció volt a házak tatarozásának elrendelése, hanem az egész központi elöljáróság határozata volt, a házkezelő bizottság javaslata alapján. Kijelenti továbbá, hogy az elöljáróságnak többszörös oka volt arra, hogy a tatarozást elvégeztesse. A kádár utcai házból az ott évtizedekig székelő «Ibusz», mely a ház kétharmadát bérelte, kiköltözött. Az albusz a helyiségeket az eredeti állapotba visszahelyezte ugyan, nekünk mégis át kellett alakítani az ezidőszerint kiadhatatlan öt-hatszobás lakásokat kétszobásokra. Ez természetesen tetemes költségekkel járt. A lakásokkal kapcsolatban a ház külső és belső épületrészeit is rendbe kellett hozatni. Hasonló az eset a német utcai házunkban is, ahol több fürdőszoba nélküli lakást kellett fürdőszobával ellátni, hogy a mostani kívánalmaknak megfelelhessenek és kiadhatók legyenek. Ezt a házunkat is kívül-belül tataroztatni kellett, mert szakértő tagjaink megállapítása szerint a ház avulásánál, mikor már ilyen elhanyagolt állapotban van, minden esztendő két esztendőt számít és ha elhalogatjuk, akkor sokkal többe került volna. Szükségessé tették a sürgős tatarozást tehát elsősorban az itt felsorolt kényszerítő esetek. Azonban legfől ikép az ösztönzött a sürgős intézkedésekre, mert közzétételeit, hogy a tatarozás kedvezmény vagy nagyon redukálódik, vagy teljesen megszűnik. Ha tehát most nem siettünk volna a tatarozással, akkor súlyos veszteséget szenvedtünk volna, mert ha nem tataroztatunk, több lakás üresen marad és végül is tataroztatni kellett volna a házakat kedvezmény nélkül. Most a mellett, hogy a lakásokat mind ki istudjuk adni, a tatarozási költségek 50 százaléka is megtérül adókedvezményben. Az elöljáróság az elnök fejtegetéseit egyhangúlag a magáévá teszi. Segélyügyek. Kauert titkár jelenti, hogy a munkaképtelenséget megállapító bizottság a következő kérelmek teljesítését javasolja: Hencze Béla 65 éves, Kiscsák Aladár 65 éves. Mindkét jelentkező részére az állandó évi segély megadása javasoltatik. Az elöljáróság a javaslatokhoz egyhangúlag hozzájárul.Özvegyek és árvák karácsonyi segélye. Kauert titkár bejelenti, hogy az eddig beérkezett kérvények közül 48-at talált az elnökség jogosultnak. Ezeket 4 kategóriába osztva, 10, 15, 20 és 25 pengős tételekben javasolja az elnökség segélyezni. Azoknak a segélyezetteknek, akik még a reorganizáció előtti segélyt kapják, a férfiaknak 20—20 engőt, az özvegyeknek 5—5 pengőt javasolt az elnökség arácsonyi pótlék címén folyósítani. Az elöljáróság a javaslatokat egyhangúlag elfogadja. Propagandaügyek. Elnök kifejti, hogy a felszabadult Felvidékkel még nem lehet felvenni az összeköttetést, mindamellett magánúton már megtettük a kezdőlépéseket és reméljük, hogy ilyen úton hamarosan fogunk kapni címeket, ahova nyomtatványainkat elküldhetjük. A tárgy során felmerült a felsőipariskolásokkal való együttműködés ügye is és az az általános vélemény alakult ki, hogy meg kell találni a módot a felsőipariskolásokkal való beható tárgyalásra. Indítványok és kérdések. Elnök javaslatot tesz a költségelőirányzat szerinti kiadásokra, nevezetesen a tisztviselők remunerációjának, az ügyvédi tiszteletdíjnak és a különféle újévi kiadásoknak folyósítására vonatkozólag. Egyhangúlag elfogadva. A bányászkerületek kiküldötte a bányanyagbérügy rendezésének elhúzódását teszi szóvá. Bőven kifejti, hogy milyen elkeseredést okoz ennek a kérdésnek a huzavonája és kérik az elöljáróságot, hogy a küldöttséget, melynek feladata lesz ezt az ügyet a belügyminisztériumban kérelmezni, minél előbb hívja össze. A címkérdés is igen fontos és sürgős lenne, miért is kéri, hogy ezt az ügyet az iparügyi miniszternél szorgalmazza a Szövetség. Kifejti, hogy mindkét kérdés elintézése az össztagok kívánsága és úgy a tagok, mint a nem tagok is izgalommal várják a miniszteri intézkedést. Elnök ismerteti, hogy ma volt éppen az iparügyi minisztériumban, hogy ügyeink iránt érdeklődjék. Azt a választ kapta, hogy ez időszerint felesleges minden lépés, mert amíg a Felvidék iparilag és közigazgatásilag rendezve nincsen, addig csakis országos ügyekben fogad a miniszter. Különböző jelentések. Kauert titkár olvassa az «Unió» bányászati és ipari rt. átiratát, melyben közük, hogy beadványunkat, melyben a bányaalkalmazottak megfelelő minősítését kértük, a központi igazgatósághoz terjesztették fel. Tudomásul véve. Elnök bejelenti, hogy a fővárosnál alkalmazott művezetők ügyében dr. Usetty vezetésével az elnökség eljárt Szendy polgármesternél, ahol bővebben kifejtették a sérelmeket és azok orvoslását sürgették. A válasz az volt, hogy ezek az ügyek kora tavasszal kerülnek tárgyalásra. A legkisebb munkabér megállapításánál a gépészek azt sérelmezik, hogy a művezetők mellett szerepelnek a főmobtárok és főpallérok, azonban a gépészek és főgépészek nincsenek bevéve. Ezt a mellőzést annak tulajdonítják, hogy az előkészítő bizottságban, melynek ő (elnökünk) tagja, nem szorgalmazta a gépészek ügyét. Kijelenti, hogy a beadványainkban, melyekben a mi ügyünket szorgalmaztuk, a gépészeket is mindig felemlítettük és pedig úgy, hogy a gépészekre vonatkozó kérelmünket a gépészek beadványaiból vettük át. Hogy a gépészek mégsem kerültek be az ipari tisztviselők kategóriájába, azt tisztán miniszteri megállapítás eredményezte. Ki kell jelentenie, hogy a művezetők ügye sem úgy került a kormányrendeletbe, ahogy azt az előkészítő bizottság javasolta, ami viszont reánk, művezetőkre sérelmes. Ennek orvoslása iránt tovább fogunk munkálkodni. A választmány elnök jelentéseit tudomásul veszi, mire az ülés véget ér. MŰVEZETŐK LAPJA XLII. évf. 1. szám. GYŰLÉSEK A KÖZPONTBAN: Számvizsgálóbizottság: 1939. évi január hó 10-én, kedden délután 6 órakor. Központi elöljáróság: 1939 évi január hó 14-én, szombaton délután 6 órakor. GYÁSZROVAT. IV. Budapest—Józsefváros 6849. KIRÁLY ANDRÁS 1927 március 1—1938 november 12. V. Budapest—Ferencváros 4812. BRANAUER KÁROLY 1924 szeptember 1—1938 december 14. LXVII. Építési munkavezetők 5310. PLATTNER IST- ■ VAN 1924 február 1—1938 november 18. BÉKE HAMVAIKRA!