Ipari Művezetők Lapja, 1942 (4. évfolyam, 1-12. szám)

1942-01-01 / 1. szám

2 Az évfordulóhoz. Amidőn búcsúzunk az elmúlt 1941-es esztendőtől és üdvözöljük az újévet, hálával gondolunk a Minden­hatóra, hogy erőt, bizalmat és kitartást adott nekünk ahhoz, hogy Hazánkat szolgálhassuk és bölcs vezetőink irányítása mellett gyarapíthattuk és hogy Hazánkat eddig is megkímélte a háborús szenvedésektől és meg­próbáltatásoktól. Az 1942-es újév beköszöntése a világ nagyobb részét a legszörnyűbb háborús megpróbáltatások kö­zepette találja, és bizonytalan, hogy meddig fog tar­tani és hogyan fog végződni ez a megpróbáltatás, melynek következményei és nyomai Hazánkat is érintik. Hazánk egyetlen polgárára sem lehet közömbös, hogy ez az új világháború hogyan dől el? Ha azt akarjuk, hogy Hazánk ezeréves múltjához méltóan­­megállja a helyét, úgy erős összetartásra, fokozott munkateljesítményre és hazafias áldozatkészségre van szükség, amiben a magyar művezető-társadalomnak eddig is tanúsított hazafias magatartása nyomán nem kétel­kedü­nk, sőt reméljük, hogy a művezető-társa­dalom nemcsak a saját szőkébb körében, hanem a munkahelyeken is őrzője és ápolója marad a magyar hazafias gondolkodásnak és cselekedetnek. Az országos érdekű kérdések mellett" nem hanya­golhatók el az időszerű és a művezető­ társadalomat külön is érdeklő kérdések sem. Az előző években már élőmunkást kérdések egy­­része valószínűleg már rövidesen törvényes megoldást fog nyerni. Közérdekűen fontos volna, hogy azok a kérdések, amelyek közvetlenül a művezető-társadal­mat érintik, Hazánk egész művezető-társadalmának egyöntetű véleményezése alapján valósulnának meg. A törvényalkotások sorrendjében az összes dol­gozókra kiterjedő Munkaham­am az elsők között van. Miután ez nem szünteti meg az érdekvédelmi szervezetek munkájának szükségességét, sőt fokozot­tabban szükségessé teszi a hasonló érdekeiknek tömö­rülését és a Munkakamarában való közreműködését, igen fontos volna, ha tagtársaink felvilágosítanák mindazokat a kartársakat, kik bármely okból nem tagjai szövetségünknek, hogy mielőbb csatlakozzanak hozzánk. Mi továbbra is síkra­­­állunk kar­társaink megol­datlan kari és szociális kérdéseinek a megoldása ér­dekében. Azonban az érdekvédelmi munka annál ered­ményesebb, mentül nagyobb tábor áll a kartársaink kívánságainak tolmácsolói mögött. Különösen fontos lesz az egy oly országos testületben, melyben az ösz­­szes dolgozók nemcsak kategóriánként, hanem szám­beli súlyuknál fogva is részt vesznek úgy a vezetésben, mint a munkában. Ezért mi tömörülést, bizalmat és támogatást ké­rünk úgy a kerületi egyesületek t. vezetői, mint az összes kartársak részéről. Ha a t. kartársak megteszik kötelességüket­­az egész vonalon, akkor az 1942-es esztendőben bekövet­kezhet az a «szebb jövő», melynek reményében szö­vetségünk összes tisztelt tagjainak, pártolóinak, ba­rátainak, hirdetőinek és lapunk olvasóinak boldog új­évet kívánunk! A «M­űvezetők Országos Szövetsége» központi elnöksége és választmánya. Az «Ipari Művezetők Lapja» szerkesztősége és kiadóhivatala. IPARI MŰVEZETŐK LAPJA IV. évf. 1. szám. Palik Ferenc temetése. December 15-én nagy­ részvét mellett temették el a Kerepesi temetőben Palik Ferencet, szövet­ségünk volt alelnökét és lapunk tb. főszerkesztőjét.. A temetésen az elhunyt családján kívül, szövet­ségünk vezetősége, választmánya, alapítótagjai és nagyszámban megjelent tagjai, valamint az elhunyt barátai tisztelői vettek részt és kísérték utolsó útjára szövetségünk nagy halottját. A fényes egyházi temetési szertartás után dr. Usetty Béla m. kir. kormányfőtanácsos, szövet­ségünk ügyésze nagy hatást keltő beszédben búcsúz­tatta az elhunytat, kiemelve hervadhatatlan érdemeit a Szövetség alapítása és vezetése, valamint a Mű­vezetők Lapja szerkesztése körül kifejtett mun­káját. Kifejtve, hogy az ő munkája mindnyájunk előtt példa gyanánt fog szolgálni és útmutatásait követni fogjuk. Ali, csak a kihűlt testétől búcsú­zunk, lelke és szelleme velünk marad, hogy bennün­ket buzdítson a jövő munkájának legjobb elvégzé­séhez. Kormán­yzói kitü­ntetések. A magyar királyi miniszterelnök előterjesztésére ugyanazon munkaadónál eltöltött öt évtizedes értékes szolgálata elismeréséül May­e­r Károly gépgyári főmű­vezetőnek, valamint több évtizedes példaadó szolgá­latukkal szerzett érdemeik elismeréséül K­r­a­t­o­c­h­v­i­l Károly, Horváth Ferenc Lajos és id. P­­viszek Antal gépgyári főművezetőknek a Magyar Ezüst Érdem­érmet adományozta a Kormányzó úr. A kitüntetett kartársaknak szívből gratulálunk. Az illetmények és d­rág­ulág­i pótlékok emelése. A december 21-én megjelent hivatalos lap ismer­teti a fenti tárgyban kiadott kormányrendeletet, mely december 1-iki hatállyal felemeli a közszolgálati alkalmazottak és nyugdíjasok, valamint a magánalkal­­mazásban levő munkavállalók illetményeit, illetve drá­gasági pótlékait. A 8500/1941. AI. E. sz. rendeletet, mely a köz­alkalmazottakra vonatkozik, nagy terjedelménél fogva, lapunkban nem ismertethetjük. A 9070/1941. M. E. sz. rendelet az egy­es magán­alkalmazottak fizetési pótlékát, amennyiben a fize­tésük az évi 8000 pengőt nem haladja meg, 1941 december 1-től járó újabb 15°/o-kal, összesen tehát 30o/o-ra emeli. A magasabb fizetésű­ek pótléka foko­zatosan csökken évi 12.000 pengőig 20'o-ra, ezenfelül 24.000 pengőig 10°/o-ra, figyelembe véve az átmenet által előállható számszerű ellentéteket. Sajnos, a rendelet nem említi a nyugdíjasokat és kegydíjasokat és így a dolgozó társadalomnak ez a kiérdemesült rétege ismét kénytelen szorgalmazni az illetékeseknél a drágasági pótlékoknak arányos emelését, vagy pedig ott, ahol eddig semmit sem ad­tak, a pótlék megállapítását. Nem kételkedünk abban, hogy a munkaadói tes­tületek meg fogják adni nyugdíjasaiknak és kegydíja­saiknak ugyanazokat a drágasági pótlékokat, melye­ket az aktív alkalmazottak részére a rendelet meg­állapított és amire a megélhetéshez feltétlenül szük­ség van.

Next