Ipari Művezetők Lapja, 1944 (6. évfolyam, 1-12. szám)

1944-01-01 / 1. szám

VI. évf. 1. szám. IPARI MŰVEZETŐK LAPJA Gyűlések a központban. Számvizsgáló bizottság: 1944. évi január hó 11-én, kedden délután 6 órakor. Központi választmány: 1944. évi január hó 15-én, szombat délután 6 órakor. .tatára fogva az 1. adót fizetni, akit 6000 pengőt túlha­ ­lmi adó határának kiemelése. szter úr rendelete folytán a jövedelmi engőről 6000 pengőre emeltetett fel. zdve csak azok tartoznak jövedelmi edelme 1943. évben és azután a Ezzel a rendel almazottak és nyugdíjasok régi sérelme nyert orvosit pénzügyminiszter úrnak ezúton is köszönetünket feje Felvételre jelentkeztek: LVIII. PESTSZENTERZSÉBET: Prekl Aladár főművezető, Demény József művezető, Peringer Péter és Tsai vasöntöde és gépgyár. LXVI. CSEPEL: Finta József, Hackspacher Mihály, Tolnai János, Bencsik László, Filácz Lajos, Vasinka István művezetők, Ajtony Kálmán, Dobránszky László műszaki tisztviselők, Weiss Manfréd-gyár. A vas- és fémipar jellegzetes balesetei. Valamely iparág jellegzetes baleseteiről a bal­eseti statisztika alapján alkothatunk áttekinthető ké­pet. A következőkben ismertetett adatainkat az ezidő­­szerint rendelkezésünkre álló 1939. évi statisztikából vesszük.­­ Az 1939. év folyamán bejelentett összes üzemi balesetek száma 40.849, ebből gépi baleset 7680. A vas- és fémiparban történt összes balesetek száma 7663, ebből a gépi balesetek száma 2860. Az egész ipart tekintve tehát a gépi balesetek az összes baleseteknek 18,8 o/0 - át teszik; a vas- és fém­iparban pedig a gépi balesetek az ebben az iparágban történt összes baleseteknek 37o/0-át. A tanulság, hogy a vas- és fémiparban az át­lagosnál jóval több gépi baleset történik és ezért elsősorban ezeket a gépi baleseteket tekinthetjük a vas- és fémipar jellegzetes baleseteinek. A vas- és fémiparban történt 2860 gépi baleset a következőképen oszlik meg a legfontosabb gépi balesetokozók szerint:. A felsorolás azonban nem nyújt hű képet a vas­­és fémiparra jellegzetes gépi balesetek helyes sorrend­jéről. Figyelembe kell venni ugyanis, hogy a fel­sorolt gépeket nem használják egyforma számban az iparban. A sajtolókat, köszörülőket, vágókat pl. jóval kisebb számban használják mint az esztergapadokat, fúrókat, marókat és ezért az előbb említetteket — noha a sorrendben részben hátrább következnek — jellegzetesebb balesetokozóknak kell tekinteni mint az utóbbiakat. Az alábbiakban e jellegzetes gépi balesetokozók által okozott baleseteket és az ellenük való védekezési módokat fogjuk részletesebben tárgyalni. A sajtoló és hasonló gépeknél előforduló balesetek oka legtöbbször a szerszám alatt felejtett kéz, önkén­telenül rálépés a lábindítóra és ezáltal a gép akaratlan indítása a munkadarab igazítása után és a nem várt második lecsapás. A balesetek következménye rend­szerint a jobb vagy bal kézfej roncsolódása, több­nyire az ujjak kisebb-nagyobb mérvű csonkulása és ezáltal a fogóképesség csökkenése. A balesetelhárítási módok és eszközök igen sok­félék, de ezek közül csak néhány tekinthető tökéle­tesnek. Csak néhány nyújt minden körülmények között teljes értékű biztonságot anélkül, hogy a munkást a munka végzésében akadályozná és ezáltal a termelést csökkentené, miközben a személyi okokat (vigyázat­lanság, tudatlanság, engedetlenség, vakmerőség, fe­gyelmezetlenség stb.) teljesen kiküszöbölné. Ilyen ér­telemben tökéletesnek a zárt (francia) szerszám, a fedett szerszám és az önműködő anyag hozzávezetés, mint pl. a revolveradagolású gépek tekinthetők. Ez utóbbiak azonban sajnos annyira költségesek, hogy csakis a szorosan vett tömeggyártásnál alkalmazhatók gazdaságosan. Előnyük azonban, hogy a termelést nagymértékben növelik és hogy ezáltal költségük meg­térül, igazolva, hogy a termelés gazdaságossága és a biztonság fokozása mindig párhuzamosan halad. Mégis annak, hogy e berendezés szélesebb körben és főleg a közép- és kisiparban elterjedjen, elsősorban gazda­sági akadálya van. A fedett szerszám, de különösen a zárt szerszám alkalmazási köre szintén korlátozott. A munkadarabok alakja, mérete és megmunkálási módja határozza meg alkalmazásuk körét. Így pl. a zárt szerszám legelő­nyösebben a bádoglemezszalag megmunkálásánál h­asz­­nálható fel. Általában mondhatjuk, hogy gazdasági okok, hazai viszonyaink között a tömeggyártásra való berendez­kedés korlátolt lehetősége és ebből következőleg a munkadaraboknak ugyanazon gépnél való gyakori vál­takozása okozza, hogy kénytelenek vagyunk különféle, a tökéletes biztonságot adott viszonyok között csupán megközelítő védőkészülékek, illetőleg eszközök ú. m. kétkezes indítók, mozgó kosarú védőkészülékek, kéz­elhárító kengyelek, rugós tárgykidobók, csipeszek, pisz­káló vasak stb. alkalmazásával és használatával meg­elégedni. Azért különfélével, mert ezeknek a védő­készülékeknek alkalmazási köre is — a munkadarabok alakjától, méretétől és megmunkálási módjától füg­gően — korlátolt. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy még ezek bevezetésénél és megkedveltetésénél is — a dicséretes kivételtől eltekintve — sok esetben mind a munkaadók, mind a munkások részéről szinte érthetetlen közönnyel, sőt ellenkezéssel lehet talál­kozni. Ennek az ellenkezésnek az oka valószínűleg a éppen a sajtológép biztonsági kérdésének fent érintetti vető sajátságában rejlik, abban t. i., hogy a mun­­k­abolt gyakori változtatása k­övetkeztében a v­édő- Balesetek Balesetokozók száma o/o -ban Sajtolók, lyukasztók..................... 535 18.8 Esztergapadok, nyomópadok...........515 18.8 Köszörülő, csiszoló és fényesítő korongok 382 13.4 Fúrók.................................................. 202 7.1 Marók.................................................. 125 4.3 Vágók.................................................. 105 3.6 Kalapácsok................................... 91 3.2 Hengerlőszerkezetek ........ 74 2.6 Húzópadok ................................................... 61 2.1 Fémgyaluk...........................................46 1.6 Fémfűrészek .......... 45 1.6 3

Next