Papír és nyomdatechnika, 1949 (1. évfolyam, 3-14. szám)

1949-01-01 / 3. szám

1989 Papír és A papirosiparok és a grafikai iparok dolgozóinak szaklapja Kiadja a Fapír- és Nyomdaipari Műszaki Egyesület, mint a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége tagegyesülete Szerkesztőbizottság: Galló Ernő, Lengyel Lajos, Vámos György • Szerkesztik: Huiman György, dr Morvay Sándor, Szántó Tibor Munkatársak: Andrási Győző, Bayer Pál, Ferenczi Aladár, Földeák János, Földes György, Gáti Péter, Kunos Kornél, Mérő Tibor, Radnóti Károly, Kényt Péter, November László, Szőke Pál, Tóth Károly, Tömpe Ferenc, Willert Andor I v o in <1 a tec* linika Az elmúlt hetekre visszatekintve bizton állapíthat­juk meg, hogy a magyar ipar döntő eseményekkel haladt előre a fejlődés útján. Ezek közül is elsőnek kell megemlékeznünk az új kollektív keretszerződés aláírásának tényéről. Döntően fontos esemény ez azért, mert csak elnevezésében egyezik meg azokkal a szerződésekkel, amelyeket a tőkés rendszerben a szakszervezetek a kapitalisták érdekképviseleteivel kötöttek, lényegében azonban egészen más, mert a dolgozónak a munkához való viszonyát egészen új, nálunk eddig nem ismert módon határozza meg. Ez a forradalmi újítás azoknak a politikai és társadalmi vál­tozásoknak a következménye, amelyek a Magyar Dol­gozók Pártjának vezetésével a szocializmus építésének újabb sikereit jelentik a magyar dolgozó nép számára. A tőkés rendszer kollektív szerződései fegyverszü­neti szerződések voltak a szakszervezetben tömörült dolgozók és a tőkések között, s e szerződésekben a dolgozók a bérmozgalmakban és a jobb munkafelté­telekért vívott harcaikban elért vívmányaikat igye­keztek lerögzíteni. A mi új kollektív szerződésünk nem ellenségek időleges megegyezésén alapszik, el­lenkezőleg, baráti szerződés a dolgozók és a dolgozók állama között. Baráti szerződés legfontosabb kollektív feladatunk: a munka termelékenységének fokozása érdekében, közös összefogásunk lerögzítése abban a helyes felismerésben, hogy a szocializmust csakis a munka termelékenységének emelésével érhetjük el. A szerződés éppen ezért nem elégedhet meg a dolgo­zók kötelességeinek leszögezésével, hanem pontosan meghatározza azokat a munkafeltételeket is,amelyek­kel a dolgozónak munkája jó és zavartalan elvégzését biztosítanunk kell. A kollektív szerződésnek ez utóbbi pontjai, amelyeket az állam nevében szintén dolgo­zóknak, mégpedig a vezetőknek, a mérnököknek, a technikusoknak kell megvalósítaniuk, hatalmás fel­adatokat jelentenek a munka irányításával és szerve­zésével foglalkozó dolgozók számára. Döntően fontos tény az, hogy az új kollektív szerződés a vezetők kö­telességévé teszi a munka jó megszervezését, hogy gondoskodjanak a gépek és munkaeszközök karban­tartásáról, minden eszközzel segítsék a dolgozókat vál­lalt feladataik teljesítésében. Az új típusú vezető tehát a közös feladatért, a munkáért dolgozik és kezdemé­nyező módon kötelessége előrelátóan úgy megte­remteni a fizikai dolgozó zavartalan munkájának min­den előfeltételét, hogy a termelésben zavar ne állhas­son be. Az új kollektív szerződés tehát hadat üzen a bürokráciának, amely az üzemek vezetésében öncélú- ságot, a munka jó vagy rossz eredményeinek egyszerű tudomásulvevését jelenti és konkrét kezdeményező szerepet ró a vezetőkre a munka termelékenységének biztosítása érdekében. Hisszük, hogy új szakembe­reink, akár kisebb, akár nagyobb posztra állította őket a demokrácia, minden erejüket a termelő munka előmozdítására fogják fordítani s ezzel a kollektív szerződés megvalósítása közös erőfeszítéssel kollektív eredményekhez vezet. Az új kollektív szerződés kimondja az újítók és észszerűsítők támogatását és díjazását és az újítások gyors alkalmazásbavételét is. Ezzel újabb lendületet ad az újító mozgalomnak, amelyet a nemrégiben meg­jelent kormányrendeletek is szolgáltak. Az újítási mozgalom, a munkaeszközeinknek, munkamódsze­reinknek új, célszerű megváltoztatására való törekvés szintén abból a megváltozott viszonyból következik, amely a munkást munkájához fűzi s amely az öntuda­tos dolgozó képességeit, tehetségét a haladás szolgá­latába állítja. Az újítási mozgalom szakmai eredmé­nyeit az újítási bizottságok most dolgozzák fel és a tapasztalatcsere előmozdítása céljából ezeket rend­szeresen ismertetni fogjuk lapunkban. Különösképen jövőnket szolgálja az új tanonctör- vény, amelynek feladata, hogy a helyes szakmunkás- képzést biztosítsa. Az új tanonctörvény gondoskodik arról, hogy a szakmai utánpótlás kellő szakmai kikép­zésben részesüljön, tehát arra alkalmas üzemekben emberhez méltó munkafeltételek mellett valóban a szakma elsajátításával töltse el tanulóidejét - az elmé­leti ismereteket pedig újtípusú, valóban nevelésre és tanításra képes és hivatott iparosiskolákban sajátít­hassa el. Az új tanonctörvény megvalósítása révén az ipar még jobb és még szakképzettebb munkásnemze­dékhez fog jutni, amely képes lesz arra, hogy a tech­nikát állandóan fejlesztve mind nagyobb lépésekkel vigyen bennünket előbbre a szocializmus útján. 1

Next

/
Thumbnails
Contents