Polytechnikai Szemle, 1898 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1898-01-01 / 1. szám

2 POLYTECHNIKAI SZEMLE 1898. január 1. * a­hol már játékaikat eljátszották, hozzánk, ahol még van bőven hiszékeny közönség, a mely azután keserűen sínyli meg azt, hogy nálunk büntetlenül lehet bárki »mérnök.« Ha azután egy ilyen álmérnök, a ki mindenhez ért és a ki mindenre vállalkozik — mert hisz »a tudatlanság merészséget szül« — valakit boldogított, magyarán mondva becsapott, a kárvallott csalódásának egész keserűségét a karra önti ki, azt piszkolja, az ellen inti óvatosságra barátait. Ezen elemek nehéz, majdnem leküzdhetlen kon­­kurentiát képeznek a qualificált mérnöknek, mert — hogy ismét a kongresszus szónokainak szavait idézzem — »a qualifikált szakembereket elriasztják ezek az egyének, kik hozzá vannak szokva ahhoz, hogy a munkát nem egyenes úton, hanem álutakon szerezzék meg.« »Az egyetemet végzett ember, mert műveltsége és illemtudása parancsolja, csak oly alkalmakkor és oly helyen pályázik, a­hol egyénisége megaláztatásnak kitéve nincsen« és oly módon, hogy munkájában az alaposság és lelki­ismeretesség párosulnak. De másrészt »a kevésbbé művelt ember, a dolog természeténél fogva, sokkal hajlandóbb az antichamber-ozásra. Innen van az, hogy a qualifikált ember munkájának kevesebb eredményét tudja felmutatni, mint az ilyen qualifikáció nélküli vállalkozó, a­ki rend­szerint meggazdagodik.« Ez az ügy tehát, miként látható, nem csupán a mérnökök ügye, hanem közéletünknek egyik nagy hord­erejű gazdasági érdeke. A magánembernek nem lehet feladata a kontárokat a hivatottak közül kisajátítani: ez­­ a hatóság és büntetőtörvény dolga! V. FEJEZET. Az edzés keresztülvitele. 1. Felhevítés. A szerszámot, végleges alakjába hozatala után, kellő keménység elérése végett meg kell edzeni. Az edzés mibenlétét az előbbi fejezetben tárgyaltuk, a következők­ben pedig különösen az edzés gyakorlati keresztülvitelé­nek módozataival akarunk foglalkozni, felhasználva az edzés elméletéből levont eredményeket. a) Edzés végett a szerszámot, vagy annak csak működő részletét edzési hőfokára kell hevítenünk. Hevíteni pedig úgy kell, hogy az edzendő résznek nemcsak felülete, hanem egész tömege teljes és minden keresztmetszetén át az edzési hőfokot egyszerre, egyidejűleg érje el. A kongresszus és ennek megbízásából a mérnök­egylet megtették a maguk lépéseit. Az ügy rendezésére a miniszer szakbizottságot hívott egybe, mely működését immár megkezdi. Vajha mielőbb eredménynyel be is fejezné­ é. Magyar vidéki városaink egyik jellemző vonása nagy kiter­jedésük. Kis házak, nagy kertek, széles és hosszú utczák, óriási terek, — ezek azok a képek, a­melyek az utas szeme előtt állandóan ismétlődnek. Nem csodálnók, ha az utókor valamelyik kultúrtörténésze azt a körülményt, hogy a váltakozó áramú transzformátorrendszer Magyarországból indult ki, összefüggésbe hozná a magyar városok nagy kiterjedésével, a­mely a legtöbb esetben ennek a rendszernek az alkalmazására úgyszólván ráutalja a tervezőt. Eddig azonban zavarba jött az illető, ha a világítással vasutat is kellett kombinálni, mert nemcsak attól kellett tartania, hogy a vasút lökésszerű áram­igénybevétele a világításban ingadozásokat fog előidézni, de még egy idáig megoldatlan kérdés előtt is állott, t. i. a terhelés alatt megin­duló egyfázisú váltakozó áramú motor kérdése előtt. A szabadkai telep, a­melyet Stark Lipót szerkesztőtársunk lapunk mai számában leír, tudtunkkal az első telep a világon, a­hol váltakozó áramú világítás egyirányú áramú vasúttal oly módon van kombinálva, hogy közös gőzgépek hajtják egyidejűleg mindkét üzem áramgenerátorait, a­nélkül, hogy a vasúti üzem a világítást zavarná. Az áramlökéseket egy kiegyenlítő akkumulártobattéria hárítja el a gépekről és egyúttal az esti órák vasúti áramszükségletét is fedezi, úgy hogy a géptelep napi áramszolgáltatásában is beáll a kívánt kiegyenlítés. Azt hiszszük, nem csalódunk, ha a váltakozó és az egyirányú áramú berendezéseknek ezt a harmonikus megférését ugyanabban a terepben az idők jelének tekintjük és bizonyos megkönnyebbü­léssel gondolunk vissza az elektrotechnika fejlődésének ama nemrég lezajlott korszakára, a­midőn a két áramnem előharczosai a tudo­mányos és gazdasági érvek egész özönét röpítették ki egymás ellen , hogy a konkurrenczia tornajátékában az elismerés koszorúját elnyerjék. Miután a hőközlés melegvezetés útján történik, ezen követelménynek teljesen megfelelni nem lehet. A külső részek előbb melegszenek és csak azután foko­zatosan a beljebb esők. Ha a melegítés hirtelen, hevesen történik, akkor a külső felületek már oly időben érik el az edzési hő­fokot, midőn a belső rész még alig, vagy csak fekete meleg. Az ily állapotban elhűtött szerszám felülete puha marad, jól reszelhető, mivel a tűzből a vízbe jutása közben, a külső felületek is az edzési hőfok alá lehűlnek. Ha a melegítést az edzési hőszín megjelenésekor még tovább folytattuk, akkor, mire a belső részek elérték az edzési hőfokot, a külső részek már túl vannak hevítve. Ezen állapotban elhűtött szerszám a vízben el­reped, mivel a külső, túlhevített részek merevek és a A szerszámaczél kezelése és edzése különös tekintettel a gyakorlat igényeire. (Minden jog fentartva.) (Folytatás.)

Next