Rádió Technika, 1940 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1940-01-01 / 1. szám

Rádió Technika a fényképen szintén látható. A képen a szerelő­lap ki van emelve és függőleges helyzetben van felállítva. A készülék alatti térben a hangszórót hang­falon, a doboz véglapján helyeztük el. A hang­szóró. felőli részen ezenkívül kétoldalt még két vakablakot is látunk (szintén selyemmel fedve, mögötte deszka van). Ha a doboznak esetleg kellemetlen rezonanciája volna (dobozhang;, könnyen segíthetünk rajta azzal, hogy az oldal- nyilások egyrészét belül nem fedjük le teljesen hangfallal. Ezt természetesen csak kísérletileg lehet megállapítani. A modellkészüléknél ilyen nyilasokra nem volt szükség és nagyon plasz­tikus, minden zavaró melléktónustól mentes hangszinezetet nyertünk. (Megjegyzendő, hogy a doboz feneke nincs befedve, errefelé tehát sza­bad útja van a hangszóró hátoldala felől ki­kerülő hanghullámoknak. Csak teljesség ked­véért jegyezzük meg, hogy a gramofómnólor alatti részt gramofónlemeztárnak képezhetjük ki. Technikailag a készülék megegyezik az 1939 okt. számban leközölt ECHO 400 V készülékkel. Attól mégis kismértékben eltértünk, hogy a modern követelményeknek mindenben eleget tehessünk. A hangfrekvenciás előerősitő- fokozatban ugyanis változó meredekségéi pen- tódát alkalmaztunk (EV9). Tapasztalhattuk ugyanis, hogy a fadingszabályozó működése ellenére pl. a helyi adó és egyes külföldi állomások között, (ahol tehát nagy térerősség- különbség van), elég nagy hangerősség-különb- ség mutatkozik, ha a hiangerősség-szabályozól nem állítjuk el. Vagyis a hangerősség-szabályozó bizonyos állása mellett nem mehetünk végig a skálán anélkül, hogy a hangerősség hol túl sok, hol pedig kevés ne lenne. Ennek két oka van. Egyiket nem lehet egyszerű módon kiküszö­bölni és pedig azt, hogy az egyes állomások Különböző mértékben vannak kimodulálva — viszont a fadingszabályozó csak a hordozó hűl Iámmal arányosan szabályoz. A másik ok, amiért a nagyobb hordozó hullámmal bejövő állomások hangosabbak, az, hogy a fading­szabályozó működésének a diódánál az erős és gyenge állomás között bizonyos feszültség­különbségnek kell lennie ésr a két szélső érték között (jel nélkül és helyi adó) a térerősségtől függően mindig beáll az egyensúlyi helyzet és egy ennek megfelelő szabalyozóíeszültsóg. A térerősség növekedésekor a dióda által szolgál­tatott feszültség nő, — ezzel csökken az erő­sítés — a dióda-feszültség (vagyis a szabályozó feszültség) csökken, ismét növekszik az erősítés, így azután bekövetkezik egy egyensúlyi helyzel. Az uj egyensúlyi helyzet azonban valamivel nagyobb kimenőfeszültséget fog adni, mint a kisebb térerősség mellett volt. Ez a többszöri játék a valóságban nem következik be, hanem az egész folyamat egy lengéssel (aperiódikusan) úgy játszódik le, mint egy nagy csillapítású mű­szeren, amikor a mutató a rákapcsolt feszült­ség hatására lassan eléri a megfelelő helyzetet és ott jobbra-balra lengés nélkül megáll, de a súrlódás következtében valamivel a helyes érték előtt. Ha tehát e még fennmaradó differenciát ki akarjuk küszöbölni, gondoskodnunk kell az erősítés szabályozósáról a dióda után is. Az első hangfrekvenciás fokozat elég kis amplitúdóval van kivezérelve ahhoz, hogy nyugodtan alkal­mazhatunk szabályozó csövet a torzítás veszélye nélkül. Nagyobb térerősséggel dolgozó állomás­nál tehát kisebb erősítéssel fog dolgozni a hang- frekvencia fokozat is. Itt érdekes lehetőségeink nyílnak, mert a teljes szabályozófeszültség al­kalmazásakor a helyi adó rendszerint már hal­kabb lesz a hangszóróban, mint egy kisebb tér­erősségéi külföldi adó. A szabályozó feszültséget természetesen megoszthatjuk, ha erre ezen ok­nál fogva szükség lenne. Közleményünkhöz most a kapcsolási rajznak csak ama részleteit mutatjuk be, amelyek a hangfrekvenciás fokozat szabályozása következ­cc ECHO » sorozat: 1940 EClIO-Pliono 410 V.— minden anyaga! ECHO ER 47» és KF 473 állltIiattf va8niB#f0kliaI ECHO ER 130 és KF 12» kaphatók VÖRÖS REZSŐ oki. gépészmérnök Rádiólaboratoriuma Budapest. VII., Verseny u. 2 Telefonszám: 141-151 FELÜLVIZSGÁLAT! BEIIAXGOLÁS! 2

Next

/
Thumbnails
Contents