Rádió Technika, 1943 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1943-01-01 / 1. szám
1943 JANUAR Vili. ÉVFOLYAM, 1 SZÁM kf v t C Könyvtár J| RÁDIÓ TftrlMIK.A MOSZ , aki FOLYÓIRAT SZERKESZTIK: KOVITZA GYÖRGY ÉS MOLNÁR JÁNOS Rádió a kabátzsebben Ira: Zerinváry Endre oki. gépészmérnök Vevőkészülékek tervezésénél sokféle szempont jöhet számításba, mely szempontok megszabják a készülék alkalmazási lehetőségeit. Akárcsak a sportnál, itt is megtaláljuk a tervezők versengését, ki tud különbet produkálni, a lehető legolcsóbb összeállítás, vagy a legnagyobb szelektivitás lehet az a vezéreszme, ami szerint azután megszületik az a számtalan sok kapcsolás, összeállítás, hirdetve, hogy ebben vagy abban az a készülék többet tud, mint egy másik. Vannak vevők, melyekben a mai vevőtechnika minden elképzelhető újítása alkalmazásra talál, kezdve az automatikus hangoláson, fadingkiegyenlítésen, stb.-n át a dinamika expanderig. Mégis azt, hogy milyen készülék fog megfelelni céljainknak, nem az dönti el, hogy melyik a legmodernebb és a legkomplikáltabb, hanem kizárólag az, tudjuk-e az adott körülmények között használni. Előfordul gyakran, hogy az ember mozgása közben, utazás, kirándulás, vagy kint végzett munka alkalmával szeretne rádiót hallgatni, s a meglévő «összkomfortos» rádióját nagy súlya miatt, vagy esetleg meg nem felelő áram miatt nem tudná elvinni. Ez esetekben kizárólag a könnyű, hordozható típusok jöhetnek számításba. A Rádió Technika egyik régebbi (1942. évf. 3. sz.) számában ismertettem már egy hordozható univerzális hálózati kofferrádiót. Ez a készülék addig jól beválik, amíg a hálózathoz hozzá tudunk jutni. Igen ám, de vannak helyek, ahol egyáltalán nincs semmiféle hálózati áramforrás. Itt már csak a teljesen telepes kivitelű összeállítás használható. Alábbi leírásunkban ilyen telepes vevőt fogunk ismertetni, melynek szerkesztésénél az a szempont vezérelt, hogy a kereskedelemben kapható alkatrészekből a legkisebb fogyasztású, legkisebb súlyú és térfogatú készüléket lehessen megépíteni, anélkül azonban, hogy a méretcsökkentés a készülék jóságának rovására menne. Egy igen kisméretű vevőcső alkalmazásával sikerült az egész vevő nagyságát annyira lecsökkenteni, hogy külmérete nem több, mint 106X170X45 mm., azaz alig nagyobb egy zsebkönyvnél, kabátzsebben is hordható. Súlya fejhallgató nélkül 75 dkg. Fogyasztása: sütőáram 80 mA, anódáram: 3 mA. Teljesítményéről később szólunk. Elvi felépítés: Mint az első ábrán látható, egy cső van benne, DLL25-öse ikerpentóda. Ennek egyik fele mint visszacsatolt audion, másik fele hangfrekvenciás erősítőként működik. Az antenna illetve rácskör kiképzése kissé eltér a szokásostól. Közvetlen a rezgőkör rácspontjáról kivezetésünk van az antenna, vagy föld számára (3. pont). Ide kapcsoljuk az antennául szolgáló vezetőt, nagyobb fémtárgyat. Mint látjuk, az egész rezgőkörtekercs mint antennatekercs szerepel. Szükség van ilyen szoros csatolásra, mivel sokszor csak igen rossz antennacsatlakozási lehetőségünk van. Amennyiben még csak földeléshez jutunk hozzá, a vevő többi része, telep, fejhall- 1943 JANUÁR ELSEJÉN Nehéz időben lépünk 8-ik évfolyamunkba. Mind a szerkesztőség, mind az olvasók egy része katonai szolgálatot teljesít. A többiek tovább dolgoznak, végzik kötelességüket, írnak és olvasnak, végzik a folytonos továbbképzés önként vállalt munkáját, örömmel, szeretettel. Mindenkinek jó egészséget és jobb új esztendőt kívánunk. 1