Szabadalmi Ujság, 1909 (7. évfolyam, 1-24. szám)

1909-01-15 / 1. szám

2­ ­009. Szabadalmi Újság kúpos reflektorokból állanak, amelyek egy közös gyúpontjukban elhelyezett gőzfejlesztőre egyesítet­ték a nap sugarait s a gőz egy motor mozgatását végzi. E kísérletek számszerű eredménye a követ­kező volt: A készülék a nap kilenc óráján át az egyenlítő és a 45° közötti szélességekben átlagban 3 1/2 hőegységet ad percenként a nap sugaraira merőlegesen álló reflektor felületének minden négyzet lába után, ami 10 m1 napsugár­nak kitett felületnél 9 lóerőnek felelne meg. Van a földnek olyan öve, ahol szinte sohasem esik eső és ez Afrikának északkeleti partjától Mongolországig terjed 10.000 km. hosszúságban és 1500 kmp. szélességben. A föld ezen része a Földközi tenger déli partjait, Felső-Egyptomot, a Vörös tenger javarészét, Syria egy részét, Arábiát, Perzsiát, Kínát, Tibetet és Mongolországot foglalja magába. Ha kiszámítjuk, hogy egy ily szalagon mennyi energiát lehetne felfogni, nem kilenc, hanem csak egy lóerőt tételezve fel 10 m­2 nap­sütötte felület után, úgy 1800 millió lóerőt kapnánk, mely rengeteg erő, napi 9 órán át állana feltevé­sünk értelmében rendelkezésre. Minthogy a szénkészletek elsősorban Európá­ban fognak elfogyni, úgy ipari, gazdasági és poli­tikai tekintetben a súly ezen időben valószínűleg Felső Egyptomba fog áttolódni, mivel az emberek a hatalmas energia­forrás közelébe fognak igye­kezni. Tagadhatatlan hibája ezen motornak, hogy csupán a nap egy részén át hat, és hogy az üze­mek a nap ragyogásától vannak függővé téve. Ez a körülmény azonban egy összefüggő másik feladat megoldását kívánja, t.­­ azt, hogy tekin­tettel arra, hogy vannak földrészek, ahol a nap órákon, napokon, sőt heteken át, felhők által el van fedve, hogy lehessen összegyűjteni és felrak­tározni a néhány órán át összegyűjtött energiát azon célból, hogy az energia­forrás időszakos megszűnése esetén is fenn lehessen tartani az üzemet. Ezen energia­szükséglet összegyűjtése már abból a szempontból is felmerül, hogy bár a gyárak az egyenlítő közelébe fognak húzódni, az összeköttetést a nyers­anyagot termelő kevésbbé napos vidékekkel, mégis fenn kell tartani, tehát a vidékek energia­szükségletéről is gondoskodni kell. Előrelátható azonban az is, hogy az energia­­termelésre szolgáló berendezés költségei az ingye­nes energiaszolgáltatást fel fogják emészteni. Az előzőkben tárgyaltak után a megoldásra váró feladatot a következőképpen összegezhetjük. Módot kell találni arra, hogy a napnak köz­vetlen sugárzása által előállított energiát egy hő­motor közvetítésével hasznosítsuk és az energia­fölösleget, amely a nap sugárzásának ideje alatt kiadódik, azon időszakokra raktározzuk el, amidőn a naptól közvetlenül energiát nem kaphatunk. Találmány bejelentési szemle. Közli: Dr. Halász Aladár szabadalmi irodája, Budapest, VII., Erzsébet­ körút 26. Az alább közzétett találmányok ellen indokolt esetekben fel­szólalás adható be, mely díjtalan és bélyegmentes. A fölszólaló azon költségek viselésére, melyeket a fölszólalás folytán a bejelentő­nek okozott, még az esetben sem kötelezhető, ha a felszólalásnak éppen semmi eredménye nem volt, míg a bejelentő a fölszólaló költségei megtérítésére mindig kötelezhető. A fölszólalás csakis arra alapít­ható, ha a szabadalmazás végett bejelentett találmány nem új, ipari­lag nem értékesíthető, annak gyakorlatba vétele törvénynyel, rende­lettel, közerkölcsiséggel ellenkezik, tudományos tantételekre és el­vekre, mint ilyenekre vonatkozik, emberi és állati élelmezésre szol­gáló cikkekre, gyógyszerekre és oly tárgyakra keresi az oltalmat, melyek vegyi útón állíttatnak elő, ide nem értve az utóbbiak előállí­tásánál alkalmazandó és szabadalmazható eljárást. E közzétett bejelentésekről a szerkesztőség útján bárki kaphat leírást és rajz­kivonatot 5 korona dij ellenében. Felszólalási határidő lejár 1909. február hó 28-án. 1527. Arnheim S. J. cég Budapesten. Kulcs­lyukzár mindennemű elzárható, több kulcslyukkal bíró tartányok számára, melynél a kulcslyukakat elfedő átvetőrészek egyike vagy többje, a zár tökéletes zárt helyzetében a kulcslyukakat elfedő helyzetben fogva tartatik, míg a másik átvetőrész a lakat eltávolítása után egyszerűen nyitható, mimellett a fogvatartott átvetőrész csak a zárnak az egyszerűen szabaddá tehető kulcslyukakhoz tartozó kulcsokkal való működtetése után lesz szabaddá, illetve mozgathatóvá. 1528. Adler, Mandl és Társa lakástisztító vállalat Budapesten. Porszivógép, mely egy szek­rény belsejében elhelyezett két futtatóból áll, amelyek kör alakú és szívó, valamint nyomócsapó­szelepekkel ellátott fedő, ill. alaplapokra feszített bőrből készülnek. A porszívógép kevés költséggel előállítható és kézihajtásra alkalmas úgy, hogy eleget tesz magányosok, valamint szálloda-tulaj­donosok tisztogatási, illetőleg házi szükségleteinek kielégítésére. 1529. Bauer Henrik építész Budapesten. Hullámlemez­ek, csavaros köldökök, ékek és hasonló részek falakban rögzítésére Pótszabada­lom a 41,697. sz szabadalomhoz. 1530. Bihary Aladár járási Írnok Feleden. Beállítható sámfa. Az eddig ismeretes csizma­sámfák egy nagy hátránya, hogy vagy egyáltalán nem, vagy csak igen korlátolt és ki nem elégítő módon voltak a különféle nagyságú csizmákhoz képest beállíthatók. A jelen találmány tárgyát képező sámfa a jelzett hiányokon oly módon segít, hogy a több egymással szerves kapcsolatba hozott részből álló sámfa e részei bizonyos határok között tet­szés, illetve szükség szerint állíthatók be. Lapunk révén az előfizetők az összes szabadalmi törvényekhez ingyen jutnak.

Next