Szabók Szaklapja, 1929 (37. évfolyam, 1-12. szám)

1929-01-19 / 1. szám

SZABOK SZAKLAPJA A MAGYARORSZÁGI SZABÓMUNKÁSOK ÉS MUNKÁSNŐK SZAKEGYLETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII. ker., Almássy­ tér 2. Telefon: József 416—70. A lap ré­szére közlemények és előfizetések ide küldendők Megjelenik minden hó közepén Előfizetési díj: Egész évre 2 pengő 40 fillér, fél­évre 1 pengő 20 fillér. Egyes szám ára 20 fill. A szer­kesztővel értekezni lehet délután 5—6 óra között .4 f Szakszervezetünk 1928-ban Az általános viszonyok és szakmai helyze­tünk szempontjából ismét, egy súlyos esztendő maradt mögöttünk az 1928. év lezajlásával. Saj­nos, hogy szakmánk kisipari rendszere miatt nem rendelkezhetünk megfelelő adatokkal, amelyek a termelés csökkenését vagy növeke­dését megmutatnák, köztudomású azonban, hogy a szabóipari munkaalkalmak még az el­múlt évben is csak rosszabbodtak. Ugyanezt mutatják egyébként a textilfogyasztás, vagy a munkanélküliség tekintetében rendelkezésünkre álló adatok is. A vállalati árak és a munka­bérek lemorzsolódása, valamint munkásszem­­pontból a munkaviszonyok egyébként­ lerom­lása mellett, az újból jelentékenyen növekedett drágulás jellemzi a szabóipari helyzetet a le­folyt esztendőben. Politikai és gazdasági te­kintetben egyaránt reakciós kormányzati rend­szerünk miatt és megfelelő szervezettség híján, nem állott módunkban lényegesebb sikerrel küzdeni eme rossz viszonyok ellen, amelyek természetesen szervezeti életünk fejlődésmene­tét is meghatározzák. Az előző 1927. évben némileg mutatkozó kon­­junktúr­ajavulás, valamint az ennek következ­tében adódott bélmozgalmak, a fölfokozott agitációnk mellett, lehetővé tették, hogy szer­vezetünk taglétszámcsökkenése akkor nem fo­kozódott tovább. A most lezárult 1928-as eszten­dőben — sajnos — ilyen lehetőségeink nem vol­­tak és a szervezkedés tekintetében a mostoha viszonyok miatt mutatkozó depresszió mellett. Így ez is magyarázatul szolgálhat, ha most a taglétszám további lemorzsolódásáról kell be­számolnunk. Bíznunk kell benne, hogy ezt az aránylag kisebb méretű csökkenést — amely egyébként a múlt év második felére esik — lehetőleg mielőbb pótolni tudjuk, mint ahogy el kell jönni végre szakmai életünkben­­az álta­lános előrefejlődésnek is. Nem hangsúlyozhat­juk természetesen sohasem elég sokszor, hogh­­a a javulás nem fog bekövetkezni önmagától, hanem úgy, amint a­ múltban, a fokozódó szer­vezkedés erejével kell azt kiküzdenü­nk. Területi terjeszkedés tekintetében legföljebb csak egyes kísérletek történtek 1928-ban, volt Csoportok újraalakítására vagy" új csoportok szervezésére, ezek a kísérletek azonban egyelőre nem vezettek eredményre. Egy vidéki csoport megszűnt működni még előző év végén és így 1 fővárosi és 17 vidéki csoportja volt az egye­sületünknek az elmúlt évben. Az évi átlagos taglétszám 2094 volt az előző évi 2410 taggal szemben és ezek közül 1635 a férfi és 459 a nő­tag. Az összes tagok közül Budapesten van 1205 férfi és 434 nő, a vidéken pedig 430 férfi és 25 nő. A taglétr­zámcsökkenés Budapesten 10,5% és a visszaesés legnagyobb részben a nő­­tagoknál mutatkozik, vidéken pedig 212%, te­hát kétszer olyan arányú, mint a fővárosban. Az erőgyűjtés céljából foganatosítandó agi­­tációnál mindenesetre szem előtt kell tartani­­ezeket az arányokat. A teljes kép kedvéért ter­mészetesen nem szabad­­figyelmen kívül hagyni azt a 200—391­ főnyi munkanélkülit, amennyi az utóbbi időkben éven át nyilvántartva van az egyesületünkben és akik elmaradó járulékfize­tése csökkenti az áthigbétszámot. A munkanélkü­liség körlése, illetve a munka­­nélküliek ügye egyébként -s éppen , a nagy munkanélküliség következtében — állandóan foglalkoztatta egyesületünket. Az egyesületi tagok számarányához viszonyítva a munkanél­küli- létszám 15..20%-os munkanélküliséget mutat az elmúlt évről és évi átlagban 100 föl­ajánlott munkahelyre 145 jelentkező munkás esett. Egyesületünk munkásközvetítője ily mó­don a munkásker-i­sletet csaknem teljesen ki­rn­h- item-, -ii­­rhrrrrt,ci­ te'szrrktérs;i-kirrrk--katonömr csnk legföljebb 70%-át közvetíthette munkába. Jellemzi a munka­nélkül­is­ég mérvét egyébként az is, hogy Budapestért szeptember második felében a nyolcórás napi munkaidőre­­ vonat­kozó adatfelvétel alkalmával azon a héten 822 szabómunkás és munkásoő közül a legnagyobb része, vagyis 362 munkás heti 48 óránál rövi­­debb ideig volt foglalkoztatva. Munkanélküli tagok segélyezésére 12.450 pengőt fizetett ki az egyesületünk, vagyis 1300 pengővel többet, min 1927-ben. Karácsonykor egyheti munka­nélkülisegélynek megfelelő külön rendkívüli segélyt kaptak a munkanélküliek, összesen 569 pengőt. A munkanélküliség enyhítése és a munka­nélküli.-.-g esetére­­szóló törvényes biztosítás érdekében részt vett az egyesületünk az arra irányuló közös akciókban, így 1928 február 23-án­ a munkanélküliség ügyében a népjóléti minisztériumban tartott megbeszélésen, to­vábbá a december 14-iki munkanélküli gyűlé­sen. Ez ügyben április 16-án külön szakmai gyűlést is tartottunk és foglalkoztunk a munkanélküliség kérdésével a janáru 24-én le­zajlott küldöttközgyűlésen, úgyszintén a cso­portok közgyűlésein és a Szabók Szaklapja ha­sábjain is. Közhasznú munkaalkalmak fogana­tosítása, új termelést gátló közvetett adók és vámok eltörlése vagy csökkentése, a munkanél­küliség esetére szóló törvényes biztosítás és a nyolcórás napi munkaidő törvénybe iktatása voltak fő követeléseink ezen alkalmakkor. Saj­nos, hogy kormányzatunk kapitalista érdekek­ből elnéző magatartása és a munkáltatók ellen­zése miatt ezen a téren mindeddig nem sike­rült eredményt elérni. A szakmai agitáció és a szervezetünk meg­erősítése érdekében csaknem állandóan tartot­tak bizalmi, műhelyi és szakmai tagértekezle­­tek, ezenkívül egyéni agitációval és felszólít­áá­sokkal igyekeztek a csoport­vezetőségek és szervezőbizottságok állandóan ébrent­artani a szervezkedés ügyét. A vidéken különösebben a csoportok közgyűlései szolgáltak alkalmat arra, hogy központi küldöt­t részvételével iss szolgál­juk az agitáció ügyét. Ezenkívül a szükséghez képest egyébként is látogatta, ilyen célból a központ a csoportokat. Ugyanígy a szaklapunk­ban állandóan közöltünk agitációs és ismeret­terjesztő cikkeket és közleményeket. Az agitá­ció erejét és lendületét nehéz lenne pontosan megmérni, pozitív sikere pedig legföljebb a beiratkozások és a taglétszám emelkedése ese­tén mutatható ki. Ha azonban az elmúlt évről ilyen eredményt nem mutathatunk ki, az nem jelenti azt, hogy e téren teljesített munkánk meddő lett volna. Jelenti azonban azt, hogy a mutatkozó nehézségekkel szemben fokozni kell az agitációs tevékenységet. Általában a szer­vezeti szakt­ársaink eddiginél nagyobb szám­ban való és intenzívebb részvételére kell apel­lálnunk e tekintetben. Különösen a vidéki szaktársakra, szakma szerint pedig főleg a nő, szabómunkások és munkásnőkre, mint akik leglanyhábban vették ki részüket az agitáció­­ban eddig. Az agitációra­ és oktatásra 4965 pen­gőt fordított az egyesületünk 3928-ban. A kedvezőtlen munkaviszonyok mellett nem volt lehetőség sora, hogy­ a növekedő drágulás­sal szemben a munkabérek fölemelése, vagy egyébként a­ munkaviszonyok megjavítása te­kintetében akciót indíthattunk volna. Egy-kétő ilyen vidéki kísérlettől eltekintve, inkább a­ munkáltatók, nevezetesen a­ nőikonfekció- és a vásári szabómunkáltatók, tettek , kísérletet Bu­dapesten a bérek leszállítására. A nőikonf­ek­­ciószabómunkál­tatók az előző évben adott 10% kárjavítással szemben nem kevesebb mint 20% bérlevonást akartak keresztülvinni 1920. év elején, a vásári szabó munkál­tatók pedig a m a előző évben megadott 7% kárja­vítást akarták levonni. Szaktársaink nyomatékos tiltakozá­sára akkoriban elállottak ettől, sajnos azon­ban, hogy a szervezettség hiányossága követ­keztében egyénenként sok munkáltatónak si­került ez a bék­e,szállító törekvése. Általában sajnálattal meg kell állapítanunk, hogy bár a munkáltatók a­­. előző 1927. évben egyoldalúan, vagy megegyezés szerint megál­lapított bére­ket nem változtatták meg 1928-ban és bár a szervezett szaktársaink a kivívott, jobb béreket is még tartani tudták, a szervezetlen és fegyel­mezetlen szaktársak megalkuvó magatartása azonban mégis igen nagy területen a bérek le­morzsolódását eredményezte.--------------***■■ ~r-A lakbérek fölemelése, illetve a lakásforga­lom fölszabadí­tása ellen, továbbá a napi nyolc­órás munkaidő törvény beiktatása érdekében indított akció során adatfölvételt eszközöltünk az elmúlt évben a szakmai keresetek és a munkaidő tanulmányozására. Sajnos, hogy kü­lön­ö­sen az előbbi esetben (júniusban) csak igen kevés szaktárs szolgáltatta be a szaklapunkban hozzájuttatott kérdőívet, és így az adatokból nagyobb általán­osság-a következtetés nem von­ható le, mégis lerögzíteni kívánjuk ez alka­lommal is, hogy a többnyire önálló munkások­ról fölvett adatok szerint a fölvétel hetében a budapesti szaktársak átlagos hetikeresete 45.26 pengőt, a vidéki szaktársaké pedig csak 33.48 pengőt tett­ ki. A napi 8 órás, illetve heti 48 órás munkaidőre vonatkozóan már csak Buda­pesten vettünk föl adatokat, amelyek azonban már szélesebb körre, vagyis 75 különböző mű­helyre és 825 szaktársra és szak­társnőre vonat­koznak. Az adat­felvétel szeptember második felében t­örtént más azon a­ héten a szóba­n forgó munkások közül 362 munkás heti 48 óránál ke­vesebbet, 291 munkás heti 48 órát, 172 munkás pedig heti 48 óránál többet dolgozott. Ez utób­biak közül egy kis töredék a heti 60 órát is túlhaladta. . Egyik legjelentősebb eseménye volt szerve­zeti életünknek 1928-ban a június 24-én meg­tartott küldöttközgyűlésünk. A szokásos ad­minisztratív teendőkön kívül a szakszervezet pénzügyi megerősítéséről és a segélyezési rend­szerünk továbbfejlesztéséről tárgyalt a küldött­­közgyűlés. Továbbá, a szakmai viszonyok és a munkabérek, a munkanélküliség és a nyolcórás munkanap ügyéről. Az elfogadott határozati javaslatok és indítványok szerint előbbi eset­ben a tagjárulékok fölemelését és­­a meglevő segélyek kiterjesztését, illetve újabb temetke­zési segély megvalósítását tűzte ki célul a köz­gyűlés. Utóbbi esetben a munkabéreknek a drágaság arányában való fölemelését, illetve a régebbi szakmai, munkai fel­tételek helyreállí­tását. Mindeme célok megvalósítása érdekében pedig természetesen a leghathatósabb agit­á­­ciót a szabómunkásság megszervezésére. Kö­vetelte a küldöttközgyűlés a munkanélküliség enyhítése érdekében szükséges kormányzati és törvényhozási intézkedések foganatosítását, a munkanélküliek segélyezésére, valamint a napi nyolcórás munkaidőre vonatkozó törvények megalkotását. Amidőn szakszervezetünk elmúlt évi esemé­nyeit és ezzel kapcsolatban a szabómunkásság helyzetét végigtekintjük, sajnálattal kell lát­nunk, hogy­ egy küzdelemmel teljes és sikerek­ben egyáltalában nem gazdag esztendő áll mö­göttünk. Látnunk kell azonban azt is, hogy bár Meghívó A Magyarországi Szabómunkások és Mun­kásunk Szakegyesülete budapesti csoportja 1929 január 27-én, vasárnap délelőtt­­ 10 óra­kor, a szakegyesület helyiségében (VII. Al­mássy­ tér 2) taggyűlést tart a következő napirenddel: 1. Jelölőbizottság választási­ az 1929. évi ve­zetőség jelölésére. 2. Egyéb szervezeti ügyen.. Az összes egyesületi tagokat­ kérjük, hogy pontosan jelenjenek meg. Tagsági könyvét mindenki hozza maával. A csoport vezetősége: meghívó A Magyarországi Szabómunkások és Mun­­kásunk Szakegyesülete budapesti csoporta 3929 február 24-én, vasárnap délelőtt 9 órakor, a szakegyesület helyiségében (VII. Almássy­­tén 2 szám alatt) rendes évi közgyűlést tart, amelyre a csoport kötelékébe tartozó budapesti férfiszabó-, nőszabó-, verkonf­ekcte­­szabó-, férfikonfekciószabó-, továbbá a vásári­­s­zabó munkás­okat és munkásnőket ezennel m­egh­ívjuk. A közgyűlés napirendje: 1. A vezetőség jelentése: a) általános jelentés; b) pénztári jelentés; c) ellenőrök jelentése és ezzel kapcsolat­ban- határozathozatal -a) vezetőség­ fel­mentése iránt. 2. Új vezetőség választása. 2. Indítványok és egyéb szervezeti ügyek. . Kérjük a szaktársakat és szaktársnőket, hogy a közgyűlésen feltétlenül pontos időben jelenjenek meg. Ugyancsak fölhívjuk az egyesület mindazon tagjait, akik járulékaikkal nyolc héten túl hátralékban vannak, hogy azt egyenlítsék ki, mert különben a közgyűlésen nem vehetnek részt. A tagsági könyvét mindenki hozza el. A csoport vezetősége.

Next