Szabók Szaklapja, 1935 (43. évfolyam, 1-6. szám)

1935. február / 1. szám

2. oldal SZABÓÉ SZAKLAPJA JELENTÉS a Magyarországi Szabómunkások és Munkásnők Szak­­egyesülete budapesti csoportja 1934. évi működéséről Tisztelt Közgyűlés! A budapesti csoport vezetőségének működése rendes keretek közt folyt le az elmúlt évben. A vezetőség­nek nem állt módjában nagy eredmények­ről beszámolni, mert hiszen ehhez hiá­nyoztak az előfeltételek, nevezetesen a gazdasági fellendülés. Amit azonban a szakszervezeti mozgalom szempontjából el lehetett érni, azt elértük, nevezetesen bent a szervezetben a normális szervezeti élet helyreállt, másrészt a munkapiacot a szer­vezett szabómunkások irányíthatták. Hogy nem minden üzemben sikerült megfelelő eredményt elérni, az nem a vezetőség hibá­jában leli magyarázatát, hanem abban, hogy még nem minden szabómunkás is­merte fel a szervezetben rejlő erőt. Felada­tunk tehát továbbra is csak az lehet, hogy az egyes üzemekben dolgozó szaktársakkal megismertessük a szervezet célját és hasz­nát. Már a múlt évi jelentésben utalás történt arra vonatkozólag, hogy a csoportnak fize­tett alkalmazottja nincs és így a csoport­ban szükséges agitációs munkákat az egyes szervezőbizottságok végezték el. Meg kell állapítanunk, hogy a szervező­­bizottságok a szervezet szempontjából na­gyon hasznos munkát végeztek, mert a mű­helyekben dolgozó szaktársakkal és szak­­társnőkkel való állandó érintkezés által si­került a dolgozók nagy részét a szerve­zetbe beíratni. A szervezőbizottságok éber figyelemmel őrködtek afölött, hogy külö­nösen a nőikonfekció-, férfikonfekció- és vásáriszabóüzemekben az árszabályt be­­tartják-e. Most folynak a tárgyalások ab­ban az irányban, hogy­ az egész szabóiparra vonatkozó kollektív szerződések köttesse­nek. Eddig a női konfekció szaktársak ré­szére sikerült kollektív szerződést kötnünk, míg a szakma többi ágazatánál még foly­nak a­ tárgyalások. Reméljük, hogy itt is sikerül megegyezésre jutni. A vezetőség az elmúlt évben 12 rendes és egy rendkívüli vezetőségi ülést tartott. Tar­tottunk ezenfelül két tagértekezletet­, egy nyilvános szabógyűlést és néhány száz műhelyértekezletet. Az elmúlt évben 597 férfi, 435 nő iratko­zott be az egyesületbe. Befizettek a férfiak 19.112, a nők 7050, összesen 26.162 heti­­járulékot. Az 1934. évben tehát 429 taggal több iratkozott be, mint az 1933. évben és 10.874 hetijárulékkal több folyt be, mint az előző évben. Hogy a tagok megfelelő oktatásban része­süljenek, a vezetőség rendezett egy három­hetes nyári szemináriumot és jelenleg is fő­folyamatban van egy szeminárium és ezen­felül, amikor az egyesületi tevékenység ezt lehetővé teszi, egyes előadásokat is rende­zünk Ugyancsak gondoskodott a vezető­ség arról is, hogy a tagoknak megfelelő könyvtár álljon rendelkezésükre, ezért a könyvtárt állandóan kibővíti az újabban megjelent művekkel. A tagok rendelkezé­sére áll ez időszerint 4800 kötet, amelyből 1600 tudományos mű. Az elmúlt évben 2404 szépirodalmi és 439 tudományos mű­vet vittek ki a tagok, éspedig 2315 férfi és 528 nő. A munkaközvetítés forgalmánál az előző évvel szemben szintén föllendülés tapasz­talható, amennyiben az 1933. évben előfor­duló 717 közvetítéssel szemben az 1934 év­ben 1202 tagot helyeztünk el munkába. A pénztári forgalomra vonatkozó kimu­tatást mellékelten ismertetjük a szaktár­sakkal, amelyből megállapíthatják, hogy az előző évhez képest a bevételek emelked­tek, a kiadások pedig csökkentek, de a csökkent taglétszám folytán a bevételek még mindig nem fedezik a kiadásokat. A csoport tehát kénytelen volt a központnak esedékes járulékból 2313,86 pengőt a cso­port kiadásainak a fedezésére visszatar­tani. Hogy a jövőben hasonló eset elő ne forduljon, a csoport vezetősége lakbérjáru­lék bevezetését határozta el, amelyhez az annak idején egybehívott taggyűlés is hozzájárult. A lakbérjárulék az I. osztály­ban heti 4 fillér, a II. osztályban 6 fillér és a III. osztályban 8 fillér. Minthogy továbbá a munkanélküliek a­ rocsá, gazdasági viszo­nyok folytán állandóan olyan nagy szám­ban tartózkodnak az egyesületben, hogy a helyiségek világítása, fűtése és egyéb szükséges dolgoknak a beszerzése nagy ki­adást okoz a csoportnak, a vezetőség kény­telen volt a munkanélküli tagokkal való megállapodás alapján bizonyos összeggel őket­ is megterhelni, amely összeg ugyan­csak a lakbéralapra szolgáltatandó be. Meg kell állapítanunk, hogy majdnem az összes szakmáknál bevezették már a munka­nélkülijárulékot, mert csak így tudtak ők is kötelezettségeiknek eleget tenni. A munka­­nélkülijárulék heti 6 fillér, amely összeg a lakásfenntartás céljait szolgálja. Azok a szervezetek, amelyek a munkanélkülijárulé­­kot bevezették, heti 20 és 10 fillérben áll.­Az 1934. év közvetítési forgalma összesen....... 99736765623217575768881 3la pították meg, tehát lényegesen magasab­ban, mint mi. Reméljük, hogy a munkanél­­külijárulék bevezetésével sikerült majd a csoport pénzügyi egyensúlyát helyrehozni. Amidőn jelentésünket a közgyűlés elé terjesztjük, arra kérjük a szaktársakat, szíveskedjenek jelentésünket tárgyilagosan bírálni, mert csak ilyen bírálat szolgálhatja azt a célt, amelyre mindnyájan törekszünk: csoportunk fejlődését és felvirágzását. Szaktársi üdvözlettel: a csoport vezetősége. Munkást kerestek Munkát keresett Közve­títve esetben személy esetben esetben férfinő férfinő férfi 110 férfi nő Férfiszabók..... 388 255_783_352 Férfikonfekció 266521743940610324549 Vásáriszabók... 195 24102 23255 4316923 Női szabók...... 19 95 16 49 48125 131 65 Női konfekció.. 129196109 121 265 3051091177 A Magyarországi Szabómunkások és Munkásnők Szakegyesülete Petrusz István s. k. Bozsár Ferenc s. k. Steczek Ferenc s. k. Szaiff Károly s. k. Kozics József s. k elnök ellenőr ellenőr ellenőr pénztáros BEVÉTEL budapesti csoport: Beiratási díjakból.............. Tagkönyvekből ................... Heti járulékokból ................. Könyvtári bírságból......... Vigalmi bevétel................... Kölcsönből............................ Egyéb bevétel.................... Összes bevétel..................... Maradvány 1933 dec. 31-én a 1934. évi zárszámadása KIADÁS p f P 1 772 20 Munkanélkülisegélyre .... 103 30 216 90 Rendkívüli segélyre......... 106—­5.710 70 Tanfolyamit....................... 102 20 21 60 Könyvtárra......................... 187 26 69 40 Lapok előfizetése................ 239 70 220 Fűtésre................................ 683 60 15 90 Világításra............................ 951 67 7 70 Takarítás.............................. 137 34 18 66 Nyomtatványokra.............. 294 75 Irodai kellékekre................ 322 61 Postaköltségekre................ 392 96 Gondnok fizetése................ 1.239 30 Gondnok biztosítási díja . . 114 24 Ünnepélyekre....................... 54 72 Egyéb kiadások................... 79 60 összes kiadás....................... 4.609 25 Befizetés a központnak . . . 2.423 33 Együtt................................... 7.032 58 Maradvány 1934 dec. 31-én 12 78 7.045 36 7.045 36 1935 / 1­­­y Meghívó A Magyarországi Szabómunkások és Munkásnők Szakegyesülete budapesti cso­portja 1935 március 17-én, vasárnap dél­előtt 9 órakor, a szakegyesület helyiségé­ben (VII. Almássy tér 2. szám) rendes évi közgyűlést tart, amelyre a csoport kötelékébe tartozó budapesti férfiszabó-, női szabónői konfek­­ciószabó-, férfikonfekciószabó-, továbbá a­ vásári szabómunkásokat és munkásnőket ezennel meghívjuk. A közgyűlés napi­rendje: 1. A vezetőség jelentése: a) általános jelentés; b) pénztári jelentés; c) ellenőrök jelentése és ezzel kapcso­latban határozathozatal a vezető­ség felmentése iránt. 2. Új vezetőség választása. 3. Indítványok és egyéb szervezeti ügyek. Kérjük a szaktársakat és szaktársnőket, hogy a közgyűlésen feltétlenül rendes idő­ben jelenjenek meg. Ugyancsak felhívjuk az egyesület mind­azon tagjait, akik járulékaikkal nyolc hé­ten túl hátralékban vannak, hogy azt egyen­lítsék ki, mert különben a közgyűlésen nem vehetnek részt. A tagsági könyvet min­denki hozza el. A csoport vezetősége, Heim­wehrék ipartörvénye. Ausztriában új ipartörvényt alkottak, mely tükörképe annak a reakciós, a cél korabeli jogviszonyokat visszaállító munká­ellenes rendszernek, amely a fekete-barna diktatúra rajtaütése után ráült ennek a szegény országnak egész közéletére. Még az osztrák szakszervezeti szövetség hiva­talos lapja, a „Der Gewerkschafter“ is kénysze­rítve érezte magát a kritikával járó veszélyt vállalni és a következőket megállapítani erről a törvényről: “...Rendelkezései közül — így írja az említett hip — van egynéhány olyan, amely a munkásvédelem lényteljes rosszabbodá­sát jelenti. Ez a törvény a munkások kívánsá­gaival egyáltalán nem számolt. E tekintetben mindennel adós maradt ez a törvény. Amint a régi (az 1859. évből származó) törvényben, ép­­úgy az újban is, a munkásoknak ugyan van beleszólásuk az őket érintő bizonyos kérdések­ben, de sehol az egyenlő jog alapján. Ezután is csak a munkaadó határoz egyoldalúan, határoz például a tanonckérdésben, a tanoncidő tarta­mára vonatkozóan pedig lényegesen rosszab­­bítja az eddigi helyzetet...“ A szakszervezeti lap azután sorra veszi az lt.­ törvény azon ren­delkezéseit, amelyek az eddigieknél rosszabb jogviszonyokat teremtenek a munkások szá­mára. Mert ilyen van bőven benne. De hogy mindezekből levonná a megfelelő tanulságokat, ahhoz már nincs elég bátorsága ennek a szak­­szervezeti lapnak, mégpedig érthető okokból; diktatúra ül a nyakán... !

Next