Szabók Szaklapja, 1936 (44. évfolyam, 1-6. szám)

1936. február / 1. szám

XLIV. évfolyam Budapest, 1936 február hó A RUHÁZATI MUNKÁSOK ORSZÁGOS EGYESÜLETÉNEK HIVATALOS Kvt . Megjelenik minden második hónapban Szerkesztőség: Budapest VII. kerület, Almássy tér 2. szám. Telefonszám: 41-6-70. A lap részére való közlemények ide küldendők 1. szám Si­lm Nyolcórai munkaidő és a legkisebb munkabér A legkisebb munkabéreket megállapító bizottság kinevezése megtörtént. Nekünk azonban, akik a miniszteri rendeleti­e való hivatkozással sürgettük a bizottság kine­vezését, nem szabad ölhetett kézzel várni a fejleményeiket, hanem nagy agitációval erő­sítenünk kell a szervezett szabómunkások táborát, mert csak így tudjuk a mérleg nyelvét a szabómunkásság javára billen­teni. ■ A legkisebb munkabéreket megállapító bizottság eddigi határozataiból következ­tetve több mint valószínű, hogy a mi szak­mánknál sem fogják a legkisebb munka­béreket a mi kívánságainknak megfelelően megállapítani. Ez a körülmény azonban ne befolyásoljon bennünket és ne tagadjuk meg a közreműködésünket. Minden lehetőt­ el kell követnünk, hogy a munkabérek te­kintetében a­ már lehetetlen helyzet meg­szűnjön, vagyis ne fizethessen egyik mun­káltató pl 40 fillér órabért annak a szabó­­munkásnak, akinek a másik munkáltató 60 vagy 70 fillér órabért fizet. A bizottság á által megállapítandó órabérek nem örök életűek, azokat, ha a viszonyok úgy kíván­ják, meg lehet, változtatni. De ha a megál­lapított béreket a bizottság idővel nem is fogja megváltoztatni, azok a gyakorlatilag­ akkor is meg fognak változni, mert sajnos, a munkabérek is alá vannak vetve a keres­kedelemben kialakult kereset és kínálat­nak. Mi szervezett munkások nagyon jól tud­juk, hogy a bizottság által megállapított legkisebb munkabéreket hiába hagyja jóvá a miniszter és az hiába jelenik meg a hi­vatalos lapban, hogy ezzel formailag is törvényerőre emeljék, a gyakorlatban csak akkor fog életbe lépni, ha a szervezett szabó­munkások a szervezeten keresztül egységes fellépésükkel a munkáltatóktól a már tör­vényerőre emelt rendelet betartását, illetve a munkabéreknek aszerint való fizetését ki tudják küzdeni. Nekünk, szervezett szabó­munkásoknak kell tehát őrt állnunk és vi­gyáznunk arra, hogy a munkabérmegálla­pító bizottság határozatát a munkáltatók az egész vonalon betartsák. Minél több szervezett szabómunkás, annál több őr, minél több őr, annál biztosabb a megálla­pított bérek szerint való fizetés. Ezeknek az előrebocsátása után tájékoz­tatni kívánjuk a szaktársakat arról, ami a bizottság kinevezése körül történt. A bi­zottság kinevezése a hivatalos lapban de­cember 22-én jelent meg. A bizottságot ja­nuár 16-ára hívták össze alakuló ülésre. Az alakuló ülésen az elnök felhívta a mun­káltatókat és munkavállalókat, hogy közös tárgyaláson igyekezzenek megállapodásra jutni é­s a bizottsági üléseket február hó 21-ig elnapolta. Meg kell még említenünk, hogy a beadványunknak megfelelően az egyes szakmai ágazatban külön-külön bi­zottságot nevezett ki az iparügyi miniszter és ezek — mint a rendelésre dolgozó férfi­szabók, rendelésre dolgozó női szabók, női konfekciószabók, férfikonfekció, vásári sza­bók és fűzőkészítők bizottságai — külön­­külön fogják tárgyalni a legkisebb munka­béreket. Az egyes bizottságokat az elnök ismételten összehívta ülésre, minthogy azonban még egyesség nem jött létre, a rendes bizottsági ülések megtartását újból elhalasztotta, felhívta az érdekelteket a tárgyalások megtartására. A tárgyalások jelenleg folyamatban van­nak a rendelésre dolgozó férfiszabók, ka­tonaszabók, rendelésre dolgozó női szabók és a férfikonfekciószabóságnál. A katona­szabók és a rendelésre dolgozó férfiszabó­­mesterekkel lefolytatott tárgyaláson már megállapodás jött létre az egyes munka­darabok kikészítési idejének a megállapí­tása tekintetében, valamint a különmun­káknak külön díjazása tekintetében is a legközelebbi tárgyaláson fogják az órabé­reket tárgyalni. Ha a munkáltatókkal sikerül az órabé­rekben megállapodni, abban az esetben a közös megállapodás a miniszter által kine­vezett bizottság elé kerül, amely bizottság­ban 2 munkáltató, 2 munkavállaló és 2 semleges foglal helyet és ez a bizottság fogja az­ órabéreket véglegesen megállapí­tani és jóváhagyás végett az iparügyi mi­niszterhez terjeszteni. Ma ellenben nem tudnánk a munkáltatókkal az órabérekre vonatkozólag megállapodásra jutni, ebben az esetben a szabóm­un­kássá­g kívánságai­­a szakszervezet, mint a szabómunkások érdekképviselete fogja a bizottság elé ter­jeszteni, ebben a­ bizottságban természete­sen van nekünk is képviseletünk. A mi kívánságunkkal szemben valószínű­leg a munkáltatók is előterjesztik kívánsá­gaikat, a bizottság azután valószínűleg mérlegelés tárgyává teszi a két előterjesz­tést és annak alapján határoz. Reméljük, hogy Budapest és környékére sikerül március hónapban a legkisebb bé­reket megállapítani, azután következik Székesfehérvár, Kecskemét, Félegyháza, Pest, Hont, és Nógrád megye, mert a bizott­ság hatásköre egyelőre csak ezekre terjed ki, kivéve a tömegáruk készítésével fog­lalkozókat, akiknek a munkabérét az egész országra vonatkozólag illetékes ez a kine­vezett bizottság megállapítani. Ez alkalommal ismételten leszögezzük azt az álláspontunkat, hogy a napi 8 órai munkaidő bevezetése nélkül csak félmeg­oldás a legkisebb órabérek megállapítása. Szakmánkban olyan nagy a munkanélküli­ség, hogy a 8­ órai munkaidő bevezetése múlhatatlanul sürgős és szükséges­ ügyben el fogunk járni és reméljük, hogyy sikerül az illetékeseket meggyőzni a napi 8 órás munkaidőnek elodázhatatlan életbeléptetéséről. Jelesítés a Magyarországi Szabómunkások és Munkásnők Szak­­egyesülete budapesti csoportja 1935. évi működéséről Tisztelt Közgyűlés! A budapesti csoport kebelében megszervezett különböző szak­mai ágazatok az elmúlt évben élénk tevé­kenységet fejtettek­­ ki. A szakma egyes ágazataiban működő szervezőbizottságok­nak az volt a törekvésük, hogy a szervezet­ben szaktársakat és szaktársnőket megszer­vezzék. A szervezés munkáját a múlt év második felében bekövetkezett nagy munkahiány ugyan megnehezítette, de az egyes ágazatokban mégis sikerült a mű­helyek munkásait megszervezni. A csoport vezetősége és az egyes szervezőbizottságok a szervezési munkák elvégzésén kívül arra törekedett, hogy az egyes ágazatokban a bérek további lemorzsolódása megszűnjön és evégből egy akciót indított a kollektív szerződés megkötése végett. A kollektív szerződés szükségességét különben a mun­káltatók is hangoztatták, mert annak ré­vén remélték, hogy a szennykonkurrenciá­­tól megszabadulnak. A munkáltatókkal a tárgyalások megindultak, közben azonban a munkáltatók kijelentették, hogy a to­vábbi tárgyalásokat megszakítják. Mint­hogy a munkások bérei már a mélypontig süllyedtek és a szabómunkások nem voltak hajlandók az eddig fizetett bérek mellett tovább dolgozni, a munkáltatók pedig nem voltak hajlandók tárgyalni, a rendelésre dolgozó férfiszabóságnál, valamint a férfi­­konfekciószabóságnál foglalkoztatott szak­társak és szaktársnők a munkát április h­ó 1-én beszüntették. Meg kell állapítanunk, hogy ez a munkabeszüntetés a munkálta­tókat nagyon meglepte, mert azt hitték, hogy az, amit a kormányhoz közel álló la­pok írtak a szervezett munkásság csődjé­ről, az mind igaz és a­ szabómunkásság ki­zsákmányolására szabad az út. A munka­beszüntetésnek a szabómunkásság szem­­szempontjából is nagy jelentősége volt, mert a szervezett szabómunkásság ezzel a lépésével megmutatta a szervezeten kívül állóknak, hogy a szabómun­kás csak a szer­vezeten keresztül tudja gazdasági érde­keit megvédeni. Ez a mozgalom visszaadta a szaktársak önbizalmát és a közömbösséggel párosult fásultságból felrázta azokat, akik már ab­ban a hitben éltek, hogy bele kell törődni abba, ami van, mert, azon a szabómunkás­ság úgysem tud változtatni. A mozgalom nyomán meginduló agitációs munkának meg is volt a várt eredménye, csakhogy ezt, a sikert az év második felében bekövet­kező munkahiány lerontotta. A munkabérek rendezése­­ most van fo­lyamatban, reméljük, hogy ez a régen húzódó ügy a befejezéshez közeledik. A csoport vezetősége 12 vezetőségi ülést tartott. Tartottunk néhány tagértekezletet és egy nyilvános szabógyűlést, többet nem tarthattunk, mert a­ hatóság betiltotta. Az üzemekben és műhelyekben előforduló ügyek a műhelyértekezleteken nyertek el­intézést. .... A múlt évben 615 férfi és 200 nő iratko­zott be az­ egyesületbe. Férfitagjárulék 18.625, női tagjárulék 6159, összesen 24.784 heti járulék folyt­ be.. Az előző évben 26.162 heti járulék,, tehát­ 1378 heti járulékkal több folyt be. Ahogy már föntebb jeleztük, ez a csökkenés a­­múlt­ év második felére esik, ami kizárólag a nagy,munkahiánynak tud­ható be. A munkanélküliek az elmúlt év­b­en 12.000­ heti járulékot fizettek be, ebből is megállapítható, hogy milyen nagy­arányú volt a­­munkanélküliség. A vezetőség, a tagok oktatásáról is állan­dóan gondoskodott... Rendezett részükre hathetes nyári tanfolyamot, amelyen a ta­gok nagy számmal vettek részt. Van, azon­felül egy állandó szemináriumunk. A veze­tőség egyes­­előadásokat is rendezett. Az egyesületnek 5000 kötetből álló könyvtára áll a tagok rendelkezésére. A vezetőség gondoskodott a könyvtár kibővítéséről.

Next