Szabók Szaklapja, 1938 (46. évfolyam, 1-10. szám)
1938. január-február / 1-2. szám
A nyolcórás munkaidő a szabóiparban 1938. évi február hó 7-én életbe lép 1895. év tavaszán tűzte ki zászlajára a szabómunkásság a nyolcórás munkanapot és azóta egy pillanatra sem szűnt meg harcolni a rövidebb munkaidőért. Volt idő, amikor a börtön, üldöztetés, munkából való kiközösítés járt annak, aki követelni merte a munkaidő rövidítését. A szervezett munkás minden esetben túltette magát ezen, várlalta a szenvedéseket, mert tudta, hogy a haladás igazolni fogja. A szabómunkásság meglátását az idő igazolta, mert kiharcolta a maga részére a nyolcórás munkaidőt. A rendelet, amelyet alant egész terjedelmében leközölünk, 1938. évi február hó 7-én lép hatályba. Ez az a határkő, amikor a szabómunkás elérkezett harcainak egyik állomásához, s itt egy pillanatra meg kell állnunk és széttekintenünk a horizonton, hogy az őrhelyek el vannak-e foglalva, vannak-e elegendően szabómunkások, akik ott állnak keményen és védik a hosszú, évtizedes munkának az eredményét. Ha a nyolcórás munkaidőről szóló rendelet nem is jelenti kívánságaink százszázalékos megvalósulását, de az eddig elért eredményeink egyik legjelentősebb vívmánya. A szaktársaknak lesz a hivatásuk, hogy a rendelet minden betűje a szabómunkásság ügyét szolgálja. A m. kir. iparügyi miniszternek 20/1838. Ip. M. számú rendelete a férfiszabó és fiúruhakészítő, a fűzőkészítő, a gubás és szűrszabó, valamint a női szabó és leányruhakészítő iparban alkalmazott személyzet munkaidejének szabályozása ----tárgyában. • • ’• ■ A munkaviszony egyes kérdéseinek szabályozásáról szóló’ 1937:XXI. tc. Fáz- «,láb-, fisakban: T. 3—5. és 18. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem: ■1. §A T.-nek a munkaidőre vonatkozó rendelkezései a férfiszabó és fiúruhakészítő, a fűzőskészítő, a gubás és szűrszabó, valamint a női szabó és leány ruhakészítő ipar tekintetében a második bekezdésben foglalt kivételekkel 1938. évi február hó 7-én hatályba lépnek. A jelen rendelet rendelkezései nem vonatkoznak : 1. a T. 2. §-a alá eső üzletekre, üzemekre, vállalatokra, és alkalmazottakra; 2. a tisztviselőkre; 3. az üzemvezetőkre, a kapusokra, az őrökre, a tűzoltókra, a kocsisokra, a kocsikísérőkre, a kifutókra és a gézjáróművezetőkre, valamint az üzemi helyiségek és berendezések felügyeletére vagy őrzésére hivatott alkalmazottakra. E rendelkezés alkalmazása szempontjából kifutó az, akit kizárólag csak szállítással foglalkoztatnak. Férfiszabó, fiúruhakészítő, fűzőkészítő, gubás, szűrszabó, női szabó, illetőleg leányruhakészítő iparban alkalmazottaknak kell tekinteni az ilyen üzemben alkalmazott munkavállalót abban az esetben is, ha más ipar körébe vágó munkát vagy nem is ipari munkát végez. Az iparos ipari munkával foglalkoztatott családtagjai az alkalmazottakkal elegenlő elbírálás alá esnek. 2. §• A jelen rendelet hatálya alá eső alkalmazottak valóságos munkaideje — az alábbi kivételektől eltekintve — a munkaközi szünetek beszámítása nélkül huszonnégy óra alatt nyolc óránál és hetenként negyvennyolc óránál hosszabb nem lehet. Fia valamely ütemben a hétnek egy vagy több köznapján nyolc óránál rövidebb munkaidő van megállapítva, más köznapon a munkaidőt legfeljebb kilenc órára, ha pedig egy köznapon szünet van megállapítva, más köznapokon a munkaidőt legfeljebb tíz órára lehet felemelni. A munkaidő azonban ezekben az esetekben sem lehet több heti negyvennyolc óránál. Ha valamely,üzesjiben vagy,annak egy részében a hétnek egy vagy több köznapján anélkül, hogy nyolc óránál rövidebb munkaidő lett volna megállapítva, a személyzet nyolc óránál rövidebb időn át végzett munkát, ez elmaradt munkaórákat ugyanannak a hétnek más köznapján vagy köznapjain, avagy a következő hétnek valamelyik köznapján, illetőleg köznapjain nyolc óránál hosszabb munkával lehet pótolni. A felemelt munkaidő azonban ebben az esetben nem haladhat meg napi tíz órát. 3. §: A 2. §, a 4. § második bekezdése, az 5. és 6. § szerint megengedett munkaidőn túl, legfeljebb további egy órán át szabad foglalkoztatni a személyzetnek azt a részét, amely, a munka megkezdése előtt vagy befejezése után szükséges előkészítési, karbantartási és tisztogatási, vagy más olyan munkát végez, amelynek elvégzésétől függ a munkának az illető vagy a következő munkanapon akadálytalan megkezdése. A munkaidőnek az előző bekezdésen alapuló meghosszabbítása alatt a személyzetet nem szabad termelő munkával foglalkoztatni. Szakmunkások a munkaidőnek az első bekezdésen alapuló meghosszabbítása alatt csak géptisztítást és karbantartást végezhetnek. Azt, aki tizennyolcadik életévét még nem töltötte be, az első bekezdés ajápján a 2. §, a 4. § második bekezdése, az 5. és a 6. § szerint megengedett munkaidőn túl nem szabad foglalkoztatni. 4. §: A munkaadó a munkaidőt erőhatalom vagy elemi csapás elhárítása, vagy következményének megszüntetése érdekében az elkerülhetetlenül szükséges mértékben meghosszabbíthatja, feltéve, hogy olyan munkáról van szó, amelyet a 2. § értelmében megállapított munkaidőn belül kisegítő munkaerők alkalmazásával sem lehet elvégezni. A munkaadó egy-egy munkavállalóját, egyes munkavállaló csoportokat vagy egész személyzetét naponként legfeljebb tíz órán át foglalkoztathatja, ha sürgős megrendelések teljesítése érdekében a napi munkaidő meghosszabbítása múlhatatlanul szükséges. Ezen az alapon azonban ugyanazt a munkavállalót egy naptári évben legfeljebb tiznöt napon át szabad napi nyolc órán túl foglalkoztatni. A munkaadó köteles a munkaidőnek a második bekezdésen alapuló meghosszabbítását az e célra nyitott ellenőrzőkönyvbeellenőrzőlapokra a meghosszabbítás tartamának, okának és — ha nem az egész személyzetet, foglalkoztatta a túlmunkával — a foglalkoztatott munkavállaló nevének feltüntetésével naponta bejegyezni. A munkaidőnek a jelen §-en alapuló meghosszabbítását a munkaadó a munkaidő meghosszabbításának kezdő időpontjától számított huszonnégy óra alatt köteles az elsőfokú iparhatóságnak bejelenteni. A bejelentésben a munkaidő meghosszabbítását indokolni kell. A bejelentés ajánlott levélben postára adását a bejelentés megtételének kell tekinteni. 5. §: Az elsőfokú iparhatóság a munkaadó megokolt, kérelmére — szükség esetében áll érdekeltség meghallgatása után — megengedheti, hogy személyzetét egy naptári évben legfeljebb negyvenöt napon, naponként legfeljebb tíz órán át foglalkoztathassa, ha az illető üzemben beállott rendkívüli munkatorlódás megszüntetésére szükséges, feltéve, hogy olyan munkáról van szó, amelyet a 2. § szerint megállapított munkaidőn belül kisegítő munkaerők alkalmazásával sem lehet elvégezni. Az iparügyi miniszter a munkaadó kérelmére, az érdekeltség meghallgatása után, az első bekezdésben említett, túlmunka végzésére legfeljebb további hatvan napot engedélyezhet. Ezt a kérelmet az elsőfokú iparhatóság útján kell a miniszter elé terjeszteni. Az első és második bekezdés alapján előterjesztett kérelmet a munkaadó, amennyiben gyárszerű iparűzésről (78.000/1923. K. M. számú rendelet 4. § második bekezdése) van szó, közvetlenül a kereskedelmi és iparkamaránál, egyébként az ipartestületnél is benyújthatja. A kereskedelmi és iparkamara, illetőleg az ipartestület köteles a kérelmet véleményével együtt negyvennyolc óra alatt az illetékes elsőfokú iparhatósághoz továbbítani. A jelen §-ra alapított, kérelmet több munkaadó együttesen is előterjesztheti. Az elsőfokú iparhatóság a, második bekezdés esetében a kérelmet az általa engedélyezett munkaidőmeghosszabbításra vonatkozó adatokkal az iparügyi miniszterhez felterjeszti. Az elsőfokú iparhatóság a munkaidő meghosszabbítására irányuló kérelem tárgyában soron kívül köteles intézkedni. Az első és a második bekezdés alapján hozott határozatot az érdekeltséggel, az elsőfokú iparhatósággal és a m. kir. rendőrség működése területén az üzem telepe szerint illetékes m. kir. rendőrkapitánysággal (rendőri kirendeltséggel). Budapesten a m. kir. rendőrség kerületi kapitányságával is közölni kell. &*•pest, 1938 január—február hó 1—2. szára A RUHÁZATI MUNKÁSOK ORSZÁGOS EGYESÜLETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE —— ■■■ ..... Megjelenik minden második hónapban Szerkesztőség: Budapest VII. kerület, Almássy, tér 2. szám. Telefonszám: 141—670. A lap részére való közlemények ide küldendők _____ Az Egyesület tagjai a lapot tagilletményként kapják