Szerelőipar, 1943 (9. évfolyam, 1-12. szám)
1943-01-01 / 1. szám
Előfizetési díj 1 évre P 24.— Egyes szám ára — P 1.— Megjelenik havonta egyszer. Dübörgő, kavargó, világokat formáló események kellős közepén forgat egy lapot a krónikás, s az új oldal fejére feljegyzi — 194.1. Vájjon mit rejt mellében az idő, mikor tör át gomolygó vészes felhők ködén az első napsugár, mikor hangzik el végre a komoly bíztató szó, melyből sorsunk megváltását várjuk, talán erre fog választ adni a titokzatos szám — 1943. Sok-sok gondot, fejtörést, idegőrlő feszültséget, reményt és csalódást jelentett a lepergett esztendő, s ma az évforduló napján nyugtalmul mérlegeljük, mit adhat, mit követelhet a kisiparosságtól az előttünk álló rejtelmes év — 1943. Bizonyos fokig az ország miniszterelnöke adott a közelmúltban irányítást, midőn a nemzet nagy sorskérdéseiről beszélve a következőket mondotta: „Európa fogalma, akár a velünk küzdő és baráti, akár a semleges és talán még inkább az ellenséges országok elhatározásában semmikép sem mondható kialakultnak. Nekünk pedig ebben az új Európában a helyünk kijelölve és sorsunk kiszabva. Az önálló, a sajátos, az öncélú, a minél erősebb és magyarabb Magyarországot ebben a világban kell kialakítanunk“. Adva van tehát az összesség, s az egyén kötelessége. Mindent meg kell tennünk, ami erősebbé, felkészültebbé, és számottevőbbé tesz bennünket, öszszes belső erőinket fel kell tárBUDAPESTI BÁDOGOSOK, GÁZ-, VÍZVEZETÉK- ÉS KÖZPONTIFŰTÉS SZERELŐK IPARTESTÜLETE — MAGYAR KÖZPONTI FŰTÉS-, GÁZ-, VÍZVEZETÉK SZERELŐ — VÁLLALKOZÓK EGYESÜLETE — BÁDOGOS ÉS SZERELŐMESTEREK IPARI SZÖVETKEZETE — HIVATALOS LAPJA *nunk és fel kell használnunk, összes erkölcsi értékeinket mozgósítanunk kell, s minden cselekedetünkkel szolgálnunk kell a kulturális, a szociális és a szakmai haladás és fejlődés gondolatát. Mindenkinek — hangsúlyozzuk, kivétel nélkül mindenkinek — kezet kell nyújtani a nagy nemzeti és speciálisan a közös szakmai célok elérésére irányuló együttműködésre. Szükségünk van a józanok, az önzetlenek, a dolgozni akarók aktivitására, az elégedetlen, s a gáncsoskodók helyett szükségünk van fanatikusokra, akik hisznek egy jobb jövőben, s akik részt kérnek a téglahordásból, hogy ennek a szebb jövőnek az otthonát felépíthessük. A magyar kisiparosság általában, de szakmai kartársainak is kivétel nélkül olyan páratlan erőkifejtést mutattak fel a most múlt esztendők minden megpróbáltatásával szemben, hogy ez teljes értékű biztosíték az ország sorsának intézésére hivatott öszszes tényezők előtt a jövőre nézve, s a mai évfordulón csak azt kérjük, ne lankadjon el senki az áldozatvállalásban, s ne torpanjon meg az erőkifejtésben. A magyar iparos mindenkor szorgalmas, öntudatos és büszke hordozója volt a nemzeti gondolatnak és a magyar ipari kultúrának, kell hogy ebben a reánk következő, s talán még újabb nagy megpróbáltatásokat jelentő és további nekifeszülést kívánó esztendőben még őszintébb és nagyobb egységbe forrva még jobSzerkesztőség és kiadóhivatal: Vili., RIGÓ UTCA 6—8- SZ. Telefon: 130—500 és 130—507. ban szorítsa sors és kartársai kezét s így legyen személye ígéret és biztosíték a nagy nemzeti, s azok keretében a szakmai érdekek kiharcolásában. Ne építsünk légvárakat, de vegye ki részét mindenki a közös munkából, fogjunk össze a magyar ipar fejlesztésére irányuló nagy nemzeti munkára, teljesítse mindenki kötelességét, mellyel önmaga és családja irányában tartozik, de legyen tekintettel ugyanakkor a közösség s a kartársak összességének édekeire is. Támogassuk az elesetteket, fejlesszük a bajtársi szolgálatot, álljunk minden erőnkkel és segítőkészségünkkel a sok-sok ezer kilométerre messze idegenben értünk, valamennyiünkért harcoló kartársak visszamaradt családja, elárvult műhelye mellé. Ez nemcsak társadalmi, hanem a legnemesebb értelemben vett feltétlen erkölcsi kötelezettség mindenki számára. Senki sem tévessze szem elől, hogy ezt a jelen helyzet parancsolóan írja elő, a jövő kialakulása pedig csakis a szociális fejlődésben és a szociális kiegyenlítődésben található meg. Az új esztendő fegyelmet, munkát, összetartást és szociális áldozatvállalást követel mindenkitől. A háború élesen határozza meg kötelességeinket és a legnagyobb teljesítményt kívánja meg. De fel kell készülnünk ebben az évben az átmeneti időre és a békegazdálkodásra is. A kézművesipar, mely e sorsdöntő U3EV*