Találmányok Leirása, 1896 (14. évfolyam, 1-2. szám)

1896-01-01 / 1. szám

TALÁLMÁNYOK LEÍRÁSA Tartalom: Dögtestek sterilizálására szolgáló készülék. — Izzólámpa folyékony égő­anyagok számára. — Újítások öntvények kovácsolhatóvá tételére szolgáló kemenczéken. — Rézkultivátor — Márványdíszítmény készítése hideg módon — Palaczkok gal­­vános kupakolása. — Tízleveles padlóburkolat. — Csigás­ szivattyú. — Savak sűrűségének gyors mérő­készüléke. — Kalcium­­karbid lámpi. — Szemét s hulladék elhamvasztó készüléke. — Új rendszerű zár kulcsa. — Szabatos surlófék. — Turbina-szabá­lyozás. — Rizshántó gép. — Kemencze cement, mész s hasonlók folytonos égetésére. — Lemezek kikészítése a kőnyomás kövének pótlására. -- Eljárás a karbidból vizzel való gázfejlesztés szabályozására. — Javított Field-féle kazán. — Fehéren izzófény izzótes­teinek előállítása. — Gázlángokat önműködőleg gyújtó készülék. — Uj ötvények gyártása. — Eljárás műkőanyag előállítására. — Uj örlő-eljárás. — Széngyártás elektromos czélokra. — Villámgyűjtők elektródjaina­k készítése. — Tartós elektródok előállítása. — Gázfejlesztés fából. — Gabona-tisztítógép. — Szekérkenő. Kiadja a kereskedelemügyi m. kir. minisztérium. SZABADALMI VÉDELEM ALATT ÁLLÓ TALÁLMÁNYOK Dögtestek sterilizálására szolgáló készülék. Föltaláló : Henneberg R. Berlinben. A szab. enged. kelte 1895. nov. 16. — 4480. Arra czélra, hogy dögtesteket, húshulladékot stb. zsiradék és enyv egyidejű elő­állítása mellett szagtalanul lehessen sterilizálni és beszárítani és így tovább trágyává fel­dolgozni, számos készüléket szerkesztettek, amelyek lényegükben véve három edényből állanak, amelyek közül az első, a dögtestek és húshulladékok felvételére szolgál, mely kívülről fűthető vagy száraz túl hevített vízgőz vezethető belé. Az első edényben leválasztott folyós anyagok : a zsiradék és az enyvvíz, elzárható csővezetéken át a másik edénybe jut, hon­nan a gőzök egy harmadik edénybe kerülnek, amelyben megsűrűsödnek. Az első­­ edény­nek alsó részén szitafenék van, a­melyre a földolgozandó dögtesteket, húsdarabokat stb. fölhalmozzuk és cső által friss gőzzel táplált gőzköpennyel van ellátva. A gőz­vezetéktől egy cső megy az edény fölső részéhez, egy másik cső a szitafenék fölött egy számos kiömlő nyílással ellátott csőbe torkol, míg a harmadik cső a szitafenék alatt torkol az edénybe. Eme csövek mindegyike záró szelenttyűvel van ellátva, úgy, hogy az erősen túlhevített gőzt az edénynek pontosan megszabott részéhez lehessen vezetni, illetve pon­tosan megszabott részétől elzárni. Az edény fölső részétől cső vezet a második A edénybe, mely a gőznek az A edényből a­z edénybe való átáramlását teszi lehetővé, hol a gőz megsűrűdik. Ép úgy ágazik el az A edény alsó részétől is az 12 cső, amely az első cső­vel egyesülve arra szolgál, hogy az enyvvizet az első A edényből a második Ľ edénybe vigye. А Ľ edény felső részéből k cső vezet a harmadik c edényhez, amely arra szol­gál, hogy а Ľ edényből jövő gőzöket kondenzálja. Ebből a czélból a h cső torkolata fölött zuhany van, amely a hideg vizet finoman elosztott állapotban fecskendezi IT-be, úgy, hogy a gőzök azonnal kondenzálódjanak. A nem kondenzálható gázok egy csövön át a tüzeléshez jutnak úgy, hogy a készülékből kellemetlen szagú gázok el nem távoz­hatnak. A­z edényben összegyülemlő vizet az edény fenekén át lebocsájtjuk. Az első és második edényt összekötő cső ezeknél a készülékeknél úgy van elhelyezve, hogy az összegyü­­lemlett folyadékba messze bele­érjen, úgy, hogy az elragadott gőznek a folyadékon kelljen áthaladnia. Ennek az eljárásnak az a nagy hátránya, hogy a nagymennyiségű gőz a folyadékot igen felhevíti, amikor az ebben foglalt zsír és enyv bizonyos emulziót képez, amelyből a zsír külö­nös derítő eljárással és csak igen nehezen választható le. Ebben az esetben az egész folyadékot le

Next