Technikai Kurir, 1932 (3. évfolyam, 1-10. szám)
1932-01-01 / 1. szám
4 TECHNIKAI KURÍR Felkérjük Bodnár László, Katona György Kiskunfélegyháza, Birhdan Lajos, dr. Gerő István és Král Lajos tagtársainkat, vagy azok ismerőseit, hogy a nevezettek Cikét szíveskedjenek a titkársággal közölni,mert a nekik címzett postai küldeményeink visszaérkeznek. Kábítószerek gyártásának korlátozásáról és forgalomba hozásának szabályozásáról a Nemzetek Szövetsége egyezménytervezetet készített, mely az 1912-es hágai és 1925-ös genfi ópiumegyezményt egészíti ki azáltal, hogy a kábítószerek gyártását orvosi és tudományos használatra korlátozzák és forgalombahozatalukat szabályozzák. A tervezet általánosságban kitűnően van elkészítve; az apróbb hibáktól eltekintve, hiányoljuk, hogy nem meríti ki a hódító mérgek egész listáját. Érdekes a 18. cikk, mely szerint a szabályellenes kereskedelem folyamán elkobzott ily mérgeket a kormány közege megsemmisítheti, nem kábító anyaggá alakíttathatja át vagy orvosi és tudományos célra fordíthatja, a diacetylmorfint azonban meg kell semmisítenie vagy nem kábító anyaggá átalakítania. A főbb kábító mérgekben a jelenlegi világszükséglet: morfin — — — — — — — 9 tonna diacetylmorfin (heroin) — — 2 ., kokain —--------— — ----------5.5 ., Az egyezmény 1931 dec. 31-ig áll aláírás végett a kormányok rendelkezésére. D. Turista szakosztály. Mint múlt számunkban közöltük, egyesületünk keretében turista-szakosztályt alakítottunk. Az első kirándulást november 29-én Baicz István és Inzelt István kartársunk vezették. Tagtársaink családtagjaikkal s vendégeikkel együtt a Délivasútnál találkoztak és onnan Csillebérc, Máriaremete, Budakeszi, Hűvösvölgyön át szép és kellemes utat tettek meg. Egyben elhatározták, hogy a kirándulásokat minden vasárnap rendszeresítik, amiről tagjaink úgy a szombati napilapok turistarovatából, mint egyesületünkben kifüggesztett programmból fognak értesülni. A programmot úgy fogjuk beosztani, hogy egy kirándulás keretében — a gyengébb és gyakorlatlan turistákra való tekintettel — kisebb és nagyobb utakat lehessen megtenni. Azonkívül a programmban megadjuk a közös étkezés helyét, hogy kartársaink ott is csatlakozhassanak a társasághoz. Ezzel minél több kartársunk részére akarjuk a társaskiránduláson való résztvételt lehetővé tenni. Albániai beviteli lehetőségek. Az utóbbi években Albánia erősen iparosodik. Ezzel karöltve jár az ország behozatalának nagymérvű fokozódása. Első helyen jár természetesen Olaszország, amely 1930-ban 16 millió arany frank értékű árut vitt be, utána következnek az É. A. E. A. 2.5, Csehszlovákia 2.3, Anglia 2, Görögország 1.8 és Jugoszlávia 1.7 milió arany frank értékű importjukkal. A pénzegység az albán arany frank (10.81 német márka). Az importált áruk közül fel kell említeni az ásványvizeket, amelyből 1929-ben 53 ezer, 1930-ban 48.7 ezer, a fényképészeti papírokat, amelyből 1929-ben 10.8 ezer, 1930-ban 21.3 ezer, gyufát, amelyből 1929-ben 60 ezer, 1930-ban 73 ezer, földfestékeket, amelyből 1929-ben 15.8 ezer, 1930-ban 23.8 ezer, pipereszappant, amelyből 1929- ben 21.2 ezer, 1930-ban 22.2 ezer, tintát, amelyből 1929- ben 11.9 ezer, 1930-ban 11.10 ezer, marónátront, amelyből 1929-ben 38.2 ezer, 1930-ban 52.3 ezer, gyógyszereket, amelyből 1929-ben 266.0 ezer, 1930-ban 300.3 ezer aranyfrank értéket vittek be. (Lásd Chem. Ind. 1931. 1097.) Nemzetközi Elektromossági Kongresszus. A Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság égisze alatt összeülő 1932-es kongresszusra, amelyet a La Soc. Francaise des Électriciens, La Soc. Francise de Physique, La Comité Électrotechnique Franciás és a L’Union des Syndicate de VÉlectricité rendeznek, felhívjuk a figyelmet. A kongreszszus Párisban lesz (Paris Ville, 134, Boulevard Haussmann). Az ezelőtt 50 évvel ugyancsak Párisban székelő első Nemzetközi Elektromossági Kongresszus (Congrès International d'Électricité de 1881) arról volt nevezetes, hogy azon egységesítették az elektromosságra vonatkozó mértékegységeket. Ezen a kongresszuson Magyarországot báró Eötvös Loránd hírneves fizikusunk képviselte. Ideiglenes csatlakozási nyilatkozat (magyar nyelvű is lehet!) beküldésére a kongresszus irodája megküldi az érdeklődőknek a tájékoztató iratokat. Az ideiglenes nyilatkozat természetesen kötelezettség nélküli. KÖNYVISMERTETÉS A. E. van Arkel und J. H. de Buer, Chemische Bindung als elektrostatische Erscheinung. Deutsche autorisierte Ausgabe von Li Klemm und Wilhelm Klemm. Mit einem Geleitwort von Wilhelm Biltz. Verlag von S. Hirzel Leipzig, Ára fűzve 15.—, kötve 17.— KM. Az utolsó 10 évben a Berzelius-féle gondolatot, amely szerint a kémiai erők lényegileg elektrostatikus erők, ismét nagy mértékben használják fel a kémiai jelenségek leírására. A két hollandi szerző, akiknek maguknak lényeges részük volt ezen teóriának a kiépítésénél, nagy gonddal gyűjtötte egybe az erre vonatkozó kutatásokat és megállapította, hogy egyszerű modellekkel és kvantitatív meggondolásokkal igen mélyen lehet a kémiai kutatás természetébe bevilágítani. A munka teljes képét adja annak, hogy mennyire lehetséges tisztán elektrostatikus erők segítségével a kémiai kötés különböző fajait megmagyarázni, így sikerül nekik az ionokból felépített vegyületeknek, főleg az anorganikus vegyületek igen jelentékeny részére azok képződés heit, kristályok struktúráját, illékonyságát, stb. kiszámítani, de még az összetettebb komplex vegyületek keletkezésének, továbbá az ú. n. fiziko-kémiai folyamatoknak, mint az oldódásnak, adsorptiónak, kristálynövekedésnek a teóriáját is fel lehetett építeni az elektrostatikai erők segítségével. A könyv utolsó fejezetében vázolják a szerzők azokat a problémákat, amelyek megfejtéséhez az egyszerű elektrostatikus kép már nem elegendő, hanem már a kvantummechanika alkalmazása szükséges. A könyvet mindazoknak, akik a kémia modern elméletével kívánnak foglalkozni, a legmelegebben ajánljuk. Dr. В—у. Prof. dr. Georg Stadnikoff Die Chemie der Kohlen, 1931. Ferdinand Enke Verlag Stuttgart, XII -1- 339 oldal, 28 képpel, 188 tabellával. Fűzve 19.— KM, kötve 21__KM. A könyv monográfia jellegű, hogy így beszámolhasson a szénvizsgálatoknak az utolsó 15 év alatti fejlődéséről. Az első két fejezetben a különféle szénféleségek keletkezését és azok petrográfiai leírását találjuk. A következő öt fejezetben a szén egyes alkatrészeinek meghatározási módszerei vanak ismertetve és pedig: a 3-ik fejezet a szenek víztartalmával, — a 4-ik a száraz szenek szilárd alkatrészeivel,— az 5-ik az extrahálható bitumennel, — a 6-ik a humuszanyagokkal, — a 7-ik a szén párlási maradékával foglalkozik. A lepárlásnál nyert párlási maradékkal bővebben foglalkozik a szerző és rámutat ezen párlási maradékok különbözőségére, amelyek a kokszolást befolyásolják. A szerzőnek ebben az irányban folytatott vizsgálatai lehetővé teszik a tapadó szeneknek szakszerű osztályozását is. A 8-ik fejezetben főleg a szenek termikus bomlását tárgyalja és az elkeletkezett termékeket veszi vizsgálat alá. A 9-ik fejezetben a kátrányokat és azok összetételét írja le. A 10-ik fejezet a szenek hidrogénizálásával foglalkozik abból a szempontból, hogy ezt a módszert is segítségül vegye a szenek megítélésénél. A 11-ik fejezetben összefoglalja az elmondottakat és megpróbálkozik az előbbiek alapján a szenek általános osztályozásával is. A 12-ik fejezetben a szeneknek a levegőn való oxidációs folyamatát írja le, ami igen nagy gyakorlati jelentőséggel bíró kérdés, mellyel azonban mindezideig teoretikus kutatók keveset foglalkoztak. .A könyv igen értékes segédeszköz mindazok számára, akik szenekkel akár tudományosan, akár a gyakorlatban bármely szempontból foglalkoznak, mert az eddigi rendszertelen kutatások eredményét közös szempontból összefoglalva tárgyalja. p. T. 1802.31 HUNGÁRIA HIRMPNYOMDA RÉSZVÉNYTÁRSASÁG BUDAPEST. FELELŐS: SCHMIDER GÉZA.