Technikai Kurir, 1932 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1932-01-01 / 1. szám

4 TECHNIKAI KURÍR Felkérjük Bodnár László, Katona György Kiskunfél­egyháza, Birhdan Lajos, dr. Gerő István és Král Lajos tagtársainkat, vagy azok ismerőseit, hogy a nevezettek Cik­­ét szíveskedjenek­ a titkársággal közölni,­­mert a nekik címzett postai küldeményeink visszaérkeznek. Kábítószerek gyártásának korlátozásáról és forga­lomba hozásának szabályozásáról a Nemzetek Szövetsége egyezménytervezetet készített, mely az 1912-es hágai és 1925-ös genfi ópiumegyezményt egészíti ki azáltal, hogy a kábítószerek gyártását orvosi és tudományos használatra korlátozzák és forgalom­bahozatalukat szabályozzák. A ter­vezet általánosságban kitűnően van elkészítve; az apróbb hibáktól eltekintve, hiányoljuk, hogy nem meríti ki a hó­dító mérgek egész listáját. Érdekes a 18. cikk, mely sze­rint a szabályellenes kereskedelem folyamán elkobzott ily mérgeket a kormány közege megsemmisítheti, nem ká­bító anyaggá alakíttathatja át vagy orvosi és tudományos célra fordíthatja, a diacetylmorfint azonban meg kell sem­misítenie vagy nem kábító anyaggá átalakítania. A főbb kábító mérgekben a jelenlegi világszükséglet: morfin — — — — — — — 9 tonna diacetylmorfin (heroin) — — 2 ., kokain —--------— — ----------5.5 .,­­ Az egyezmény 1931 dec. 31-ig áll aláírás végett a kor­mányok rendelkezésére. D. Turista szakosztály. Mint múlt számunkban közöl­tük, egyesületünk keretében turista-szakosztályt alakítot­tunk. Az első kirándulást november 29-én Baicz István és Inzelt István kartársunk vezették. Tagtársaink család­tagjaikkal s vendégeikkel együtt a Délivasútnál találkoz­tak és onnan Csillebérc, Máriaremete, Budakeszi, Hűvös­­völgyön át szép és kellemes utat tettek meg. Egyben el­határozták, hogy a kirándulásokat minden vasárnap rend­szeresítik, amiről tagjaink úgy a szombati napilapok turistarovatából, mint egyesületünkben kifüggesztett prog­­rammból fognak értesülni. A programmot úgy fogjuk beosz­tani, hogy egy kirándulás keretében — a gyengébb és gyakorlatlan turistákra való tekintettel — kisebb és na­gyobb utakat lehessen megtenni. Azonkívül a programm­­ban megadjuk a közös étkezés helyét, hogy kartársaink ott is csatlakozhassanak a társasághoz. Ezzel minél több kartársunk részére akarjuk a társaskiránduláson való részt­­vételt lehetővé tenni. Albániai beviteli lehetőségek. Az utóbbi években Al­bánia erősen iparosodik. Ezzel karöltve jár az ország be­hozatalának nagymérvű fokozódása. Első helyen jár ter­mészetesen Olaszország, amely 1930-ban 16 millió arany frank értékű árut vitt be, utána következnek az É. A. E. A. 2.5, Csehszlovákia 2.3, Anglia 2, Görögország 1.8 és Jugo­szlávia 1.7 milió arany frank értékű importjukkal. A pénzegység az albán arany frank (10.81 német márka). Az importált áruk közül fel kell említeni az ásvány­vizeket, amelyből 1929-ben­ 53 ezer, 1930-ban 48.7 ezer, a fényképészeti papírokat, amelyből 1929-ben 10.8 ezer, 1930-ban 21.3 ezer, gyufát, amelyből 1929-ben 60 ezer, 1930-ban 73 ezer, földfestékeket, amelyből 1929-ben 15.8 ezer, 1930-ban 23.8 ezer, pipereszappant, amelyből 1929- ben 21.2 ezer, 1930-ban 22.2 ezer, tintát, amelyből 1929- ben 11.9 ezer, 1930-ban 11.10 ezer, marónátront, amelyből 1929-ben 38.2 ezer, 1930-ban 52.3 ezer, gyógyszereket, amelyből 1929-ben 266.0 ezer, 1930-ban 300.3 ezer arany­frank értéket vittek be. (Lásd Chem. Ind. 1931. 1097.) Nemzetközi Elektromossági Kongresszus. A Nemzet­közi Elektrotechnikai Bizottság égisze alatt összeülő 1932-es kongresszusra, amelyet a La Soc. Francaise des Électriciens, La Soc. Franci­se de Physique, La Comité Électrotechnique Franciás és a L’Union des Syndicate de VÉlectricité rendeznek, felhívjuk a figyelmet. A kongresz­­szus Párisban lesz (Paris Vill­e, 134, Boulevard Hauss­­mann). Az ezelőtt 50 évvel ugyancsak Párisban székelő első Nemzetközi Elektromossági Kongresszus (Congrès Inter­national d'Électricité de 1881) arról volt nevezetes, hogy azon egységesítették az elektromosságra vonatkozó mér­tékegységeket. Ezen a kongresszuson Magyarországot báró Eötvös Loránd hírneves fizikusunk képviselte. Ideiglenes csatlakozási nyilatkozat (magyar nyelvű is lehet!) beküldésére a kongresszus irodája megküldi az ér­deklődőknek a tájékoztató iratokat. Az ideiglenes nyilat­kozat természetesen kötelezettség nélküli. KÖNYVISMERTETÉS A. E. van Arkel und J. H. de Buer, Chemische Bin­dung als elektrostatische Erscheinung. Deutsche autori­sierte Ausgabe von Li Klemm und Wilhelm Klemm. Mit einem Geleitwort von Wilhelm Biltz. Verlag von S. Hirzel Leipzig, Ára fűzve 15.—, kötve 17.— KM. Az utolsó 10 évben a Berzelius-féle gondolatot, amely szerint a kémiai erők lényegileg elektrostatikus erők, is­mét nagy mértékben használják fel a kémiai jelenségek leírására. A két hollandi szerző, akiknek maguknak lénye­ges részük volt ezen teóriának a kiépítésénél, nagy gond­dal gyűjtötte egybe az erre vonatkozó kutatásokat és meg­állapította, hogy egyszerű modellekkel és kvantitatív meg­gondolásokkal igen mélyen lehet a kémiai kutatás termé­szetébe bevilágítani. A munka teljes képét adja annak, hogy mennyire lehetséges tisztán elektrostatikus erők segít­ségével a kémiai kötés különböző fajait megmagyarázni, így sikerül nekik az ionokból felépített vegyületeknek, fő­leg az anorganikus vegyü­­letek igen jelentékeny részére azok képződés heit, kristályok struktúráját, illékonyságát, stb. kiszámítani, de még az összetettebb komplex vegyü­­­letek keletkezésének, továbbá az ú. n. fiziko-kémiai folya­matoknak, mint az oldódásnak, adsorptiónak, kristály­növekedésnek a teóriáját is fel lehetett építeni az elektro­­statikai erők segítségével. A könyv utolsó fejezetében vázolják a szerzők azokat a problémákat, amelyek megfejtéséhez az egyszerű elektro­statikus kép már nem elegendő, hanem már a kvantum­­mechanika alkalmazása szükséges. A könyvet mindazok­nak, akik a kémia modern elméletével kívánnak foglal­kozni, a legmelegebben ajánljuk. Dr. В—у. Prof. d­r. Georg Stadnikoff Die Chemie der Kohlen, 1931. Ferdinand Enke Verlag Stuttgart, XII -1- 339 oldal, 28 képpel, 188 tabellával. Fűzve 19.— KM, kötve 21__KM. A könyv monográfia jellegű, hogy így beszámolhasson a szénvizsgálatoknak az utolsó 15 év alatti fejlődéséről. Az első két fejezetben a különféle szénféleségek keletkezését és azok petrográfiai leírását találjuk. A következő öt feje­zetben a szén egyes alkatrészeinek meghatározási mód­szerei vanak ismertetve és pedig: a 3-ik fejezet a szenek víztartalmával, — a 4-ik a száraz szenek szilárd alkat­részeivel,— az 5-ik az extrahálható bitumennel, — a 6-ik a humuszanyagokkal, — a 7-ik a szén párlási maradéká­val foglalkozik. A lepárlásnál nyert párlási maradékkal bővebben foglalkozik a szerző és rámutat ezen párlási maradékok különbözőségére, amelyek a kokszolást be­folyásolják. A szerzőnek ebben az irányban folytatott vizsgálatai lehetővé teszik a tapadó szeneknek szakszerű osztályozását is. A 8-ik fejezetben főleg a szenek termikus bomlását tárgyalja és az el­keletkezett termékeket veszi vizsgálat alá. A 9-ik fejezetben a kátrányokat és azok összetételét írja le. A 10-ik fejezet a szenek hidrogéni­­zálásával foglalkozik abból a szempontból, hogy ezt a mód­szert is segítségül vegye a szenek megítélésénél. A 11-ik fejezetben összefoglalja az elmondottakat és megpróbál­kozik az előbbiek alapján a szenek általános osztályozá­­­sával is. A 12-ik fejezetben a szeneknek a levegőn való oxidációs folyamatát írja le, ami igen nagy gyakorlati je­lentőséggel bíró kérdés, mellyel azonban mindezideig teo­retikus kutatók keveset foglalkoztak. .A könyv igen értékes segédeszköz mindazok számára, akik szenekkel akár tudományosan, akár a gyakorlatban bármely szempontból foglalkoznak, mert az eddigi rendszer­telen kutatások eredményét közös szempontból összefoglalva tárgyalja. p. T­. 1802.31 HUNGÁRIA HIRMPNYOMDA RÉSZVÉNYTÁRSASÁG BUDAPEST. FELELŐS: SCHMIDER GÉZA.

Next