Technikai Kurir, 1935 (6. évfolyam, 1-12. szám)

1935-01-01 / 1. szám

VI. évfolyam Budapest, 1935 január hó 1. szám TECHNIKAI KURÍR A MAGYAR KÉMIKUSOK EGYESÜLETÉNEK HAVI ÉRTESÍTŐJE MEGJELENIK HAVONTA EGYSZER SZERKESZTÉSÉIT ÉS KIADÁSÉRT FELELŐS PFEIFER IGNÁC NYUG. MŰEGYETEMI TANÁR, A MAGYAR KÉMIKUSOK EGYESÜLETÉNEK ELNÖKE i SZERKESZTŐSÉG: ! BUDAPEST VI, ANDRÁSSY-UT 23, 1. PÉLDÁNYONKÉNT 20 FILLÉR ELŐFIZETÉSI ÁRA ÉVENKÉNT 2 P AZ EGYESÜLET TAGJAI DÍJTALANUL KAPJÁK lllllllllllllllllllllllllllllilllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll Iliit lllllllllllllllllllllllllllillllllllllllllllltlIillllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllMIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII Vas- és mangántalanitó berendezések az ivó* vízellátásokban Molnár Dénes nov. hó 28-án egyesületünkben tartott előadásának kivonata Az ivóvíz élelmiszer és mint ilyen közegészség- ügyi, kémiai és bakteriológiai szempontból fokozott figyelmet érdemel. Az ivóvízül felhasználható vizek különböző eredetűek, úgymint: felszíni viz (folyók, tavak, völgyzárógátak által adott vizek), azután talaj­vizek, amelyek a vízszállító réteg fekvése szerint lehet­nek mélyebb rétegekből és magasabb rétegekből szár­mazóét*.. Ivóvizszolgáltatásnál, vagy ami az ivóvízellátás­sal rendszerint kapcsolatos, hogy ipari célokra is szolgáltat vizet, a legritkább eset az, hogyha a kiter­melt viz közvetlenül közfogyasztásra bocsájtható. Legtöbbször a viz agresszív sajátságai, a lebegő vagy káros hatású oldott alkatrészek, pl. vas, mangán, szer­ves anyagok, néha bakteriológiai szempontok szük­ségessé teszik a víznek a közfogyasztásba boesájtás előtt való kezelését. Ez alkalommal a vas- és mangántartalma vizek tisztítását fogom röviden ismertetni. A vasnak és a mangánnak a vizszállitórétegből való kioldása főleg két folyamatra vezethető vissza. 1. Vagy aránylag jelentékeny szabad szénsavtartalmu és minimális esetleg semmi oldott oxigént nem tartalmazó viz jut vasat tartalmazó talajrétegbe és végzi el olt talajoldó hatását, vagy pedig egyébként neutrális jellegű viz kerül olyan vízszállító rétegbe, ahol viz jelenlétében lefolyó kémiai és biológiai folyamatok következtében a viz fémoldó sajátságává válik és a/, ugyanott található vas- és mangánvegyületeket feloldja. A vízben oldott fémek kiválasztása általában oxi­dációs folyamat, és pedig vagy csupán oxidáció, vagy pedig szerepet játszanak itt katalitikus folyamatok is. Megelőzhetik az oxidációt adszorbeiós jelenségek. A vas- és mangántalanitó eljárásoknál mindezen lehe­tőségek rendszerint együtt járnak. Oxidáció szem­pontjából legegyszerűbb és legkönnyebb a carhonáfos kötésben levő fémek kiválasztása, azután következik a szulfátos kötésben levő fém és a legnehezebb a szer­ves kapcsolatban levő fémek eltávolítása. Ez utóbbi esetben legtöbbször nem elegendők az oxxidációs hatá­sok, hanem más kémiai eszközök, pl. aluminiumszul- fát, mész, káliumpermanganát alkalmazása válik szükségessé. A fémek kiválasztásánál igénybevett esz- I;őzök és eljárások megválasztásánál a tisztítandó \ u. egyéni sajátságai az irányadók. Minden egyes viz egy individuum és a tisztítás szempontjából egy részle­tekig menő sablont megállapítani nem lehet. Termé­szetesen figyelembe jönnek itt a helyi viszonyok, a financiális kérdések és a termelt vízzel szemben tá­masztott minőségi kívánságok. A vas- és mangánta- lanitás szempontjából elsősorban jön figyelembe a tisztítandó viz szabad szénsavtartalma, állandó és változó keménysége és ami ezeket karakterizálja, a viz pH értéke. Ha a viz pH értéke nem alkalikus vagy neutrális érték, úgy a fémek kiválasztását célzó oxi­dációt a viz savtalanitásával kötjük össze. A viz sav- talanitása történhetik mechanikai vagy kémiai utón. Kémiai utón mészviz adagolása a legszokásosabb, újabb eljárások szerint magnéziumvegyületeket, sőt magát a fémmagnéziumot is felhasználják erre a célra. A mechanikai savtalanitásnak a savtalanilás intenzitását figyelembe véve, általában három for­mája szokásos: 1. a csörgedeztetés, mely a legkisebb savtalanitó hatással bir, 2. a víznek finom sugarakra való bontása, amely már erősebb hatású és 3. a víz­nek a porlasztása finom szemcsékké, ami a legna­gyobb fokú savtalanitást eredményezi. Természete­sen ugyanilyen arányban intenzív a fémek oxidáció­jához szükséges levegő, illetve oldott oxigén mennyi­ségének a felvétele. Hogy a víztisztítási eljárásoknál, lva az savtalanitással van egybekötve, a kémiai vagy a mechanikai módszert alkalmazzuk-e, az függ a viz

Next

/
Thumbnails
Contents