Tejgazdasági Szemle, 1925 (5. évfolyam, 1-24. szám)
1925-01-01 / 1. szám
V. ÉVFOLYAM 1. SZÁM BUDAPEST, 1925 JANUÁR 1 TEJGAZDASÁGI SZEMLE EGYETEMES TEJTERMÉKIPARI ÉS KERESKEDELMI SZAKLAP SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL, BUDAPEST, VIk. JÓZSEF-KÖRÚT 31 . TELEFON: József 118- HL AZ ORSZÁGOS TEJGAZDASÁGI SZÖVETSÉG HIVATALOS KÖZLÖNYE Felelős szerkesztő: Dr. Kovács József MEGJELENIK NAPONTA KÉTSZER ELŐFIZETÉSI ÁRA: NEGYEDÉVRE . .... 60.000 K Külföldre a lenti árak bétazerepe Postatakarékpénztári csekk számla: 49128. Ünnep után Az uj esztendő hozta meg a forgalom felszabadítását s ezzel együtt a kiviteli és behozatali áruforgalmi korlátozások megszüntetését. A korlátozások megszüntetésével egyidejűleg lép életbe az új vámtarifa, amely egyúttal felhatalmazza a kormányt, hogy a gazdasági érdekek kívánalmaihoz képest a vámokat kivételes szükség esetén rendeletileg felemelhesse vagy leszállíthassa. Bárha a vámtarifa felszabadításával a forgalom szabaddá lesz, azonban az olyan korlátozásokat tartalmaz, amelyek miatt az áruforgalom teljes felvétele nem következhet be. Egyes árukra megállapított túl magas vám lehetetlenné teszi a behozatalt, exportra kerülő belföldi tejtermékeink rendkívül nagy adóterhei pedig csökkentik azok versenyképességét. Mindezeknél fogva a forgalom szabadsága nem tekinthető általánosnak, mert egyes árut a magas vám miatt behozni, a vasúti szállítási díjak és a forgalmi adó miatt pedig kivinni nem igen lehet. Az export mielőbbi megerősödése terén nélkülözzük mindazon kedvezményeket, amelyek megadása gazdasági érdekeinkre való tekintettel elengedhetetlenek. A törvényhozás számolt a vámtarifa revisiójának szükségével, amikor a vámok leszállítására vagy felemelésére vonatkozó meghatalmazást adott az illetékes minisztériumnak. Ezen felhatalmazás gyakorlásához reményt csak akkor fűzhetünk, ha az egyes vámtételeken eszközlendő változtatások az arra illetékes érdekképviseletek meghallgatásával történnek, mert a bürokratikus módon eszközölt és kicsinyes szempontoktól vezetett minden változtatás csak káros eredményeket hozhat. Éppen ezért az új esztendőben a be- és kivitel terén sok apró kérdés vár megoldásra, melyek együtlesenpf°áják biztosítani a termelés érdekeit s a nemzetközi forgalom teljes kialakulását. Az egészséges bel- és külforgalom kialakulásának azonban van egy súlyos tehertétele, melyet a kormány statuált, ez az u. n. kofarendszer, amelyet az új esztendő folyamán szintén szanálni kell. A földművelésügyi kormány, hogy a lakosság olcsó, sok és jó tejjel legyen ellátható, megengedte a tejkereskedelem terén az ellenőrizhetetlen kofarendszer kialakulását. Ennek eredményei már eddig is nagyon sok irányban mutatkoztak, az ünnepek alatt különösen egyes vidéki városokban voltak tapasztalhatók, mert a dédelgetett kofák az egy százalék zsírtartalmú tejüket csekély 7—8000 koronáért mérték ki a megszorult köztisztviselőknek. Ez pedig homlokegyenest ellenkezik a közegészségügy érdekeivel, e mellett pedig a fogyasztó közönség kiuzsorázása, ami pedig nem engedhető meg. Ilyen körülmények között jó és olcsó tejellátásról, egészséges bel- és külforgalom kialakulására számítani nem igen lehet, mert egy illegális belföldi verseny, kedvezőtlen vasúti tarifa, a rendkívül nagy adók és vámok lehetetlenné teszik azt. A tejszinkrom* írta: Prof. dr. Rahn Ottó, a kieli tejgazdasági kísérleti és kutatóintézet fizikai osztályának igazgatója. A tejszinkrém egy fogyasztott termék, amely főképen tejszínből, tejből, cukorból, s valamely aromatikus anyagból áll, amelyet gyors és állandó keverés által, röviddel a fagyasztás előtt és a fagyasztás alatt, lazává és habossá verünk. Ennek zsírtartalma rendszerint 8 és ló */o között váltakozik. Előállításánál rendes körülmények között nem használunk vizet, csak akkor, ha tejporral dolgozunk. A tejszinkrémnek magas a tápértéke, mert legalább 3 %*nyi fehérjét tartalmaz. Éhez jön még a cukor és a zsír. Ezt a sokoldalú tápszert tehát sokkal értékesebbnek kell tekintenünk, mint a tejszínhabot, bonbonokat és a fagylaltot. Vannak azonban más , tejjel készült fagyasztott ételek is, amelyeknek igen csekély a zsírtartalma. Ezeket nem szabad a tejszínkrémmel egyenértékűnek tekinteni. A tejszinkrém előállítása aránylag egyszerű. Legelőbb is a tejszínt, tejet, cukrot, az aromatikus agyagot s egy fél - a zselatint alaposan összekeverünk, s csaknem a fagyponton hosszabb ideig állani hagyjuk. Ezután a keverék a fagyasztóba kerül, ahol abból a még benne levő meleget mélyen lehűtött sós vízzel, vagy sóval kevert jéggel kivonjuk. A fagyás alatt a keverék egy verő készülékkel állandóan kevertetik. A tömeg ezáltal lazává és habossá válik. Egy liternyi keverékből körülbelül 17*—2 liternyi anyag lesz. A keveréket még félig folyós állapotban kiveszik a fagyasztóból és egy másik tartályban (vagy kis üzemekben ugyanabban az edényben) teljesen kifagyasztják. Ilyen módon egész keménnyé válik az anyag. Az így készített tejszinkrémet azután tetszés szerinti formában lehet préselni és csomagolni. A különféle tejszinkrémek összetételét, azok zsírtartalma alapján a következő táblázat mutatja: A kész termék laza sajátsága nem csupán a zsírtartalomtól függ, hanem a zsírmentes száraz tejanyag minőségétől és mennyiségétől is, lényegében tehát a tejkollodiumtól és a tej fehérje anyagától. Ezek a tejszínhabnál is jelentőséggel bírnak, amint azt a még befejezetlen vizsgálatok már eddig is mutatják. A táblázat azt mutatja, hogy minél több fehérje anyagot kell adni, annál kevesebb a zsír. A zselatin mint összefogó anyag szerepel. Amennyiben a tejszinkrémet már néhány órával az elkészítés után * A kiváló szerző közlés végett átengedett ezen tanulmánya — német nyelven először a Heldesheimer Molkerei Zeitung ez évi 77-ik számában jelent meg. I. II. III. IV. V. VI. Viz..................................670 65 0 65 0 650 620 600 Zsir.................................. 80 90 10 0 120 160 180 Cukor.............................130 130 140 140 140 140 Zsírmentes száraz tejanyag115 12-5 10-5 8-5 7-5 7-5 Zselatin........................ 0 5 0-5 0-5 0-5 0-5 0-5 ' ^dapet.Vrr.Jez^-'vJ1 TP'armu 2 ........... *0Tut 6.37.