Tejgazdasági Szemle, 1926 (6. évfolyam, 1-24. szám)
1926-01-01 / 1. szám
VI. ÉVFOLYAM SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL. BUDAPEST, VIII. JÓZSEF-KÖRUT 31/b II. 3. TELEFON: József 128-10. .Mswcv.kir.T#^- ~Iparauzalamak ’t 6. BUDAPEST, 1926 JANUÁR 1 ------------- 7 TEJGAZDASAGI SZEMLE EGYETEMES TEJTERMÉKIPARI ÉS KERESKEDELMI SZAKLAP AZ ORSZÁGOS TEJGAZDASÁGI SZÖVETSÉG I megjelenik havonta kétszer HIVATALOS KÖZLÖNYE előfizetési ára : Felelős szerkesztő és felelős kiadó: NEGYEDÉVRE 60.000 K FÉLÉVRE 120.000 K . . . I Külföldre a fenti árak kétszerese ________Özv. Pr. Kovács Józsefné________|______Postatakarékpénztári csekk számla 49128. A tejgazdaság jelentősége (Elhunyt szerkesztőnk, Dr. Kovács József megmaradt kéziratából) Az állattenyésztés és az azzal együtt űzött tejgazdaság mindig jelentőségteljes helyet foglalt el az emberiség életében. A népesség szaporodással szorosan egybefüggő változások az állattenyésztésben azt lehet mondani mindig a haladásnak egy-egy lépcsőfokát jelentették. Az őskorban a háziállatok megszelidítése vet véget a vadászat és halászatból élő gazdálkodásnak, s kezdetét veszi az évszázadok során át tartó népvándorlásnak, melynek gazdálkodása az állattenyésztésben merült ki. Kétségtelen az, hogy az állattenyésztés elterjedt volta idézte elő a népvándorlást, amely azután az egyes népek megtelepülésével s a rendes állami élet kialakulásának kezdetével végződött. A miatta letelepülő és számban mindinkább gyarapodó népek szükségleteit az állattenyésztés nem tudta kielégíteni, és úgy nem tudta fedezni a lassan kint meghonosuló növénytermelés sem. Ha látszólag háttérbe is szorul az állattenyésztés, azonban elsőrendű helyét a növénytermelés mellett mindig megtartotta. A jobbágyság és hűbériség az állattenyésztés teljes kibontakozásának nem kedvezett, mert a korlátozott magántulajdon és használat a korlátlan magántulajdont, s közvetlen individuális beavatkozást feltételező állattenyésztés fejlődésének sehol sem kedvezett. Sőt a legújabb időkben a kommunistikus alapon űzött állattenyésztés mindenütt visszafejlődött. Ausztriában pedig épen a tejgazdaság hanyatlása folytán kénytelenek voltak a megkísérelt kommunistikus rendszerű kísérleti gazdálkodással felhagyni, s a magántulajdoni rendszerhez visszatérni Mindezeknél fogva az állattenyésztés és az azzal kapcsolatos tejgazdaság bárka már Krisztus előtt 2000 esztendővel meg volt található és Európában a legutolsó ötszáz esztendő alatt a tejgazdasági ipar egyes országokban megnyilvánult, mégis fejlődésének kezdeteihez a jobbágyság és a hűbériség megszűnése után jutott el A lökést pedig a múlt század 70-es éveiben egész Európában végbe ment gazdasági átalakulás, főként azonban a gabona és egyéb nyersanyagok termelésének a gyarmatokba és az Európán kívüli világrészekbe való áthelyezése idézte elő. A fejlődésben elöljáró államok gabonatermelésük túlnyomó részét idegen világrészekbe, vagy Európa extensív termelést folytató országaiba helyezik át, vagy onnan vásárolják a gabonát, s e helyett az állattenyésztés és a tejgazdálkodás fejlesztése érdekében mindent elkövetnek. Magyarországnak nem voltak gyarmatai, s igy oda nem helyezhette át gabonatermelését, ellenben Ausztriának volt a »gyarmata«, s igy a nagy területen folytatott extensiv gabonatermelését kénytelen volt fenntartani, s a nagy menynyiségű gabonát termelő keleti államok gabona behozatala elől elzárkózni. Nem vagyunk már Ausztria »gyarmata«, s nekünk sincsenek gyarmataink, ennélfogva az állattenyésztés az ezzel kapcsolatos tejgazdaság fejlesztése a mezőgazdaság indusztriálása elől ha haladni akarunk, nem zárkózhatunk el. Ellenkező esetben vissza kell térni az extensív gazdálkodáshoz. Visszatérés azonban nem lehet, mert ez a halálunkat jelenti. ❖ * Gabonagazdálkodásunknak az uralma szorította háttérbe az elmúlt időkben állattenyésztésünket és tejgazda* Ságunkat. S ennek volt a következménye, hogy tejgazda* Ságunk fejlődése nem volt maradandó, hanem a 900-as évek rohamos emelkedését a hanyatlás váltotta fel. Míg a háború, s az azt követő évek kötött forgalma tejgazdaságunkat teljesen visszavetette, s a bizonytalanság útvesztőjében haladó földbirtokreform ez újraépítés lehetőségét is megakadályozta Tejgazdasági téren majdnem újból kellett kezdeni mindenütt a munkát. Ezt azonban a termelő, kereskedő és ipari érdekeltségek teljesen a saját erejükre támaszkodva indították meg, mert a kormánytól a sok sürgetés után a forgalom felszabadításán kívül semmit sem kaptak. Csak a gazdaközönség a tenyészállatbeszerzési kölcsönt és a földmivelésügyi minisztérium által létesített tejszövetkezeti központ egy több milliárdos hozaiiot. Holott az ipar és kereskedelem, amely a tejgazdaságunk fejlődésének legszélesebb köreit nyitotta meg, az illetékes tényezők részéről más elbánást érdemelt volna meg. Hogy mit jelent csonka hazánkra nézve tejgazdaságunk, megkísérlem azt számokban kifejezni. Sajnos tejgazdasági statisztikánk nincs, adatok sem állanak rendelkezésre, ennélfogva idevonatkozólag pontos adatokat nem nyújthatok, s csak becslésekre támaszkodhatom. Békében a nagy Magyarországon Koeffer István adatai szerint 3,5 milliárd liter volt az évi tejtermelés, értéke pedig 449 millió béke*beli korona. Ezen összeg a mai búzatermésünk értékének felel meg. Az ország megcsonkításával a legjobb állattenyésztő vidékeinket vesztettük el, úgy, hogy jelenleg a tehén, juh és kecske állományunk (891.633, 994 653, 155.400 drb) évi tejhozama 1,3 milliárd literre becsülhető, melynek értéke 250 millió arany koronának felel meg. Ezzel szemben ez évi búzatermésünk 450, tengeri termésünk 430 millió arany koronát tesz ki Egyéb mezőgazdasági terményünk, ilyenek a burgonya, bor, cukorrépa, kender, len és dohány, a tej értékét nem érik el Európa fejlettebb tejgazdasággal bíró államaiban, sőt ma már az Egyesült Államokban is az évi tejmennyiség a gabonaneműek értékét felülhaladja. Az Egyesült Államokban a háztartásokban felhasznált pénzösszeg egy negyedrészét ma már a tej- és tejtermékekre fordított összeg teszi ki. Schweizban a 796.909 drb tehén és 238.900 drb kecskének az évi tejhozamát Prof Laur 24,7 millió méter mázsára becsüli. A kisebb tehénállománnyal bíró Schweiz évi tejhozama több mint 1 milliárd literrel múlja felül Csonka-Magyarország tejtermelését. Ennek magyarázata az, hogy Schweizban a tehenenkénti évi tejhozam 2980 liter, nálunk átlagban alig tesz ki 1500 litert. Schweiz évi tej- és tejtermékeinek összértéke 452 millió frankot tesz ki. Schweizben az össztejmennyiség 171 1/0-át borjuk táplálására