Tejgazdasági Szemle, 1926 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1926-01-01 / 1. szám

2 ■nF. tejgazdaságpszemli 1926 január 1 „Alfa Lavas Separatorok“ Astra tejgazdasági gépek, szénsavas hűtőtelepek. Alfa tejszállítókannák és bádogáruk elismerten a legjobbak. Vásárlás előtt kérjen árajánlatot. ~ Q?wanutárQ!J^snltiifl!inndGyárte!eP! *■’ Gsursól­ut 15 DZVöliyidlbdatiU DUUd­ J Celvárosi iroda és raktár Ráday­ u.12 Telefon s József 68—89. —------ 1 .........— Telefon s József 68—89. és hizlalására. 4370.át közfogyasztásra, 4076.át pedig ipari feldolgozásra használják fel. Ezen adatok alapján is megállapítható az, hogy tej­termelésünket fokozni lehet és fokozni kell, annál is in­­kább, mert a látszólagos tejdrágaságnak a közterheken kívül részben az is az oka, hogy alacsony a tejelési átlag, s ennélfogva drága a termelési költség. Magasabb tejelési átlagnál a termelési költségek jobban megoszlanak. Meg­­állapítható a fenti adatokból az is, hogy az évi tejterme­­lésünk a belföldi szükségletet nemcsak fedezi, hanem tekin­télyes felesleg van. A fogyasztás mérvének megállapításánál nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy nálunk or­szágos átlagban fejenként és naponként­­ 3 liter tejet — ami a normális fogyasztásnak felel meg — nem fogyasz­­tanak el, sőt nálunk a borjuk táplálására aránylag több tejet használnak el, mint pl. Schweizban. Nálunk emelkedő közfogyasztás mellett is a szükséglet fedezve van, sőt a felesleg egy erős és hatalmas vaj és sajtiparnak szolgál­tathat nyersanyagot, s az exportnak ma még megbecsül­­hetetlen útját nyitja meg Amint a nyugati államokban a mezőgazdasági ter­­mények között értékben a tej- és tejtermékek vezetnek, úgy nálunk is annak be kell következnie. Hogy ezt azonban elérhessük, a földreform zavaró hatásainak kiküszöbölé­­sével fokozni kell a termelést. Közegészségügyi érdekek fűződnek ahhoz, hogy a vitaminokban szegény táplálkozást, a bűnözők és a halálokok szomorú statisztikája mögött meghúzódó alkohol­fogyasztást népünknél a vitaminokban leggazdagabb tej, vaj és egyéb tejtermékek foglalják el. Tejgazdaságunk fejlődése nem nélkülözheti azonban a kor­­mány jóakarata támogatását sem. Azonban ezen támogatás csak úgy válik az ország hasznára, hogyha nem egyo­l­dalúan nyilvánul meg, hanem az ipart és kereskedelmet is hasonló támogatásban részesíti. A tej és termékei köz­­fogyasztási és nagyértéket képviselő export­cikkek, épen úgy a vám, mint az adók megállapításánál méltányos el­bánásban részesítendők. Sajnos azonban, hogy a kormány jóakarata támoga­­tását tejgazdaságunk talpra állítása és fejlesztése terén nél­­külözzük Pl. a puhasajt, sőt az aludttej a luxus adót nem kerülte el, kivitelünknek az osztrák beviteli vámok emel­­nek gátat. Az ipartörvény végrehajtási rendeletével a tej­ és tejipar üzemek létesítése terén olyan korlátozások állít­­tattak fel, amelyekhez hasonlók más iparágaknál nem tapasz­­talhatók. A szabad verseny kizárásával nemcsak az ipar és kereskedelem, de még a termelés fejlődése sem várható. Súlyosabbá teszi a helyzetet az, hogy az adózók filléreivel dotált állami vállalkozás lépett be az iparosok és a keres­­kedők sorába, hogy a már eddig biztosított monopóliumá­­val elzárja a termelőt a kereskedőtől, megakadályozza tejtermékiparunk további fejlődését, s gátat vessen a keres­­kedelem egészséges fejlődésének. Szabályrendelettervezet a székesfőváros tej­ellátásának tárgyában Általános határozm­­ányok 1. §. A székesfőváros tejellátásának biztosítása köz­érdek s­eregből felügyeletének és ellenőrzésének tökélete­­sebbé és hathatósabbá tételére nézve szükséges volt a je­­len szabályrendeletben foglaltak szerint intézkedni. A székesfőváros területén csak olyan tej, vagy tejter­­mékek kerülhetnek fogyasztásra, melynek úgy a termelése, szállítása, kezelése, valamint forgalomba hozatala a jelen szabályrendeletben foglalt követelményeknek mindenben megfelel 2. § A Budapestre érkező összes tejmennyiség, mi­­előtt a fogyasztóhoz jut, megfelelő tisztítás, kezelés és a hatósági ellenőrzés megejthetése végett minden egyes eset­­ben valamely üzemengedéllyel rendelkező és a hatóság ellenőrzése alatt álló tejüzembe irányítandó. A termelő a tejet közvetlenül nem juttathatja a fogyasz­­tóhoz tehát a tejjel házalni, az u. n. csempészett tejet áruba bocsátani tilos. Ez a rendelkezés a tejet kicsinyben, vagy nagyban termelőkre és szállítókra egyaránt vonatkozik s ez alól csak a legkivételesebb esetben adhat felmentést a kellő egész­ségügyi követelmények biztosítása ellenében a tej forgal­­mának ellenőrzésére hivatott hatóság, I. Fejezet. Pasztőrözött tej termelése, kezelése és forgalombahozatala. 1. §. A székesfővárosba hozott tej csak pasztőrözött állapotban adható át a fogyasztásnak. Ezen általános ren­delkezés alól kivételt csak a jelen szabályrendelet II feje­­zetében meghatározott módon termelt nyerstej és ennek termékei képeznek. Ehhez képest a székesfővárosba vasúton, hajón, kocsin, villamoson, vagy egyéb közlekedési eszközön és uton be­hozott, valamint a székesfőváros területén termelt tejet a pasztőrözésre berendezett tejüzemekben (telepeken) kell a beszállítóknak átadni. A nagyobb tejüzemek (telepek) úgy a tej átvételének egyszerűsítése, valamint a tejbeszállítás ellenőrzésének köny­­nyebbé tétele céljából a székesfővárosba vezető főbb út­vonalakon gyűjtőállomásokat létesíthetnek. 2. §. A pasztőrözést minden olyan székesfővárosi tejüzem (tejtelep) vállalat végezheti, mely erre a székes­­fővárosi tej­hivataltól engedélyt nyert. Az engedélyezés feltételei az 1921. évi 3600 számú F­­M- rendeletben foglaltakon kívül, hogy az üzemnek a pasztőrözés és az ezzel kapcsolatos műveletek kifogástalan kiviteléhez a kellő berendezéssel, valamint szakszerűen kép­­zett és gyakorlott személyzettel kell rendelkeznie.

Next