Tejgazdasági Szemle, 1927 (7. évfolyam, 1-24. szám)

1927-01-01 / 1. szám

2 TEJGAZDASÁGI szemle 1927 január 1 Astra tejgazdasági gépek, szénsavas Ilit Stelepek Alfa tejszállítókannák és bádogáruk elismerten a legjobbak Vásárlás előtt kérjen árajánlatot. Sonarafir BT IliirianootU Csurgói út 15 Telefon: 1. 68—89 Telefon: 1. 52—57. A mennyiségi és minőségi tejtermelés és fejés írta: Gratz Ottó Jó és helyes fejtéssel fokozhatjuk a tejgazdaság jövedelmét, mert egyrészt több, másrészt kövérebb tejetnyerhetünk és növelhetjük a tőgy tejelválasztóképességét is. A tőgy megbetegedése is ritkább, ha a tej és szakértelemmel és jól történik. A fej és tehát sok figyelmet érdemlő munka a tejgazdaságban, mindenesetre több figyelmet érdemel, mintamennyit ma, különösen nálunk erre fordítanak. A jó fejők kiképzése, iskoláztatása érdekében semmi sem történik nálunk. Külföldön fejőtanfolyamaikon tanítjáka helyes fejes módjait. Dánia rendezte mezőgazdasági szakiskoláin az első fejőtanfolyamokat, melyeknek a dán kisgazdák fiai és leányai szorgalmas látogatói. Még a felsőbb iskolákat végzett fiaik és leányaik isbeiratkoznak ott a fejőiskolába. E példa átragadt Svéd-, Norvég-, Finn-, Németországra és Ausztriára is, ott is tartaznak évről-évre fejőtanfolyamok. Lássunk elsősorban a fejes módja és gyakoriságának hatását a tej mennyiségére és minőségére. A tej javarésze a fejes alatt a tőgyet érő inger hatására képződik. Az az öreg tapasztalat, hogy a gyakorlott ügyes fejő több tejet bír fejni, mint a gyakorlatlan, úgy magyarázható, hogy a jó fejőnek bizonyos fogásai vannak, melyek a tejmirigyet ingerük ésaz utolsó csepp tej elválasztására bírják. Ugyanezért több tej fejhető a különleges fejési módokkal is, a Hegelund, Söndergard és más fejési eljárásokkal, melyeka már kifejt tőgyet rendszeres fogásokkal, még újabb és több tej elválasztására serkentik. Az ügyes feje egyúttal zsírosabb tejet is fej, mert teljesen az utolsó cseppig kiürítia tőgyet. Míg egyrészt kétségtelen, hogy bizonyos fogások, fejési mód erősebb tejelválasztásra serkenti a tejmirigyet, kétségtelenül a teljes kifejés, a tőgy teljes kiürítése is igen fontos. A rosszul kifejt tőgy napról-napra kevesebb tejet szolgáltat. De a tej zsírtartalma is kisebb, ha tej marad a tőgyben a fejés után, mert az utolsó sugarakkal fejt tej mindig kövérebb. A legelőször fejt és a későbben fejt tej összetétele között mindig van különbség. Zsokice szerint egy átlag 3.5% zsírt tartalmazó tejet adó tehén a fejés kezdetén csak 1.5%, a fejés végén 8% zsírtartalmú tejet választ el. A tökéletes tefejéssel tehát tetemesen több tejzsírt, vajat nyerhetünk. A szünet hossza az egyik fejestől a másikig, a tej mennyiségére és összetételére befolyással van. Minél rövidebb akét fej-és közötti szünet, általában annál kisebb a tej mennyisége, de annál nagyobb a zsírtartalma és fordítva. Ha tehát a reggel, este és esetleg délben is fejt tej mennyisége és összetétele között különbséget találunk, úgy ez az iméntiekben leli magyarázatát. Kétszeri fejésnél reggel több és kevésbbé zsíros tejet fejünk, mint este, mert az esti fejestől reggelig rendesen nagyobb a szünet, mint a reggelitől az esti fejesig. Ugyanezen oknál fogva a háromszori fejesnél a déli és esti tej kevesebb és kövérebb. Friss fejes böjtölő teheneket nagyon érdemes és ajánlatos háromszor fejni, hogy ezáltal tejelőképességüket fokozzuk. Nem közömbös, hogy a feje mily sorrendben faji a csecseiket. Legjobb, ha vagy a két első, vagy a két hátsó csecset feji egyszerre és nem az ugyanazon oldalfakat, vagy keresztben állókat. Ha a hátsó tőgynegyedek nagyok és erősen teltek, azokat feji először, ellenben minden más esetben a két első csecsben kezdi a fejést. Teszi ezt azért, mert az elülső csecsek kiürítése után a hátsók hozzáférhetőbbek lesznek. Az ugyanazon oldali csecseket egyszerre fejni azért nem jó, mert idővel a zőgyrász aránytalanul fejlődik ki, mert a két jobboldalikezeügyébe eső csecseket akaratlanul is jobban megdolgozza. A keresztben fejés hátránya, hogy az elülső, rendesenkisebb tőgynegyed hamarább kiürül, mint a hátsó nagyobb és több tejet adó tőgynegyed, azért aztán a feje utóbbiban bennehagyja a tej egy részét, nem fejt tó egészen. A legelső sugarakkal fejt tej baktériumokban bővelkedik. Ezért ha tartós, baktériumokban szegény tejet akarunk, úgy alegelső sugár tejet fejjük külön és használjuk fel külön. A második sugár tejet a jó feje tenyerébe feji s megnézi és megkóstolja neme hibás, véres, tőgylábra valló, sós, avas stb. Hogy a tehén „leadja" a tejet, a feje a fejes előtt a tőgyet egy, vagy mindkét kezével kenegeti. Minden tőgynegyedet többször végigsimít felülről lefelé, a tőgy alapjától a csecsek felé. Vagy mindkét kézzel egyszerre egy-egy tőgynegyedet, vagy csak egy kézzel simít végig a tőgyön és a másik kézzel rögzíti azt. Kevésbbé jó és ajánlható a csecseiknek duzgálása. A tőgy kemegetésére megtelnek a csecsek tejjel, duzzadt, feszes kemény tapintatúakká válnak, — a tehén leadta a tejet. — Észrevehetően jó érzéssel jár együtt a tőgy említett módon való simogatása. Soká folytatná azonban ennek ellenére mégsem szabada kenegetést. Amint betódult a tej a csecsekbe, illetve a tejöbölbe, abbahagyjuk, különben a későbbi fejeseknél hovatovább mindig tovább tart, míg a tejleadás bekövetkezik, mert a tőgy idegei eltompulnak. Elkényesedik a tehén! Amint a tőgyben megfogy a tej és mind kevesebb, kevesebb serked elő a fejő keze nyomán, újra a tőgy simogatásához, kenegetéséhez fordul a jó fejő, hogy minél több tejet csaljon ki a tőgyből. A kenegetőfogások ugyanazok, mint a fent leírtak, vagy csak lényegtelenül eltérők az ismertetettektől. E fogásokat először Hegelund, majd Henkel, Söndergard és mások rendszerbe foglalták és könyvet adtakki róluk. A legismertebb Hegelund fejési eljárása. Hegelund dán állatorvos meghatározott módon és sor