Tejgazdasági Szemle, 1935 (15. évfolyam, 1-24. szám)
1935-01-15 / 1. szám
238 TEJGAZDASÁGI SZEMLE 1935. január 15. gyarország tehénállományának kb. 25%-a tuberkulótikus, tehát a tej megfelelő kezelés nélkül közfogyasztásra bocsátva, a legnagyobb közegészségügyi veszélyt jelenti. De fontos az üzemileg kezelt tej kötelező volta az egészségügyi ellenőrzés hatékony érvényesítése szempontjából is. Csak akkor képesek a hatóságok ezt az ellenőrzést eredményesen gyakorolni, ha a nagyváros ellátására szánt nagy tejmennyiségek néhány üzemben koncentrálódnak, ahol az ellenőrzés tényleg megvalósítható. Több ezer helyre decentralizált tejárusnál ily ellenőrzést megvalósítani nem lehet. Előzőkben ismertetett tényeket tette magáévá a magyar kormány is, amidőn 1932-ben a tejkérdésnek Budapest tejellátásával kapcsolatos rendezése során, a militáré kérdés ügyében úgy intézkedett, hogy a főváros környékén a többnyire kistermelők által termelt tej közvetlen árusítását korlátozta és elrendelte, hogy az ily módon termelt tej községenként összegyűjtve a városi üzemekbe szállítandó, vagy pedig megfelelően berendezett üzemekben történt kezelés után szállítható a főváros területére. Ez a rendelkezés közegészségügyi szempontból rendkívül fontos és üdvös volt, mert szigorúan végrehajtva megszüntette volna ezt a valóban nem európai színvonalú állapotot, hogy több ezer kistermelő és batyuzó kofa, olyan tejjel házalva lássa el a fővárost, amelynek egészségügyi ellenőrzése teljesen lehetetlen. Most, amikor a földmívelésügyi kormány új tejrendelet kiadását vette tervbe, talán nem lesz felesleges előzőkben hangsúlyozott szempontokat újból megvilágítani, nehogy az említett, egyedül helyes fejlődés irányában esetleg retrograd intézkedések tétessenek. Ez ugyanis annyival nagyobb veszedelemmel járna, mert a fővárost környező körzetnek tejtermelése, az utóbbi években rosszul alkalmazott rendszabályok folytán, oly mérvben megduzzadt, hogy onnan a régebbi, kb. napi 25.000 liter tej helyett, napi kb. 140.000 liter tejet szállíthatnak Budapestre. Ismételten hivatkozunk arra, hogy ily mennyiségű tejnek ellenőrzése, ha decentralizáltan kerül beszállításra, teljesen lehetetlen. Nem felesleges e kérdésről megemlékezni azért sem, mert tudomásunk szerint az új tejrendelet a forgalom kötöttségének lazítása, valamint a részleges felszabadítás jegyében készül. Azonban ne essünk abba a hibába, amely a „kötött forgalom’’ fogalmát, az „üzemi kényszer” fogalmával azonosítja. E kettő nem azonos. A tejellátásnak az üzemi kényszer elvén történő felépítése, elsősorban közegészségügyi rendszabály, amely a szabad kereskedelmi forgalom rendszerével egyáltalában nincs ellentétben. Ez oly intézkedés, amelynek követelése a főváros lakossága részéről egészségvédelme szempontjából feltétlenül jogos. A milimáré szabad batyuzása és házalásának engedélyezése esetében előre megjósolható, hogy a főváros tejellátása összeomlik és egyúttal a legnagyobb közegészségügyi veszedelem megindítója lesz. Csakis rendelésre készül, tehát sohasem állott, a külföldi készítményekkel teljesen egyenértékű Laktolabor vaskultúra (Streptococcus cremoris) és Laktolabor yoghurt ferment Termeli és forgalomba hozza: Dr. KERTÉSZ TIU909R BAKTERIOLÓGIAI LABORATORIUMA Budapest, VIII., Sándor utca 46. sz. Telefon: 38-2 63. — Rendelések felvétele:d. u. 3 és 6 között. AZ ÚJJÁSZERVEZETT MEZŐGAZDASÁGI MUZEUM TEJGAZDASÁGI CSOPORTJA. A m. kir. Mezőgazdasági Muzeum létesítésének az eszméje 1896-ban merült fel először, az akkor rendezett országos kiállítás alkalmával ,s az erre a kiállításra összegyűjtött mezőgazdasági vonatkozású anyag képezte a későbbi gazdag gyűjteménynek az alapját. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület kezdeményezését az akkori nagynevű földművelési miniszter, Darányi Ignác magáévá tette s megindította az építkezést, amelynek befejezte után 1907. júniusában ünnepélyes keretek között átadatott a múzeum a rendeltetésének. A magyar gazda közönség oktatására létesült múzeum idők folyamán a megnehezült gazdasági viszonyok, különösen a háború alatt és azazt követő nyomasztó viszonyok között nem tudott lépést tartani a haladással annál kevésbbé, mert a mezőgazdasági technika terén óriási fejlődés indult meg. Időszerűvé vált tehát, hogy ,a mezőgazdasági múzeum a kor kívánalmainak megfelelően átszerveztessék, az anyag a szükséghez mérten felfrissítttessék és kiegészíttessék. Nagykállói Kállay Miklós földművelési miniszter az ország legkiválóbb szakférfiúit állította az átszervezés és átrendezés hatalmas munkájába. Az eredmény a legteljesebb mértékben kielégítheti a legszigorúbb, elfogulatlan kritikát is, mert az így átszervezett muzeum tökéletes képet nyújt minden tekintetben. Az. év tavaszán a Budapesten tartott nemzetközi mezőgazdasági kongresszus ülésszaka idejében nyitotta meg azt a kormányzó ünnepélyes keretek között s így nagyszámú idegen szakembernek is módjában volt meggyőződést szerezni a magyar mezőgazdaság haladásáról és fejlődéséről. A múzeumot kiegészíti a mintegy 35.000 kötetet számláló mezőgazdasági szakkönyvtár. A múzeum tejgazdasági csoportja impozáns és tanulságos látványt nyújt. A terem közepén emelvényen vannak elhelyezve a tejtermelést, tejkezelést és feldolgozást, sajt-, vajgyártást, palacktej készítést bemutató különböző legmodernebb gépek. Jobb oldalon a falon művészi kivitelű vízfestmények, fényképek és rajzok mutatják a tej szállításának, árusításának, kimérésének a külön- Az Országos Tejgazdasági Bizottság december hóra az elsőrendű pasztőrözött teavlaj nagybani elszámolási árát az árkiegészítő alap hozzájárulásának betudásával kg-ként 2,35 pengőben állapította meg.