Természet és Társadalom, 1954 (113. évfolyam, 1-12. szám)

1954-01-01 / 1. szám

9 Ijj ! a szovjet művészet is 3 forradalom előtti orosz művészet idállítása A magyar kulturális élet fejlő­dése, a szocialista művészet kialaku­lása hazánkban a Szovjetunió ál­landó tevékeny baráti segítsége, al­kotásainak serkentő példája nélkül el sem lett volna képzelhető. Új kép­zőművészetünk is elindulását a szo­cialista realizmus irányába nagymér­tékben a négy évvel ezelőtt megren­dezett szovjet képzőművészeti kiállí­tás példájának köszönhette. Később a szovjet grafikai kiállítás, a ha­zánkba érkezett kiadványok és re­produkciók is egyre mélyítették dol­gozóink szeretetét, a szovjet és az orosz képzőművészet iránt. A ma­gyar nép így megismerte és meg­szerette nemcsak a szovjet, hanem a forradalom előtti orosz művészet remekműveit is, melyeket a sovi­niszta uralkodóosztályok a múltban elzártak előle. Láthatta, hogy az­­ orosz nép nagy mesterei az egész­­ világ, s hazánk haladó művészeivel együtt a demokráciáért és a nép sza­badságáért harcoltak, sőt éppen az­­ orosz művészek vívták e harcot a legszervezettebb formában, s a leg­következetesebben. A múlt és jelen nagy orosz mestereinek munkái így váltak harcaink társaivá, barátainkká , és népünk már régóta várta, hogy eredetiben is megismerhesse őket. A Szépművészeti Múzeum egye­tem utcai új magyar képtárában most 14 terem a szovjet és az orosz művészet kincseivel telve fogadja a látogatókat. A festmények és gra­fikai munkák gazdag sora, a témák­­ és megoldásuk nagy változatossága " ellenére a kiállítás olyan egységes, mint aminőt hazánkban még soha­sem láthattunk. A múlt és jelen­­ mestereit népük iránti szelleme, és a kritikai, majd a szocialista realiz-­­­mus nagyszerű művészi módszerének­­alkalmazása kapcsolja egybe. A kiállítás először a szovjet festé­szet egyes kiemelkedő alkotásait mutatja be. Az előcsarnokban lát­­a­hatjuk Vasziljev Lenin­ arcképét, mely az Októberi Forradalom nagy vezérét barátságos beszélgetés köz­ben, meghitten mutatja be. Itt lát­ható Gorjelov Sztálin-díjas mester híres, reprodukciókból már ismert híres alkotása,­­M. G. Guszarov bri­gádjával­. A Szocialista Munka Hő­sei őrhelyükön állva, mintha a jö­vőbe, a kommunizmus ragyogó vi­lágába tekintenének. A kiállítás ké­peinek témaköre olyan bő, hogy itt még csak utalni is nehezen tudunk rá. Példa erre a Szovjetunió Tudo­mányos Akadémiájának ülése, e grandiózus csoportarckép és a Kuk­­rinyikszi együttes híressé vált fest­ménye a fasizmus végnapjairól. Látjuk a dolgozó munkásokat és parasztokat, a szocialista munka hő­seit, a szovjet ember mindennapi életét és hazája tájait. Ez a művé­szet valóban olyan, amilyennek Lenin kívánta.­­A művészetnek gyökereit a dolgozó nép sűrűjébe kell bocsátania ,­ kedvesnek és ért­hetőnek kell lennie a tömegek előtt.* a szovjet festészet az abrazolas módszere, a festői előadás tökéle­­essége szempontjából is élenjáró. "Nagyszerű festői módszereit az orosz fen­okratikus realista festészettől közvetlenül vette át. A kiállítás nemcsak a jelen és közelmúlt, ha­­nem a XIX. századi festészettel is megismerteti a látogatót. Láthatjuk­­ kritikai realizmus legnagyobb mesterének, Ilja Jefimovics Repül­tek két festményét. Az egyik, *A propagandista elfogatása* című kis­méretű ragyogó mű a múlt század utolsó negyedének Oroszországába vezet, amikor a forradalmi felvilá­gosító munka az egész országban erősen fellendült. A propagandisták a vidéket is járták, hogy a népet fel­világosítsák és harcra buzdítsák a cári önkényuralom ellen. Repin képe vidéki ivót ábrázol, ahol a cári rend­őrség letartóztatja a háttérben álló kulák által elárult forradalmi de­mokratát. A kiállítás Repintől be­mutatja­­Hajóvontatók« című nagy­szabású festménye egyik változatát is, melyen megdöbbentő erővel tárja fel az emberi munka lealacsonyítá­­sát a cárizmus sötét birodalmában és az elnyomott nép legyűrhetetlen életerejét. Láthatjuk Szurikovnak, a múlt század legnagyobb történeti festőjének két művét és Verescsa­­ginnak tanulmányait is. Verescsagin a legnagyobb orosz csatakép festő, a múlt század végéin három nagysikerű kiállítást rendezett Magyarországon. Jellemző, hogy Verescsagin egyik kiállítását több ember tekintette meg, mint az ugyanebben az esz­tendőben rendezett összes budapesti kiállítást. Az orosz realista festészet nagy úttörői: Bruljov, Venecianov és Fedotov szintén szerepelnek. Meg­ismerkedik a látogató a Vándor­kiállítási Társaság (peredvizsnyikok) sorával is, akik művészetükkel a dol­gozó nép felvilágosítására és forra­dalmasítására törekedtek. Perov, Prjanyizsnyikov, Mjaszojedov, Ma­­kovszkij és Jarosenko egy-két fest­ményével mindnyájan szerepelnek. A kiállítás bemutatja a századfor­duló legnagyobb orosz mesterének, Szerovna­k két arcképét is; ezek kö­zül az egyik mesterét, Repint ábrá­zolja. A grafikai anyag teljes mértékben méltó a bemutatott festményekhez. Külön felhívjuk a figyelmet a Kukri­­nyikszi együttes, Kibrik és Sz. Gera­­szimov illusztrációira, melyek a grafika rendkívüli fellendülését mu­tatják a Szovjetunióban. A haladó hagyományok szerepe itt is rend­kívül fontos: a szovjet grafikusok Agin, Tyimm, Repin, Szurikov és Mate nagyszerű eredményeit a szo­cialista realizmus útján tovább ha­ladva folytatják. Ezek a nagyszerű demokratikus hagyományok azok, melyekre a szovjet művészet mint szilárd alapra támaszkodik, ezeknek segítségével fejlődik egyre nagysze­rűbb eredmények felé. Dobál János Jelanov, Ork­aj, Kotljarov, Makszimov, Szta­­vbckij, Szudakov, Scserbakov: A Szovjetunió Tudományos Akadémiája elnökségének ülése M. V. Nyesztyerov: I. P. Pavlov akadémikus arcképe I. J. Repin: A propagandista letartóztatása V. I. Szurikov: Kozákfej

Next