Textil-Ipar, 1934 (7. évfolyam, 1-25. szám)

1934-01-12 / 1. szám

munka tisztességes eredményeit is. Meg vagyok győződve arról, hogy a komoly sajtó és a józan magyar közvélemény, ha megmondjuk az igazat és ezt objek­tív adatokkal bizonyítjuk, a mi pár­tunkra áll és elítéli a destruáló mester­kedéseket. Bízom benne, hogy a közvé­lemény felvilágosítása révén az ártó szán­dékokat meg tudjuk hiúsítani, nemcsak a magunk, hanem az egész ország érde­kében. Az eddigi gyakorlattól eltérően... Textilipar ellenes tendencia a csend­őrség legújabb versenytárgyalási hirdetményében A csendőrség részére szükséges 171 drb lópokrócra az itt következő új feltételek mellett írt ki versenytárgyalást a bel­ügyminisztérium . Az eddigi gyakorlattól eltérően minden aján­lattevő — gyáros, gyári képviselő, kereskedő avagy közvetítő — köteles eredeti árajánlatá­hoz cikkenként külön-külön részletes »Árelem­­z­é­s« -t is mellékelni. Az árelemzésnél az összes árképző ténye­zőnek (nyersanyagok, munkabérek, régió, ha­szon) külön-külön és mindenben a tényleges valóságnak megfelelően kell feltüntetve lennie, hogy azok részleteikben hatóságilag is könnyen ellenőrizhetők legyenek. A nyersanyagoknál a gyapjúneműek szár­mazási (termelői) helyei, a minőségek (szor­­timentumok) és az átlagos beszerzési árak is ki­­muta­tandók. Az eredeti beszerzési és a jelenlegi után­pótlási árak közötti esetleges árkülönbözet — a kalkuláció realitásának egységes szempon­­tokbóli áttekinthető ellenőrizhetése céljából — a haszon­tétel alatt tárgyalandó. Az u. n. »előszereteti«, elővételi és kivételes árak beállítása tehát feltétlenül mellőzendő. A fentiek szerint részletesen megszerkesztett árelemzés az odaítélés lényeges kelléke, miért is az ily módon összeállított árelemzés nélküli ár­ajánlatot szabálytalannak minősítem. Ezeket az új feltételeket felesleges ma­gyarázó glosszákkal ellátni, mert itt min­den szó önmagáért beszél. Azt mondják ezek a szavak, hogy ezentúl nincs ha­szon a textilközszállításoknál.­­• Nincs utánpótlási ár, nincs »előszereteti« ár, hanem csak előszereteti közszállítás van. Legyen büszke az a textilgyáros, aki ha­szon nélkül a hatóságoknak árut szállít­hat. Ezentúl nem kérdezik, hogy miből fizet a gyáros adót, hogy miképpen pó­tolja a nyersanyagkészletet. Az állam ha­szon nélküli árakat akar elemezni, az utánpótlási árakat felszámító gyárost el­buktatják a közszállítási vizsgán. És ezek után is textilipari eldorádóról fog ilni az ilyen »csekélységekről« tudomást nem vevő sajtó? Miért nem csatolt árkalkulációt az Angol Magyar Cérnagyár? Nagyobb tétel 1000 yardos gépcérnára tartott versenytárgyalást a honvédelmi minisztérium. Két cég pályázott.­­ Az egyik pályázó, az Angol-Magyar Cérna­­gyár 12 pengő körüli árával mintegy 15 százalékkal konkurrálta le a másik pá­lyázót, az Unió Textilműveket. Idáig a dolog rendben lenne. Sőt dicsérnünk kel­lene az Angol-Magyar Cérnagyárat, hogy a szállítást aránylag olcsó áron hajlandó vállalni. Nincs rendben azonban a do­lognak a detailkereskedelmet és a fo­gyasztóközönséget érdeklő része. Felme­rül ugyanis a kérdés, hogy azért a cér­náért, amit 12 pengőért tud szállítani a Cérnagyár a honvédelmi miniszté­riumnak, miért kér kb. 18 pengős árat a kereskedőktől, a kisiparosoktól, a szabó­­nőktől és az ország sokszázezer háziasz­­szonyától? Árkalkulációt az Angol-Ma­gyar Cérnagyár elfelejtett csatolni az ajánlatához, pedig ezt kifejezetten elő­írja a honvédség. Érthető, hogy az ár­­kalkuláció csatolásának kérdése nagy gondot okozott a Cérnagyárnak. Mert ebből a kalkulációból vagy az tűnt volna ki, hogy a 12 pengős ár veszteséges (tehát a konkurrencia lehengerlését cé­lozta), vagy pedig megtudta volna ab­ból a honvédség, hogy 12 pengős ár mel­lett is megtalálja a számítását a Cérna­­gyár, mely esetben semmivel sem lenne menthető az a 18 pengős abi gyár el­adási ár, amiről több ízben kimutattuk már, hogy a világ legdrágább cérna­­eladási ára. I­­p­­­dux Regular kötött si­­zokni, sportharisnya kesztyű és kötött­áru specialitások. KÖTSZÖVŐGYÁR Budapest, VI. Király-u 12. Tel: 19-3-42 BUDAPEST V SAS-U-10. Svájci gernadín, opál, tollok, batiszták, angol ingpuplinok gyári lerakata, és saját kikészítésű­ fehérárak. ^fcoNTINEHTÁtff. CONTINENTAL SZALAGSZÖVŐ­­GYÁR RT. „ Budapest, V. ker. NŐI SZALAGOK Sas-utca 3. szám KALAP SZALAGOK Jel­: Aut. 802-44 KLÖPL CSIPKÉK Pestszentlőrincen кдтдкшо­г Városi raktár : BUDAPEST, V. ERZSÉBET-TÉR 15. Gyártja már jól bevált minőségekben az őszi és téli idényre: Angol recés flór, gyapjú női harisnyát, flór és mako zoknikat, flór és mako férfi harisnyát. Derby zoknit, harisnyát. Gyermek flór patent harisnyát. Mindezen cikkek a városi raktár­ban állandóan raktáron vannak. MAGYAR GEPROTESZT IPAR SZEMERE és MORVÁT KÖTÖTTÁRUGYÁR BUDAPEST.­­ SZÉKELYBEKIMAN U. 21 •TELEFON 255-00­0 ZWIKY varróselyemfonalai megbízhatók! Gyártmányai: Calanda-, Flóra-, Vágó-, Napo­litana-, cipész- és himzőselyem, Uránia 50 mtr, Ursus 500 yard, gomblyukvarrófonal 10 mt. Vezérképviselet és raktár: FISCHER ÖDÖN BUDAPEST, VN IZABELLA­ U. 78 Kérjen árajánlatot! Telefon: 17-1-39 MINŐSÉGŰ A HORGONY- ÉsI .: Kapható minden nagykereskedésbenOLÁA-HAJTÓ SCHWARCZ LAJOS „SZABÓ-OTTHON“ BUDAPEST, IV. DEÁK FERENC-UTCA 15 Magyarország legrégibb és legolcsóbb posztó és bélés­áru bevásárlási forrása ! !! PERLESZ «Diana.SÁNDOR ! KÖTSZÖVŐGYÁR R.-T. ! PESTERZSÉBET. TEL.: J. 412-88 őszi újdonságaink már raktáron vannak _ - ■...i.Air gyapjú rúnák, pulloverek, sport szvetterek és műselyem fehérnemű­ek LEGOLCSÓBB SLÁGER ÁRAK! HELL és KOVÁCS Városi lerakat : VI. LAUDON-U. 4. Gyártelep : VI. JÁSZ-U. 41. Legújabb párisi divat GE­VI modell T­avaszi gyapjúszövetekben igen nehezen indul meg az üzlet Más években ilyenkor már óriási el­adások történtek március-áprilisi szállí­tásra, most azonban sem a nagykeres­kedelem, sem pedig a detailisták nem merik szükségletüket előre lefedezni. En­nek a bizonytalanságnak többféle oka van. Ma már az ország szükségletét majdnem teljes egészében a hazai gyá­rak látják el. A gyárak között óriási a verseny, úgy hogy a kereskedelem az árak lemorzsolódásától tart. A divat vég­leges kialakulását sem látják még tisz­tán a kereskedők, mert külföldről csak szórványosan érkeznek ajánlatok. Ez is óvatosságra készteti őket. Itt azután hi­báztatnunk kell a magyar szövetgyára­kat. Kollekciójukat — egyes dicsérendő kivételektől eltekintve — túlzottan féltő gonddal őrzik, szinte eltitkolják a szak­sajtó elől kreációikat. Ezt a félelem­érzetet azzal indokolják, hogy lelophat­ják anyagaik szövési módját, keverését és mintáit, ha túl korán szerez azokról tudomást a konkurrencia. Ez az érvelés nem elég komoly. Új cikkeket gyártani csak akkor lehet és csak akkor szabad, ha a kereskedelem előzetes rendelései­vel ezeknek a cikkeknek a sikerül­ vol­tát szankcionálja. Különben a gyártás túlzott rizikóval jár. Más országokban a gyárak erre az egyszerű igazságra már rég rájöttek. Kollekcióikat kellő időben megismertetik a szaksajtó útján a ke­reskedelemmel. Ha nálunk is ezt tették volna, úgy a tájékozatlan kereskedők nem várnának vásárlásaikkal az utolsó pillanatig és a gyárak nem panaszkod­nának, hogy divatanyagokban előzetes rendelések csak elenyésző mennyiségben futnak be. Igen tisztelt gyáros urak, tes­sék alkalmazkodni a modern üzletveze­tés modern módszereihez. Január 16-ikán döntenek a 120*000 méteres honvédelmi miniszteri posztóversenytárgyalásról A rendelést valószínűleg a gyárak kapacitásának arányában osztják szét A sokat pertraktált 72000 méteres honnvédség­i poszt­ószállítás folytatólagos kiírását képező és mintegy 120.000 méterre szóló december 16.-i versenytárgyalás ajánlatairól még nem történt döntés. A rendelések kiadásának ez az eltoló­dása a karácsonyi és újévi ünnepekkel magya­rázható. December 23.-ától január 7.-éig a mi­nisztérium illetékes főhivatalnokai ugyanis sza­badságon voltak és így a posztógyárakkal való szóbeli tárgyalásra nem is volt alkalom. Értesü­lésünk szerint, a napokban a minisztérium január 16.-ára megbeszélésre hívott meg vala­mennyi ajánlattevő posztógyárat. Igen valószínű, hogy ez alkalommal teljes megegyezés jön létre a honvédségi referensek és a posztógyárak kö­zött. Ennek az érdekében a gyárak minden tőlük telhetőt elkövettek. Ajánlataik az önkölt­ség határán mozognak, még­pedig olyan kal­kuláció alapján, amely csak részben vette fi­gyelembe a gyapjú decemb­eri magas árát, amit a januári gyapjúpiaci jelentések szerint kialakult árak máris lényegesen túlhaladtak. A katonai kincstárnak szüksége van megbízható régi szállítósra, a gyáraknak pedig eminens ér­dekük, hogy végre nyugvópontra jusson ez a kérdés, amely amúgyis túlontúl felkavarta a textilközszá­l­lítások egész komplexumát. Ilyen előzmé­myek után a január 16.-i tárgyalás fel­tétlenül eredményre fog vezetni. Lényegtelen javulás az osztrák pamutfonóiparban Az osztrák pamutfonód­ák helyzete állandó jel­legű javulást mutat. 745.000 orsóból decem­berben már 550.000 orsó volt üzemben, ami azt jelenti, hogy a gyárak nappali üzem mellett termelési kapacitásuk háromnegyed részét tudják kihasználni. Éjjel-nappali munkával csak 30.000 orsót foglalkoztatnak. Az osztrák pamutfonóipar az 1928—1930-as évek átlagos teljesítményét ter­mészetesen még meg sem közelíti. 1928-ban 33.3, 1931-ben 15.4, 1932-ben 11.9 millió fontot tett ki a pamutfonaltermelés Ausztriában. A visz­­szaesés tehát igen meredek vonalban történt A kivitel még rohamosabban zuhant le. 1928- ban 21.2, 1931-ben 4.8, 1932-ben 3.8 millió font súlyú fonalat exportált Ausztria.

Next