Textil-Ipar, 1938 (11. évfolyam, 1-26. szám)

1938-01-14 / 1. szám

jmviáu /f ztinórzalolc, Ш női Jivaf- F pa*zományol zsinór- ét pátioményárugyár Budapest, V. Crssébet-tér 7. „IRIS“ gombArugyár r.t. Budapest III., Föld-utca 54. Telefon: 16-31-03 ÁLLANDÓ MELLÉKLETEINK „A DETAILISTA“ „MAGYAR TEXTILTECHNOLOGUSOK LAPJA“ »» A KÖTSZÖVŐ“ Előfizetési ár: egy évre 24 pengő. Hirdetési dij : 1% sor 85 "fm-es hasábszélességben 50 fillér, éS^fm-es hasábszélességben 40 fillér. FŐSZERKESZTŐ Dr. RADÓGÉZA Budapest, Í938 január Í4. XI. évfolyam 1. szám Telefonszámaink.: 1-282-70 és 1-161-86 Szerkesztőség és kiadóhivatal; Budapest, VI. kerület, Hunyadi-tér 7. szám SZERKESZTŐ RADÓ BÉLA A Textilipar Újság számára irta: Bornemisza Géza, magyar kir. ipar-, kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter A textiliparban Ugyanúgy, mint a többi iparágakban, a konjunktúra és a dekonjunktúra elsősorban a kereslet és a kínálat egymáshoz való viszonyától függ. 11a tehát a magyar textilipar hely­zetéről és jövőjéről képet kívánunk kapni, úgy a termelésre és a fogyasz­tásra döntő befolyással biró különböző ténvezőket kell megvizsgálnunk. Ezek- bői megái lapíthatjuk, hogy ellentétben a: utóbbi időben egyen helyebről Ielmerült aggodalmakkal, a textilipari termelés és a textil áru - fogyasztás helyzetében különös je­lentőségű eltolódás I/agyarországon nem állott be és igx a szakma jelenlegi, vagy a közel jövőben várható válságáról nem beszél­hetünk. A magyar textiliparnak a v ilágháborút követő időszakban történt igen nagy­mérvű fejlődését a kormányzat tervsze­rűen támogatta. Az iparfejlesztési tör­vényben meghatározott állami kedvez­ményeket csak olyan textilipari vállala­tok kapták meg. mélyek létesítését a belső szükséglet indokolttá tette. Minthogy e kedvezményekre szinte minden nagyobb vállalkozás igénvt tar­tott. végeredményben alig alakult olyan textilipari vállalat, mely a minisztérium iparfejlesztési programul jába ne lett volna beilleszthető. Ez pedig azt jelenti, hogv a meglevő üzemek kapacitása a nor­mális szükséglet liez van méretezve, avagy másszóval, hogy nádunk, ha csak nem áll elő nem várt fogyasz­tásbeli visszaesés, komoly méretű textilipari túl produkció nem követ- kezhetik be. Azok a kisebb gyárak, melyek az állami kedvezménvre nem tartottak igénvt és A Goldberger-gyár a párisi világkiállí­tás kétszeres Grand Prix nyertese Lapzártakor értesülünk arról a magyar textilipar világhíre szem­pontjából nagy jelentőségű kitünte­tésről. amely a Goldberger Sóim. F. és Fiai Részvénytársaságot érte a párisi világkiállítás legjobb bíráló- bizottsága részéről. I kiállítás leg­nagyobb kitüntetését .a Grand Prix-t Ítélték oda két példányban a leg­régibb magyar textilgyárnak, még pedig külön a selyemnyomás és kü­lön a pamulnyoniás terén elért ki­váló eredményeinek elismerésekép­pen. igv a minisztérium iparfejlesztési pro­gramján túlmenően keletkeztek, az össz­termeléshez viszonyítva, különösebb je­lentőséggel nem biniük. A fonó- és szövőipar termelési értéke 1931-ben kereken 315. 1932-ben 287. 1933-ban 337. 1934 «en 383, 1935-ben 419, 1936-ban 496 millió pengőt tett ki. Az 1936. évi színvonalat az 1937. évi termelés nem lépte túl. sőt éppen az utolsó hónapokban bekövetkezett üzem- redukciók következtében valószínűleg ki­sebb mértékű termelési értékcsökkenés­sel számolhatunk. Erre mutat a pamut- fonóipar heti munkaidejének 144 óráról fokozatosan 88 órára való csökkenése és a gvapjufonóipar foglalkoztatottsá­gának kisebb mértékű visszaesése is. A C7 szövődék üzemidejének átmeneti reduk­ciójáról is kaptunk jelentéseket. Mind­ezek azt mutatják, hogy az ipar búr igen érzékenyen, de ész­szerűen védekezik a fogyasztás pil­lanatnyi visszahúzódásával szemben. A textilnyersanyagok felhasználásának mérve sem mutat a fogyasztással arány­ban nem álló termelésre. I pamutbehozatali értékkeretek ma is változatlanok, igy a csökkentett egységárak mellett a fonóipar a normálisnál nagyobb készleteket volt kénytelen felhalmozni. Ez a körül­mény azonban, f igy elemb évévé a pamutfonóipari vállalatok nagy tő­keerejét és az iparban fermálló koo­perációt, nem tekinthető aggályos­nak. A gyapjúk észleteket az érvényben lévő gyapjuszisztéma keretén belül az ipar fokozatosan felvásárolta és ha a polgári fogyasztás nem is merítette ki teljes egészében ezeket a mennyiségeket, a legutóbb megkötött közszállitások a gyárak feleslegeit feltétlenül igény beveszik. Lentermelésünk ez évben nem sikerült a várakozásnak megfelelően és alig fe­dezi a belső szükségletet. Ez a tény előreláthatólag ez iparágban az árszín­vonal megszilárdítását fogja maga után vonni. Kendertermelésünk 1937-ben nem alakult kedvezőtlenül. A készletek nagy része azonban a normális exportforga­lom keretein belül talál elhelyezésre. — Kenderfeldolgozó gyártásunk készáru ter­melésének tekintélyes hányadát a múlt­ban is külföldi országokban helyezte el; iparunk évtizedeken keresztül tervsze­rűen kiépített eladási organizációja ezt a kivitelt a jövőben minden bizonnyal még fokozni fogja. A fogyasztás terén sem találko­zunk olyan momentumokkal, ame­lyek a kereslet és kínálat egyensúlyi helyzetének megbolygatására vezet­nének. A legfontosabb fogyasztórétegnek, a me­zőgazdaságnak. ez évi helyzete elég ked­vezően alakult. A termés sikerült és a mezőgazdasági termények árszínvonala, külkereskedelmi megállapodásaink ered­ményeképpen. örvendetesen emelkedő irányzatot követett. Ilyen körülmények között a mezőgazdasági lakosság fogyasztó­képességének emelkedésével számol­hatunk. Ugyanez vonatkozik az ipari munkásságra is. Az 1937. évben életbeléptetett szociális intézkedésekkel igen sok munkanélküli ipari munkást sikerült a termelésbe be­állítani és a már korábban biztos mun­kahelyeken dolgozó munkásság keresetét elfogadható színvonalon stabilizálni. A vidéki városokban, ahol a munkabérek szempontjából volt panaszra ok. a mi­nimális munkahérrendszerek bevezetése lényeges többletjövedelmet biztosit a munkásságnak. A köztisztviselők vásárlóké pessége az általános megélhetési index emel­kedése következtében átmenetileg leromlott ugyan, azonban itt is meg­találta a módját a kormány a se­gítésnek és 1938 januártól kezdve az időközben megszavazott köztisztviselői fizetéseme­lés bizonyára ebben a relációban is érez­tetni fogja jótékony hatását. A magán- tisztviselői rétegek kereseti viszonyaira a kormányzat kevésbbé gyakorolhat be­folyást. A szabadfoglalkozásúak, mint vá­sárlótömegek. elsősorban Budapesten és a vidéki nagy városokban jelentősek és habár itt nem rendelkezünk egész pon­tos adutokkal «< iogVaszLukepcsseg emel­kedésének, vagy csökkenésének mérté­kére nézve, mégis bizonyos közvetett adatok remélni engedik, hogy ennél a rétegnél sem következik be fogvasztás- csökkenés a jelenlegi helvzcttel szem­Nagy szolgálatot tehet a textil­termékek forgalmának fokozása te­rén a »Buda pest-Divatváros«■ pro­paganda is. ÍNagy jelentőségű ebben a vonatkozás­ban a magyar textilgyárak divatanya­gainak fokozódó sikere, amelyről büsz­kén állapíthatjuk meg. hogy még a pá­risi világkiállításon is reánk irányította a nemzetközi szakközönség figyelmét. Az elmondottak alapján megállapíthat­juk, hogy a fogyasztás diktálta szükséglet an­nak rendje és módja szerint rövid időn belül újból jelentkezni fog és a megnövekedett kereslet feltétlenül maga után fogja vonni a piac pil­lanatnyi hangulatának megjavulását is. Textiliparunk jövőjét tehát ked­vezően Ítélhetjük meg és számítha­tunk arra, hogy azok az áldozatok, melyeket az ország textiliparunk ki- fejlesztéséért hozott, meg fogják érlelni a kívánt gyümölcsöket oly irányban is. hogy textiliparunk nyu­godt és egészséges munkalehetőségei a jövőben is biztosíthatók lesznek. TELEFON: 2-964-80 Kötőfonalah Horgolópamut Himzőpamut Kézimunka gyapiutonalak Vastonalgyár Bérmercerizáló Bérfehéritő Schüller és Társa r. t. Budapest, VII. R ó n a - u. 95 paszományárugyár . xera^ A-U. 'l0' GS»r ■ [megjelenik MINDEN MÁSODIK PÉNTEKEN I

Next

/
Thumbnails
Contents